Összeroppanhat az izraeli gazdaság a háború súlya alatt?

2023. október 30. 11:49

Az 1973-as háború kis híján tönkretette az országot. Felkészültebb-e most a hosszú háborút tervező Izrael a gazdaság összeomlásának elhárítására?

2023. október 30. 11:49
null
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

Ahogyan egy Közel-Keleten eszkalálódó háború az egész világgazdaságra csapást mérhet, úgy a lökéshullám egyik főszereplője, Izrael sem tudja elkerülni a konfliktus negatív gazdasági következményeit. A hetek óta háborúban álló ország máris érzi a visszacsapó hatásokat: a sékel árfolyama évtizedes negatív rekordot döntött meg a dollárral szemben, ennek következtében az izraeli jegybank 30 milliárd dollárral csökkentette a devizatartalékát, hogy erősítse a saját pénzét.  

Aggasztó a helyzet az ország adósságteljesítésének biztosítása kapcsán is: a belső termelés és fogyasztás gyakorlatilag leállt, az építőipartól a vendéglátásig szinte mindenhol kényszerszünetet tartanak a cégek.  

A védelmi kiadások ugrásszerű növekedésével, a sorozásokkal és a forrásátcsoportosításokkal párhuzamosan egyre többen szorulnak ki (többnyire egyelőre ideiglenesen) a munkaerőpiacról, a jegybank pedig október 23-án 3-ról 2,3 százalékra rontotta az éves gazdasági növekedési előrejelzését. 

Első pillantásra furcsának tűnhet, hogy egy olyan nemzettel kapcsolatban, amely eddig is folyamatos konfliktusban állt a Hamásszal, így „rutinos” problémamegoldónak számít, egyáltalán felmerülhet a gazdasági összeomlás gondolata. A 2005-ös gázai kivonulás óta azonban Izrael csak olyan „apróbb” konfliktusokban vett részt, amelyek kis túlzással előre bele voltak építve a költségvetésbe, a GDP töredékét emésztették fel, így nem jelentettek veszélyt az ország gazdaságára.  

Ez tehát nem lehet összehasonlítási alap, az elemzők és gazdasági jósok inkább az 50 évvel ezelőtti jom kippuri háború hatásait kezdték el tanulmányozni. 1973-ban a fegyverkezés azonnali költségei és a 200 ezer tartalékos katona behívása kis híján valóban az összeomlás szélére taszította Izraelt. Mint arra az Economist is rámutat írásában, egy hasonló katasztrófa elkerülése érdekében az izraeli kormánynak három fő területre kell összpontosítania: a munkaerőhiányra, a belső fogyasztásra és a költségvetési összeomlás elkerülésére. 

A hiányzó munkaerő 

A foglalkoztatottsági terület pillanatok alatt megváltozott az október 7-i terrortámadások után. A védelmi minisztérium 360 ezer tartalékost mozgósított, ez a szám nemcsak majdnem duplája az 1973-asnak, de az országos munkaerő 8 százalékát teszi ki. A hatalmas tömeg zömét a munkahelyéről hívták be, tizedüket ráadásul a technológiai szektorból, amely nem csupán a legtermelékenyebb ágazat az ottani gazdaságban, de a nélkülözhetetlen szaktudás miatt a munkaerő kiesése sokkal nehezebben pótolható, mint más szegmensekben.  

A helyzetet súlyosbítja, hogy Izraelben sok alacsonyabb képzettséget igénylő munkakört éppen palesztinok töltöttek be.  

Mintegy 200 ezren dolgoztak az izraeli határokon belül, a támadás óta azonban a zsidó állam legtöbbjüknek nem engedi, hogy folytassa a tevékenységét, az ezzel járó kiesés pedig tovább gyengíti a gazdasági erőt. 

Az ország egyébként is szűkös munkaerőpiaca természetesen nem tudja megoldani egy ekkora méretű hiány eltüntetését. Bonyolítja a helyzetet, hogy a munkaügyi törvények értelmében a vállalatok csak ideiglenes jelleggel vehetnek fel dolgozót azok helyére, akiket katonai szolgálatra hívtak be. Ez pedig nem túl vonzó ajánlat a munkakeresők számára, és jelentősen kiveszi a részét a 3,2 százalékos munkanélküliségi mutatóból.  
 

Ezt is ajánljuk a témában

Nincs vásárlás, nincs fizetővendég  

Súlyos zavarokat fog okozni a belső fogyasztás csökkenése is. Október 7-e után az izraeli lakosok inkább otthon maradnak. Az éttermek és a bevásárlóközpontok konganak az ürességtől, a fogyasztási szokások drasztikus megváltozása mindenre rányomja a bélyegét.  

A leglátványosabb terület természetesen a turizmus, amely teljesen megszűnt létezni, márpedig a technológiai szektor mellett az volt a másik gazdasági húzóágazat. 

A gázai és libanoni határ mentén teljes városok ürültek ki, ezeken a helyeken természetesen a gazdasági tevékenység is megszűnt. A kormány első körben a Covid-érából már jól ismert válságkezelő eszközökkel próbál segíteni a helyzeten: állami támogatást nyújt a cégeknek a rögzített költségek finanszírozására, az áfa fizetését ideiglenesen felfüggesztette, azoknak az alkalmazottaknak pedig, akik a támadás előtt az immár életveszélyes területeken dolgoztak, segélyt folyósít. 

Az idő pénz 

A költségvetés jelenleg még sikerrel veszi az akadályokat. Ugyanakkor a vállalkozásoknak dobott mentőkötelekre, a több száz ezernyi tartalékos katona költségére, a kitelepítettek segélyezésére és ellátására, az elhúzódónak beharangozott háborúra, de mindenekelőtt a védelmi kiadások drasztikus és azonnali emelésére a jelenlegi finanszírozási rendszer hosszabb távon nem lesz alkalmas.  

A rövid távú megoldás kézenfekvő: az izraeli központi banknak 170 milliárd dolláros devizatartaléka van, az adósságállományban az év végéig az elemzők nem is várnak nagyobb változást. Nagy súlya lesz az amerikai elnök, Biden által eredetileg 14 milliárd dollárban megjelölt (ennél valószínűleg több lesz) hadisegélynek is, amelyet a képviselőház új elnöke, Johnson szerint teljes egyetértésben fognak megszavazni a kongresszusban. 

A konfliktus előrehaladtával azonban a pénzügyi kockázatok is nőnek. A jelenlegi helyzetet elemezve 2024-ben a GDP-hiány 3-ról 8 százalékra fog ugrani, és ennek már most láthatók a jelei. A hitelköltségek azonnal emelkedni kezdtek, az adórendszer pedig villámgyorsan erodálódik.  

Ellentétben azzal, amit az izraeli kormány kommunikál a várhatóan hosszú háborúról, a politikusok elsöprő többsége nem véletlenül sürgette a szárazföldi hadműveletek mielőbbi megkezdését.  

A hosszú távú finanszírozási problémák megjelenése miatt az idő szó szerint pénz. Izrael néhány hónapig fenn tud tartani egy háborús gazdasági vészrendszert, támogatva mind a vállalkozásokat, mind a háztartásokat, a munkaerő és a tőke csökkenése azonban már a jövő év elején éreztetni fogja katasztrofális hatását. 
Hacsak addig nem fejezik be a háborút.  

 

*** 

 

Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke 

 

 

 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.     


 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
alexandrosz-2
2023. október 30. 18:18
Nem felkészúltebb, de majd mi, meg a sok hülye goj kifizezjük a zsidók kárát. Pont, mint eddig is mindig. Nem véletlenülxszeretjükxőket annyira, évezredek óta.
Nasi12
2023. október 30. 14:37
Kizárt. Kis ország nagy baráttal ritkán omlik össze. Ld görög német sztory. De itt az olló még nagyobb, így könnyebb ügy.
vapepe
2023. október 30. 13:54
Jé, egy háborúban álló ország gazdaságában lehetséges GDP visszaesés, meg árfolyam leértékelődés is? Nem ezt láttuk Ukrajnában! Vajon miért?
Chekke-Faint
2023. október 30. 13:53
Tehát akkor mégis nagy baj van Amerikában. Mert ugye mindenki tudja, hogy mi a pénzügyi kapcsolat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik