Dinamikusan nőtt az átlagkereset az elmúlt egy évben, a jövő azonban minden tekintetben az inflációtól és a háborús helyzettől függ.
Elemzőnk: Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Az infláció ellenére is növekedés tapasztalható
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a júniusi keresetekre vonatkozó adatait. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt. Ez azt tükrözi, hogy a bruttó 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy fogalmazott:
Elemzésében rámutatott, hogy a keresetek növekedési üteme júniusban az előző hónapokban tapasztalttal egyezett meg, annál csak kismértékben alakult magasabban. Júniusban a növekvő infláció ellenére a reálkeresetek még emelkedni tudtak, éves alapon 3,3 százalékkal. „Ugyanakkor a következő hónapokban az infláció gyorsulása nyomán várhatóan negatívba vált a reálbér növekedése. Ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre van szükség. Ezek közül a legfontosabbak az infláció megfékezése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása, de fontos az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztések elvégzése is” – tette hozzá.
Mindenhol 10 százalék fölött
Az idei januártól június végéig terjedő időtartamot figyelembe véve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 505 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint volt – áll a KSH kimutatásában. A nettó átlagkereset tekintetében ez az összeg (kedvezmények nélkül) 336 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 000 forintot tett ki.
A számok alapján
A KSH ugyanakkor megjegyzi: a kiemelkedő növekedésben nagy szerepet játszik a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő februári „fegyverpénze”, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése.
Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az átlagkeresetek növekedése ágazatonként eltérően alakult, de nem volt olyan ágazat, ahol ne érte volna el a 10 százalékot. „A bérek az energiaiparban és a közigazgatásban nőttek legkevésbé, míg az átlagbér több mint ötödével bővült a turizmusban, a szociális ellátásban, illetve az egyéb szolgáltatásoknál” – tette hozzá.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 458 600, a költségvetésben 438 700, a nonprofit szektorban 490 000 forintot ért el, ami 13,1, 14,6, illetve 33,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021 augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.
Regős Gábor szerint a következő hónapokban a bérdinamikában érdemi változásra nem számítunk, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. „2023-ban az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béremelkedést, ám azt jelenleg lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz-ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók” – fogalmazott a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Októberben 15,8 százalékkal nőtt a költségvetési szférában az átlagkereset, amit főként a pedagógusbér-emelés generált. A cégeknél is jelentős, 12 százalékos béremelkedés valósult meg, amelyet a minimálbér emelése és a dolgozók inflációs kompenzációja támogatott. Bár az év végén némi lassulás várható, a bérdinamika továbbra is erős marad, a Makronóm Intézet 2025-re átlagosan 9,2 százalékos bérnövekedést vár.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A magyar párton fog múlni Románia fejlődése is.
