Így még nem nézett ki magyar kormány – de vajon kié lesz a valódi hatalom?

Rengeteg a kérdés a hamarosan hivatalba lépő kabinet kapcsán. Megnéztük milyen modellek voltak eddig Magyarországon.

Véget ért a kampány, a választók pedig világosan meghúzták a határokat. Egy friss, reprezentatív kutatás rámutatott arra a Nemzeti Minimumra, amelyet mostantól minden parlamenti erőnek kutya kötelessége volna betartani. Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!

Amikor a politika mindent áthat, hajlamosak vagyunk elhinni, hogy az ország végérvényesen kettészakadt. Ezt a tévhitet cáfolja az a nagyszabású, ezerfős reprezentatív kutatás, amelyet az MPEE rendelt meg még 2025 decemberében, és amelynek adatfelvétele idén januárban zajlott. A szervezet elnöksége már a kezdetekkor leszögezte: nem adnak muníciót a napi pártpolitikai sárdobáláshoz. Éppen ezért ígéretükhöz híven megvárták a választási kampány végét, és csak most, a tiszta laphoz érkezve tárták a nyilvánosság elé, valójában miben is értünk egyet mi, magyarok.

És az eredmények több mint beszédesek.

A felmérés legelső, és talán legfontosabb megállapítása, hogy
a Nemzeti Minimum szükségességében szinte teljes a társadalmi egyetértés.
Arra a kérdésre, hogy a nemzet sorskérdéseiben szükség van-e egységre, a válaszadók egy 10-es skálán 8,6-os átlagot adtak, ami elsöprő igényt mutat a békésebb, kiszámíthatóbb közélet iránt.
A kutatók összesen 33 normatív állítást teszteltek, hogy kiderítsék, hol húzódnak a valódi törésvonalak, és hol van meg az a bizonyos közös nevező, ami független attól, ki hova húzza az ikszet a szavazófülkében. A rosta szigorú volt: végül 12 olyan pont akadt fenn rajta, amelyet a kutatás javaslatként a Nemzeti Minimum részévé tett.
Bármilyen meglepő a mai közbeszéd állapotát elnézve,
a legerősebb társadalmi konszenzus éppen a közéleti tisztaság és a tisztelet körül alakult ki.
A magyarok döbbenetes egységben utasítják el a korrupciót (erre zéró toleranciát várnak el), a rosszhiszemű, szándékos megtévesztést, és szinte egyhangúlag követelik, hogy a közbeszéd a másik ember tiszteletén alapuljon. Ugyanilyen erős az egyetértés abban, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúkból, védenie kell a kiszolgáltatottakat, és tiszteletben kell tartania a véleményszabadságot – addig, amíg az nem sérti mások méltóságát.
Ezeknél a kérdéseknél a statisztika nyelvén szólva még csak szórás sem nagyon volt: nem csupán a többség bólogatott, hanem az emberek zöme hajszálpontosan ugyanazt gondolta róluk.
A kutatás izgalmas mellékszála, hogy megmutatta azt is, mi nem lehet része a Nemzeti Minimumnak. Világosan kiderült ugyanis, hogy
a magyar társadalom mélyen megosztott bizonyos identitás- és szakpolitikai kérdésekben.
Nincs például egyöntetűség a házasság definíciójában, az iskola pontos szerepében (csak oktasson, vagy neveljen is?), de még az EU- és NATO-tagságból fakadó szuverenitásgyakorlás értelmezésében sem. Ám a kutatás készítői szerint ez így van rendjén: ezek azok a tipikus politikai vitatémák, amelyekről a pártoknak vitatkozniuk kell. A Nemzeti Minimum nem arról szól, hogy mindenben egyetértünk, hanem arról a játéktérről, amelyen belül a vitáinkat lefolytatjuk.
A választások utáni pillanat most történelmi esélyt kínál. Az urnáknál soha nem látott tömegek jelentek meg, a társadalomban hatalmas cselekvési energia halmozódott fel.
Az MPEE éppen ezért egy 12 pontos Kiáltványt fogalmazott meg, egyfajta új társadalmi szerződést kínálva.
Az egyesület most a parlamentbe jutott és az onnan kimaradt politikai erőktől egyaránt azt várja: vegyék észre ezt a közös alapot. Használják fel a választásokon megmozdult tömegek energiáját arra, hogy csökkentsék a társadalmi feszültséget, és indítsák újra a normális párbeszédet.
A politikának ugyanis kutya kötelessége követnie ezt az egyértelmű társadalmi elvárást.
A kezdeményezés azonban nem csak a politikusoknak szól. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület online felületet is indított, ahol várják mindazon szervezetek és magánszemélyek csatlakozását, akik osztják a Kiáltványban foglaltakat, és hajlandóak tenni egy élhetőbb, prosperálóbb Magyarországért. Mert ahogy a dokumentum is fogalmaz: ez mindannyiunk közös ügye.
Nyitókép: Pixabay