Uniós zászlót vittek a belgrádi tüntetésre, balhé lett belőle (VIDEÓ)
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
Szerbiában már több mint tíz napja egyáltalán nem vagy csak időszakosan lehet tejet vásárolni. Ezért tejhiányt hirdettek az országban, újra befagyasztották az árát, és megtiltották a kiszállítást is.
A tejhiányra számos magyarázat született: a gazdákat okolták, hogy nem akarják alacsony áron átadni a tejet, egyesek arra mutattak rá, hogy a tejfeldolgozó üzemek inkább külföldön értékesítik, hiszen ott jobb áron tudták eladni, mások a fogyasztás megnövekedésére fogták a tejhiányt, ám a mezőgazdasági termelőknek a legnagyobb gondot a tejfelvásárlók által felkínált ár és a kifizetések üteme okozza.
A tej felvásárlási ára 38 dinár (152 Ft), erre literenként az állam ad még 15 dinár tejprémiumot, ám miután a tejgyárak nem fizetik ki időben, egyre több tejtermelő dönt úgy, hogy felszámolja az állatállományát, ugyanis a takarmány és a fehérjedús tápok egyre drágábbak, az üzemanyagárak folyamatos növekedésével pedig már nem találják a számításaikat a termelésben. Öt liter tejet kell ugyanis adni egy liter üzemanyagért.
A termelők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a boltokban felmerülő tejhiányt mégsem a termelők okozták, hiszen ők minden reggel leadják a friss tejet a tejgyáraknak.
A tejgyárak érdeke is az lenne, hogy a termelők növeljék az állományaikat és több tejet termeljenek, hiszen a tej nélkül leállhat a termelésük. A tehénállományok csökkentése azonban nem idén alakult ki, hanem már évek óta tart, csakhogy az európai piacon eddig volt elég tej, és a tejgyárak a hiányt külföldi behozatallal pótolták. Erre viszont most nincs lehetőség. Azok a tejgyárak, akik a felhasznált tej jelentős részét külföldről szállították be, most nehézségekkel küzdenek.
Branislav Gulan gazdasági ellemző a Deutche Welle szerbiai újságíróinak adott nyilatkozatában elmondta, hogy csak 2021-ben 100 millió literrel csökkent a tejtermelés Szerbiában. Ő ezt a jelenséget a rossz agrárpolitika számlájára írta, illetve azzal magyarázta, hogy nagyon magas a takarmány ára. Elmondta, hogy több éves probléma a jószágállomány felszámolása, amit az állam is érzékel, és időszakosan próbálja is segíteni a probléma megoldását támogatásokkal, de Gulan szerint ez nem ad hosszú távú megoldást a helyzetre, hiszen
amíg 2002-ben 1,2 millió szarvasmarhával dicsekedhetett az ország, ma csupán egyharmada maradt meg, és a jószágállomány folyamatosan csökken.
Becslések szerint kevesebb mint 400 ezer szarvasmarhát tartanak az országban, a jószágtenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők kiöregednek, a fiatal termelők pedig nem akarnak ezzel az ágazattal foglalkozni. Egyre több az idős gazdaság, ahol 10-nél kevesebb tehenet tartanak.
Aleksandar Vučić szerb államfő a tejhiányért a polgárokat okolta, ugyanis mint a napokban az egyik sajtótájékoztatóján kiemelte: a tejhiány hallatára a polgárok tartalékokat vásároltak, elmélyítve ezzel a lecsökkent tejtermelés okozta állapotokat.
Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt állította, hogy a rövid távú tejhiány azért alakult ki, mert a környező országokban jóval drágább volt a tej, így a feldolgozóknak jövedelmezőbb volt ott eladni, közölte az N1 televízió.
Szerbiában egy liter tej körülbelül 119-139 dinár (404-472 Ft) a boltokban, ám a miniszter szerint a régióban ettől magasabb: 540 és 680 forint. Nedimović hozzátette, hogy Bulgáriának, Észak-Macedóniának, Romániának és Montenegrónak már nincs is tejipara, így csak Szerbia és Bosznia-Hercegovina állít elő kellő mennyiséget a régióban.
Aleksandar Vučić a napokban azt közölte, hogy a tejhiány áthidalása érdekében három hónapon keresztül a belgrádi Imlek vállalat
3000 tonna tejet importál Lengyelországból, a Lactalis pedig 6000 tonnát Csehországból.
A gazdák azonban ezt a döntést a hazai állattenyésztésre mért végső csapásnak tartják.
„A behozatal az egyetlen módja annak, hogy eltussolják a tejhiányt és a felvásárlási ár körüli problémákat. Ez nem más, mint végső csapás az állattenyésztésre" – fogalmazott Dejan Trajković székelykevei gazda, közölte a Beta hírügynökség. Feltette a kérdést: kinek a zsebébe kerül a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej esetében korábban meghatározott 120, és a múlt héten engedélyezett 128,99 dináros hatósági ár közötti különbözet, valamint a 12-ről 5 százalékra csökkentett árréskülönbözet?
Rámutatott, hogy bár növelték a tej kiskereskedelmi árát, a termelők így sem kapnak többet a tejért. A nagy tejgyárak diktálják a felvásárlási árat, és ha ők nem emelnek, a többiek sem fognak. „Ezért kértük az államot hónapokon át, hogy határozza meg a tej védőárát, de mindhiába, azt mondták, nem avatkozhatnak a magánbizniszbe" – mondta Trajković.
A Nagykikinda melletti Nákófalván (Nakovón) gazdálkodó Josip Mačković ugyanakkor rámutatott, hogy a tejbehozatal is azt mutatja, a hazai tejtermelők az állam számára lényegtelenek, nincs rájuk szükség. „Ahelyett, hogy nekik segítenének, importálják a tejet, és a lengyel meg a cseh tejtermelést serkentik" – állapította meg Mačković, hozzátéve, hogy még mindig nem kapta meg a termelői tiltakozások nyomán egy hónapja ígért, csupán egy negyedévre 10-ről 15 dinárra emelt tejprémiumot. Kiemelte,
nem a behozatal a megoldás, hanem nagyobb figyelmet kell fordítani az ágazatra, anélkül az állattenyésztés megsemmisül, és nemcsak tejet, hanem húst is importálni kell majd,
sőt szavai szerint a termőföldet is, ugyanis istállótrágya nélkül nem tud megújulni annak humusztartalma.
A prémiumigénylési adatok szerint Szerbiában mintegy 25.000 állattenyésztő van.