A gázhiánnyal küzdő Európa visszatér a fához

Oroszország az ukrajnai háború miatti patthelyzetben csökkentette Európa felé a gázáramlást, majd bekövetkezett az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázs. Európa polgárai energiahiányra és esetleg áramkimaradásra készülnek ezen a télen, a kontinensen mindenfelé növekszik a szorongás.

Európa vezetői a pénteki prágai csúcstalálkozójukon nem tudtak megállapodni a gáz árplafonjáról, mivel attól tartottak, hogy minden ilyen lépés veszélyeztetheti a régió ellátását. Az európai fűtés 70 százaléka földgázból és elektromos áramból származik, és az oroszországi gázszállítások drasztikus csökkentésével

A Bloomberg is arról írt, hogy a kétségbeesett európaiak egy kis melegért egyre inkább visszatérnek a legrégebbi üzemanyaghoz.

Úgy látszik igaza lesz Lukasenkanak, aki szintén a fafűtést javasolta Európának.

Pánik a fáért

Európában pánikszerűen vásárolják a világ legalapvetőbb energiahordozóját. Franciaországban a fapellet ára közel duplájára, 600 euróra nőtt tonnánként. Románia hat hónapra korlátozta a tűzifa árát, több ország, köztük Magyarország pedig betiltotta a tűzifa vagy a pellet exportját.

A fa az energiaárak elszabadulása előtt is az egyik legolcsóbb energiaforrás volt, most a kétszámjegyű infláció idejében sokan keresik a kiutat, hogy ne jussanak odáig, hogy választaniuk kelljen a fűtés és az egyéb alapvető termékek között. Úgy tűnik, visszatér a régi idők megoldása, amikor az emberek nem fűtötték be az egész házat, hanem körül ülték a kályhát vagy a nyitott tüzet, és a hideg szobában feküdtek le.

A Bloomberg bemutat egy svéd cserépkályha forgalmazót, akinek termékei átlagosan 7700 dollárba (3,3 millió forint) kerülnek, de a kereslet a kályhákra így is jócskán megugrott. Igaz a cserépkályha az egyik legjobb megoldás, mert akár 24 órán át is tudja tartani a meleget, és a kandallónál jóval kevesebb szálló port eredményez.

szemben az egy évvel ezelőtti négy héttel.

A kényszer Németországban is szembetűnő, ahol az ország kéményseprő-ipari szövetsége új és régi kályhák bekötésére vonatkozó kérelmek özönével foglalkozik, a vásárlók pedig lótrágya és egyéb homályos tüzelőanyagok elégetése miatt érdeklődnek.

Franciaországban egy pelletgyártó aggályait hozza a lap, aki szerint

egyes ügyfelek két tonna fapelletet is vásároltak, amikor egy háztartásra általában egy tonnánál kevesebb is elég egy évre. Még Norvégiában is, ahol pedig van gáz, nyakló nélkül rendelik a fát. Már júniusban, közvetlen az orosz gázszállítások csökkentésénél elindult a roham a fáért.

Berlinben visszaemlékeznek a második világháború utáni hónapokra, amikor a lakosok a központi Tiergarten park szinte összes fáját kivágták fűtés céljából. Bár most valószínű, hogy a berliniek nem esnek ilyen szélsőségekbe, széles körben aggódnak a hideg miatt. A berlini reptér melletti raktárban nemcsak a rönkök, a szénbrikettek és a fűtőolaj védelmére raktak ki egy extra biztonsági kaput, hanem már új ügyfeleket sem fogadnak.

Káosz a lengyel fapiacon is

Lengyelországban sincs ez másképp. A tűzifa iránti érdeklődés olyan nagy, hogy egyes erdészeti körzetek kénytelenek voltak korlátokat és nyilvántartásokat bevezetni a vásárlás iránt érdeklődők számára. Egyes helyeken most több mint két-háromszorosát kell fizetni ezért a nyersanyagért, mint egy évvel ezelőtt.

A lengyelek még szeptember közepén elkezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a lengyel fát exportálják, miközben otthon is óriási a kereslet. A lengyel kormány még nem merte meglépni az exportkorlátozást, az európai szabad piacra hivatkozva, amit elsősorban a német cégek tudnak még kihasználni.

de a három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés a kivágott fa értékének kétszeresével együtt nem riasztja el eléggé a fosztogatókat.

Sajnos egész Európában hasonló a helyzet, Bulgáriától Belgiumig. Már szeptemberben mindenhol az árak két-háromszorosára való emelkedését jelentették, és a helyzetet csak kevés tagországban kezelik hatósági árral.

Veszélyes megoldások

Persze nem csak ideális és drága megoldások léteznek, a hideg okozta kényszer sokakat arra is rávehet, hogy kétségbeesésükben egészségügyi és környezetvédelmi szempontból aggályos megoldásokat válasszanak, például eltüzeljék a szemetet. A Bloomberg nem csak a lengyel példát mutatja, hanem megszólaltatja a Svéd Környezetvédelmi Ügynökség levegőminőségi osztályának vezetőjét, aki azért aggódik, hogy az emberek mindent elégetnek majd, ami a kezük ügyébe kerül, ami nagyon magas szennyezési szintet okozhat. A részecskék mélyen a tüdőbe juthatnak, szívrohamot, agyvérzést és asztmát is okozhatnak, és ez a kockázat különösen akut a városi területeken.

Nyitókép: Facebook