Azt tudtuk, hogy Oroszország kijátssza a szankciókat, és párhuzamos csatornákon hozza be a szankcionált árut. Európának viszont szüksége van az orosz fára, így most az európai üzletemberek keresik az alternatívákat, cikkünkből kiderül: inkább nagyobb, mint kisebb sikerekkel.
Amikor az EU tavaly tavasszal szankciókat vezetett be az Oroszországból az EU-ba irányuló fakivitelre, a litván, lett és észt kormányhivatalok szigorú figyelmeztetéssel fordultak országaik üzletembereihez. Például Lettországban azok a lett vállalatok immár törvénysértést követnek el, amelyek megsértik a fa és fatermékek, köztük bútorok és papír importját Oroszországból és Fehéroroszországból. Büntetésként pénzbírságot, illetve termékértékesítési tilalmat is kiszabhatnak a vállalatokra.
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az orosz és fehérorosz fa tiltása számos nehézséget okozott az uniós országokban. Kiderült, hogy ez az importcikk rendkívül fontos az EU számára, és megszűnése a legalapvetőbb termékeknél is gondot jelentett.
A behozatali tilalom érinti például a nyírfát is. Ennek fapépje speciális rövid szálakból áll, ami nagyban hozzájárul a toalettpapír puhaságához. Az elmúlt hónapokban a tilalom miatt már drágultak a parketták, hiszen ezek 80 százaléka nyírfából készült. Most a WC-papíron a sor: az egész világon vékonyabb lett, és sajnos egyre drágább.
Persze a vállalkozások igyekeztek kreatív megoldásokat keresni. Az észt sajtó is beszámolt arról, hogy Oroszországból és Fehéroroszországból továbbra is bejut a fa az Európai Unióba. A ravasz üzletemberek fiktív számlákkal, Közép-Ázsia államain áthaladó tranzitfolyosók segítségével kerülik ki a szankciókat.
Egykor Oroszország és Fehéroroszország volt az Európai Unió egyik legnagyobb fa szállítója. 2021-ben például az EU-ba irányuló orosz és fehérorosz faexportot összesen közel 4,5 milliárd euróra (mai árfolyamon közel 1700 milliárd forintra) becsülték.
A szankciók bevezetése után váratlanul olyan országok kerültek az élre, mint Kazahsztán és Kirgizisztán, amelyek területének kevesebb, mint 6 százalékát borítják erdők.
Az Eurostat adatai szerint, a közép-ázsiai államokból származó faimport már egy hónappal a Fehéroroszország elleni szankciók tavaly júniusi bevezetése előtt növekedésnek indult, és tovább erősödött az orosz faanyag behozatalára vonatkozó tilalom júliusi életbe lépése után is. Míg az ukrajnai konfliktus előtti két évben félmillió eurónál kevesebb fát importáltak a közép-ázsiai köztársaságokból az EU-ba, addig 2022 júniusától októberig ez több mint 30 millió euró értékre ugrott. Az EU statisztikai szolgálata szerint a „kazah” és „kirgiz” fa zöme Litvániába, Lettországba, Lengyelországba, Németországba és Dániába került.
Az éber litván és lett vámhatóság már tavaly ősszel észrevette, hogy jelentősen növekedtek a „gyanús” fuvarlevéllel ellátott szállítmányok. Vilnius pedig már novemberben bejelentette, hogy korlátozza ennek az árucsoportnak a behozatalát, amelynek származási országa Kazahsztán és Kirgizisztán, ezzel megakadályozva a szankciók elkerülését.
A balti vámosok végzik a munkájukat, többször találnak olyan jeleket a szállítmányokon, amelyek orosz vagy fehérorosz eredetre utalnak, de a csempészek is fejlődnek, új utakat keresnek, ráadásul egyre nehezebb beazonosítani egy adott farakomány valódi eredetét.
Az EU is tehetetlen, és a korlátozó intézkedések betartásáért a felelősséget az uniós államokra hárították. Emellett az Európai Bizottság tavaly decemberben azt javasolta, hogy a szankciók megsértése minden EU-tagországban bűncselekmény legyen. Mintha ez megállítaná az európai vállalkozókat.
A vámosok időről időre lebuktattak néhány vállalkozót, közöttük nagyokat is, megszigorították az ilyen termékek ellenőrzését. Elkezdték alaposabban ellenőrizni a benyújtott dokumentumokat, de általában csak akkor járnak sikerrel, ha a kereskedők hanyagul készítik el a dokumentumokat. Volt olyan eset, hogy lakóházat jelöltek meg gyártási helyként, és volt olyan is, hogy több okmánycsomagot találtak a sofőröknél – az egyiket a fehérorosz, a másikat a litván vámnál.
Az orosz- és fehéroroszellenes szankciók bevezetése után felpörögtek az észt fakereskedők is – arra számítotva, hogy az orosz fát helyi nyersanyagra cserélhetik, amivel nagy pénzeket kereshetnek. A valóság azonban más lett. Például az Észtországot sújtó energiaválság és a lakásépítések hanyatlása hatalmas leépítésekhez vezetett a fafeldolgozó ágazatban. Az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező fa pedig betett az észt fakereskedőknek.
Hasonlóan, mint amit az ukrán gabona okozott a kelet-európai országokban, az illegális import nemcsak plusz bevételt hoz Oroszországnak a háború alatt, hanem árt a balti faipari vállalkozásoknak is. Például az Oroszországból származó rétegelt lemez harmadik országokon keresztül történő értékesítésével el tudták kerülni az egységes piac védelmét szolgáló 15 százalékos uniós dömpingellenes vámot. Természetesen a helyi vállalkozások kénytelenek betartani minden előírást, ami persze megjelenik az áraikban is.
Mindenesetre most nem fogunk találni olyan szakembert, aki meg tudná pontosan becsülni az EU-országokba tutajozott orosz faanyag mennyiségét – a kereskedelem szervezői érdekeltek a maximális titoktartásban. Az a tény viszont érdekes, hogy bár Oroszországban a fűrészáru már tavaly is jelentősen csökkent, az erdészetek nem csökkentették a kitermelés mennyiségét, hanem éppen ellenkezőleg, növelték.
A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy
az Európai Uniónak valójában nincs alternatívája az orosz ellátással szemben. Ennek eredményeként létrehozták a saját „párhuzamos importjukat”
– az európai fogyasztók és az orosz eladók örömére, de az uniós politikusok bánatára, akik sikertelenül próbálják a lyukat betömni a szankciógátba.
Hiába, ez a fránya európai eltunyult lakosság az ukrajnai háború melletti szolidaritás miatt sem hajlandó lemondani a WC-papír megszokott puhaságáról.
(Forrás: Vzgljad orosz hírportál)
Címlapfotó:123rf.com
Ma pedig azt mondja, hogy ő nem tud lemondani a mentelmi jogáról, mert arról az csak európai parlament dönthet, ő nem, akkor mikor hazudott?
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Az ukrán elnök szerint a magyar miniszterelnöknek nincs joga megakadályozni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Ritka pillanat: most nem Magyarországot, hanem az EU-t és Kijevet oktatta ki.
Sam Harris szerint nem véletlen, hogy egyre nagyobb mértéket ölt az antiszemitizmus világszerte.
The Man-nek láthatóan új célja van. Eddig azt hittük, Orbán Viktort akarja leváltani. Most azonban kiderült: Hont Andrást.
