Íme, az ország sikerének 14 sarokpontja

Elsőként Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus köszöntötte videóüzenetben a résztvevőket. Kiemelte, hogy az újítások és a felfedezések vitték előre a civilizációt a múltban is, és nincs ez másképp napjainkban sem. Igaz, a technológiai keretek változnak. 

Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára A magyar gazdaság aktuális helyzete és jövőképe címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy „az elmúlt hetekben pozitív növekedési fordulat látható a KSH adatai alapján: a munkanélküliség sosem látott alacsony szinten van, a foglalkoztatottság rekordmagas. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a gazdaság stabilan került ki az elmúlt 12–18 hónap megpróbáltatásaiból, amely javulásában a kormánynak és a célzott intézkedéseknek jelentős szerepe volt.” 

„A cél eredetileg is az volt, hogy a gazdaság mindenképp talpon tudjon maradni, elkerülve az energia-, a kamat- és a fogyasztási csapdát. A krízis javarészt az elhibázott szankciós politikák okozta energiaválságnak köszönhető” – tette hozzá. 

Ezenkívül a beáramló mellett a kiáramló FDI-re is nagyobb figyelmet fordítanak. A beszállítófejlesztés kulcskérdés úgy horizontálisan, mint vertikálisan. A külföldi vállalatok hazai jelenlétét mérsékelni kell, valamint 

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is a meghívott előadók között szerepelt, és az Iparstratégia vállalati szemszögből címmel tartottelőadást. Kiemelte, hogy a gépjárműipar területén kialakult egy erős ökoszisztéma, de a világban közben hatalmas változások zajlanak, amelyek új kihívásokat hoznak a felszínre. Fábián Gergely elmondta: „A magyar ipar fundamentumai erősek maradtak az olyan globális kihívások ellenére, mint az inflációs környezet, a növekvő eladósodottság vagy éppen Kína lassuló gazdasági helyreállása. Hosszú távon az energetika kérdésköre egyre lényegesebbé válik, különösképpen az energiaszuverenitás. Ám a nemzetközi energiaválság, az átalakulás dacára van potenciál Magyarországon az iparban arra, hogy megújuljon és még jobb formába kerüljön.” 

Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese Kitörési pontok a vállalati hitelezésben című előadásában leszögezte, hogy az iparstratégia megalkotása alulról felfelé építkezve történik. 2013 és 2020 között Magyarországon az átlagos GDP-növekedés 3,8 százalékos volt, ami kifejezetten jó eredményként könyvelhető el. Az elmúlt időszakban összességében az energiatermelő szektor kibocsátása csökkent az enyhébb tél és az energiaracionalizálás miatt.  

Hangsúlyozta, hogy a sikeres iparstratégiának három dologra kell választ adnia. Az egyik az innováció, amely területen Magyarországnak még van tere a fejlődésre, mivel jelenleg a hazai kkv-k csupán 12 százaléka használ fejlett digitális eszközöket. Ez az arány a régiós és az EU-átlagnál is jóval alacsonyabb. A második az energiaintenzitás csökkenése. Ez több mint 20 százalékkal mérséklődött az elmúlt 20 évben. A régióban hazánk teljesítménye jónak könyvelhető el, de az EU-átlaghoz képest nagy a lemaradás. Bizonyos szintű beruházási ráta elengedhetetlen a felzárkózáshoz. Ebben jól teljesít Magyarország, hiszen 2021-ben második volt az EU-ban, viszont nem mindegy, hogy milyen beruházásokról van szó: 

Livják Csaba, a BulidEXT Kft. alapítójának felvezető előadását követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a magyar ipar jövőjére kereste a választ Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke, stratégiai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, György László gazdaságstratégiai feladatokban való közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos, Kadocsa András a McKinsey globális ipar 4.0-ért felelős partnere, valamint Sverla Viktor, a Mol stratégiai és fenntarthatósági igazgatója. 

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója előadásában bemutatta az intézet technológiai kitörési pontjai kutatás eredményeit: a munkatársaival egy éve kezdtek el dolgozni a kutatáson. A sikertörténetnek tekintett érett iparágak további erősítése mellett hazánknak azonosítania kell a következő 7 év kitörési pontjait. „A kutatásban 3 lépésben 43 globális, nagy potenciállal rendelkező technológiai területet azonosítottunk, amit hazánk lehetőségeit figyelembe véve 14 kitörési pontra szűkítettünk” – mondta. Ezek mind jó piaci kilátásokkal jellemezhetők: munkaszervezés-automatizáció, digitális logisztikai technológia, robotika, virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/MR), felhőalapú számítástechnika, SaaS, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adattudomány – big data, kiberbiztonság, pénzügyi szolgáltatások és technológia, önvezető járművek, biotechnológia, egészségügyi technológia, élelmiszer-technológia és agrártechnológia. Várakozásaink szerint a 6 legesélyesebb terület potenciális hozzáadott értéke a GDP 2 százaléka is lehet, mind a 14 esetén pedig elérheti a 4,2 százalékot. Az kutatásról bővebben itt olvashatnak. 

Tálos Péter, a Foxconn csoport európai alelnökének felvezető előadását követően ismét kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Hradszki László, a Hiventures vezérigazgatói tanácsadója, Jakab Roland, az MI-koalíció elnöke, az Ericsson stratégiai igazgatója, Pereczes János, az MBH Bank digitális transzformációs vezetője, valamint Péterfi Zalán, a VRG Therapeutics alapítója és ügyvezető igazgatója a hazai innovációs ökoszisztéma eredményeit és kihívásait vitatták meg. 

Címlapfotó: Makronóm

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.