A kormány 2010-hez képest a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért pedig több mint négyszeresére emelte.
A nemzeti kormány az elmúlt 4 évben a háború ellenére is fönntartotta a korábban vállalt céljait és 2026 januárjától pedig – számos ágazati béremelés mellett – a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 7 százalékkal emelte. Erre Európában senki más nem volt képes. A kormány mindezek mellett januártól elindította a 40 év alatti kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák teljes szja-mentességét, valamint megduplázta a családi adókedvezményt is – írta a legfrissebb kereseti statisztikához fűzött kommentárjában kedden Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Mint fogalmazott, Európa legnagyobb adócsökkentésének eredményeként a nettó átlagkereset januárban 28 százalékkal 585 ezer forintra nőtt, a nettó mediánkereset pedig 12,5 százalékkal 420 ezer forintra emelkedett, vagyis egyre több pénz marad a családok zsebében.
Emlékeztetett:
a kormány 2010-hez képest a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért pedig több mint négyszeresére, vagyis 840 ezer forintra emelte.
Januárban a reálkeresetek éves alapon 25,4 százalékkal emelkedtek, így már több mint 2 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje.
Kitért arra is hogy a Tisza kiszivárgott energiaátállási terve, ezt venné ki az emberek zsebéből: leválasztanák Magyarországot az olcsó orosz energiáról, ezzel véget vetnének a védett üzemanyagárnak és a rezsicsökkentésnek, ráadásul brutális energiaadót vetnének ki a megtakarításokra.
Mint írta, a Tiszával ellentétben a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar munkavállalók ne csak egyre többet keressenek, hanem a fizetésük egyre többet is érjen, ezt a béremelések mellett, adócsökkentésekkel és az áremelések elleni harc folytatásával is támogatja. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurót a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot – ismételte meg az államtitkár.
A minisztérium idézte a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint januárban a bruttó átlagkereset 840 600 forintra emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 26,3 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, a fegyverpénz is hozzájárult.
Ezt is ajánljuk a témában
A kiszivárgott energiapolitikai tervben többek közt a rezsicsökkentés, a védett üzemanyagárak megszüntetése, a MOL tulajdonosi szerkezetének átalakítása, és az MVM privatizációja szerepel. A Tisza Pártnak tulajdonított tervezet a szakértők szerint nagyon nagy érvágást jelentene a magyar háztartásoknak.
A nettó átlagkereset 28 százalékkal 585 700 forintra nőtt. A nettó átlagkereset emelkedése a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.
A bruttó kereset mediánértéke 11 százalékkal 598 700 forintra, a nettó kereset mediánértéke 12,5 százalékkal 420 200 forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Januárban a reálkeresetek éves alapon 25,4 százalékkal emelkedtek, vagyis már több mint 2 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje.
Az NGM hozzátette, a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ennek érdekében január 1-től a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedett.
Mint írták,
Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre, ennek keretében januártól elindult a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása.”
(MTI)
Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A külügyminiszter a kormány legfontosabb feladataként az ország energiaválságtól való védelmét jelölte meg.
Az orosz energiahordozókról való leválás és az ártámogatások kivezetése súlyos hatást gyakorolna a magyarokra.
A volt jegybankelnök szerint a rezsicsökkentés miatt a magyar emberek sokat pazarolnak, így nem elég öntudatosak.
Csercsa Balázs újra megszólalt, és leszögezte: a Tisza Párt nagyon sok szakpolitikai kérdésben nem mondja el a valós véleményét.
Hatalmas beruházás a tét.
A külügyminiszter a kormány legfontosabb feladataként az ország energiaválságtól való védelmét jelölte meg.
A magyar lakosság határozottan elítéli az ország belügyeibe való külföldi beavatkozás minden formáját, és rendkívül negatív véleményt fogalmaznak meg azokról az újságírókról, aktivistákról, akik külföldi érdekeket szolgálnak – húzta alá elemzésében a Századvég.
Az orosz energiahordozókról való leválás és az ártámogatások kivezetése súlyos hatást gyakorolna a magyarokra.
