A Pentagon-csomagok útnak indítása több ponton is kísértetiesen emlékeztet az USA ukrajnai szerepvállalására.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Fehér Ház a napokban jelentette be első fegyversegély csomagját, amelyet Tajvannak küld. A pakk tartalmáról nem sokat lehet egyelőre tudni – sem Washington, sem Tajvan nem kíván részleteket megosztani róla –, az értéke azonban nyilvános: 345 millió dollárba került.
A lépéssel az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy Ukrajnával párhuzamosan Tajvant is ellátja fegyverekkel. Az első csomagot törvényszerűen több fogja követni, hiszen a Kongresszus az idei évre 1 milliárd dolláros fegyversegélyt szavazott meg Tajvan katonai erejének növelésére.
Ami a legfontosabb:
bár a fegyverszállítások nem most kezdődtek Tajvanra, ez az első eset, hogy központi büdzséből állították össze, vagyis ezúttal nem arról van szó, hogy a kormány engedélyezte az amerikai fegyvergyártóknak a halálos exportot, hanem kifejezetten saját kezűleg, adófizetői pénzből állította össze a csomagot, pontosan úgy, mint az ukrajnai szállítmányok esetében.
Ez arra utal, hogy az USA lassúnak találja a magánvállalatok fegyverszállítási tempóját, és kormányeszközökkel nyúl bele a felpörgetésbe.
Ezt is ajánljuk a témában
Igény az lenne egy új konfliktusra Washingtonban, ám a hadiipar kapacitási tempója, a hosszú távú szerződések hiánya, a földrajzi távolság és az ukrajnai háború miatt az Egyesült Államok pár hét alatt kifogyna a szuszból és a munícióból.
Miután Pentagon-akcióról van szó, nem pedig engedélyezési eljárásról, a védelmi tárca nem közölt részleteket a csomag tartalmáról, a kiszivárgott információk szerint azonban páncélelhárító és légvédelmi fegyverek mellett MQ-9 felderítő drónokat is tartalmaz, amelyek a japán, az amerikai és a tajvani haderő egyidejű használatával valós idejű adatokat tudnak megosztani a kínai hadihajók és tengeralattjárók helyzetéről.
A tajvani védelmi tárca azonnal köszönetet mondott az USA „szilárd elkötelezettségéért” (hasonlóan Zelenszkij hálaüzeneteihez), Peking azonban már korántsem volt ennyire udvarias. A kínai kormány kemény embere, Liu Peng-jü washingtoni nagykövet azonnal tiltakozott a washingtoni ajándék miatt, mondván, Kína határozottan ellenzi és elítéli az USA és Tajvan fegyverkereskedelmének kiterjesztését.
„Az Egyesült Államok azonnal állítsa le a fegyverszállítást Tajvannak, és hagyjon fel az olyan új módszerekkel, amelyek feszültségekhez vezethetnek, és veszélyt jelentenek a stabilitásra a Tajvani-szorosban” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy a Pentagon-csomag semmit nem változtat Kína azon elhatározásán, hogy Tajvant “az anyaország részévé tegye
„hogy segítsenek a szigetnek megvédeni magát”Ezt is ajánljuk a témában
Egy európai hadiflotta ázsiai felvonulásáról fantáziál az EU külügyi főképviselője: megvizsgáltuk, ha összeállnának az EU haditengerészetei, mit és hogyan tudnának felmutatni a világ tengerein.
A Terrorelhárítási Központ emberei is kiszálltak a főváros VIII. kerületébe a Tömő utca egyik toronyházába zajló akcióhoz.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
Az oroszok szerint nem igazán maradt mozgástere az ukrán elnöknek.
