A helyzet egészen abszurd: ha a német állami cég nem fizet az oroszoknak, 10 milliárd eurós büntetést kaphat. Így aztán még 15 évig utalgatja a milliárdokat Moszkvának.
Miközben Németország vezetése a Moszkvára kirótt szankciók szigorítását sürgeti, és szentül fogadkozik, hogy az utolsó molekuláig leszámol az orosz energiahordozók kereskedelmével, a háttérben az egyik állami tulajdonú cég továbbra is kereskedik az orosz cseppfolyósított földgázzal – nem kis tételben.
Bár az orosz LNG-re nem vonatkozik semmiféle szankció, az eset rendkívül kellemetlen a Scholz-kabinet számára. Ugyanakkor nem nagyon tud mit tenni: ha szerződésszegés történik, az egy vagyonba fog kerülni az államosított cégnek.
Németország az energiaválság következtében padlóra került SEFE energiavállalatot tavaly államosította: a tranzakcióhoz szükséges mentőcsomag nagyjából 7 milliárd eurós költségét így az adófizetők állták.
Azt már kevesebben tudták, hogy az állam a céggel együtt megvásárolt egy 20 évre szóló szerződést is, amelyet az Oroszországgal írt alá még 2018-ban. A kontraktus értelmében a SEFE évi 2 milliárd euró értékben köteles vásárolni LNG-t Oroszországtól, de
az összeget akkor is ki kell fizetnie, ha – például az Ukrajnával való szolidaritás újabb nemes jeleként – egy csepp földgázt sem vesz át a termelőtől.
Sőt: a szerződés azt is tartalmazza, hogy utóbbi esetben Oroszország jogosult eladni az át nem vett mennyiséget, így gyakorlatilag dupla pénzt kereshet ugyanazzal a mennyiséggel, ráadásul törvényesen.
Ahogy a vállalat szóvivője fogalmazott: „Mint minden hosszú távú szállítási szerződés, ez is nagyon szigorú szankciókat és következményeket tartalmaz arra az esetre, ha a SEFE nem teljesíti a benne foglalt kötelezettségeit”.
Ebben az esetben a szerződés felbontása legalább 10 milliárd euróba kerülne a német adófizetőknek – ez pedig jóval magasabb összeg, mint amennyibe az egész vállalat államosítása került.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a SEFE-t arra egy külön szerződés kötelezi, hogy ellássa földgázszállítmányokkal az indiai, szintén állami kézben lévő GAIL vállalatot. Ezt éppen az orosz LNG-vel oldotta meg, amennyiben viszont szerződést bont, más forrásból kell megoldania ez irányú kötelezettségét, tehát a 10 milliárdos bukáson túl kezdheti elölről az LNG-felvásárlást alternatív forrásokból.
A helyzet valóban rendkívül kínos a német kormány számára. Az a határozottság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók betartását és kibővítését követeli, némileg komolytalanná válik, amikor a saját anyagi érdek látványosan felülírja azt. Pedig ha a német kormány egy kicsit halkabban követelne, most senki nem szólna egy szót sem. Az orosz LNG-vel kereskedni nem bűn, a helyzet kínosságát nem is az okozza, inkább a komikus tény, hogy a kormány dörgedelmes hangját éppen a saját plafonja veri vissza.
Fotó: Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter és Olaf Scholz német kancellár a Höegh Esperanza tartályhajó előterében.
MTI/EPA/DDP pool
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Ukrajna szerint a szankciók alatt álló teherhajó éveken át része volt egy vitatott exporthálózatnak.
Egyre több befolyásos moszkvai szereplő vonja kétségbe a konfliktus eredeti céljait.
Babis szerint az Európai Unió nevében Merz német kancellárnak kellene tárgyalnia.
Nem lehet tudni, mire megy ki a játék.
Ismét a zászlójuk és a himnuszuk használatával versenyezhetnek.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
