Nagy árat kellene fizetniük a magyaroknak, ha Magyar Péterék győznének áprilisban: a Tisza mindent magával sodorna

Mára Magyarország lett Európa egyetlen illegálismigráns-mentes országa, az óvodáinkból, iskoláinkból kizártuk a genderideológiát, és sem a pénzünket, sem a fiainkat nem küldjük a háborúba sem egyenesen, sem Brüsszelen átutaztatva. Ezek számunkra evidenciák, mégis, áprilisban a választáson ki kell állni a véleményünk mellett. Egy bábkormány nem tudna nemet mondani Brüsszelnek, beállna a háborúpárti politika mögé, és a magyarok pénzét odaadná a háborúra és Ukrajnának. 

Ugyanígy természetesnek veszünk számos intézkedést, ami az elmúlt másfél évtizedben az életünk részévé vált. Átlagos időkben stabilnak tekinthetnénk mindegyiket, de a választás előtt nem árt végiggondolnunk, hogy mit hozhat a jövő. Nem zárható ki, hogy a Tisza Párt kormányra kerülve megszorításokat hajtana végre. Ha megvalósítanák a sajtó által prezentált „konvergenciatervet”, akkor az jóval nagyobb elvonást jelentene, mint a modern magyar gazdaságtörténet eddigi legnagyobb megszorítása, a Bokros-csomag. 1995–96-ban két év alatt a keresetek reálértéke 17, a nyugdíjaké 18 százalékkal csökkent, és 58,5 százalékos infláció volt. 

Vegyük végig, hogy tizenhat év polgári kormányzás után hol tartunk most, és mit veszíthetünk. 

Egyre több nő dolgozik 

Ma 2010-hez viszonyítva közel egymillióval többen, 4,7 millióan dolgoznak. Akkor körülbelül 1,74 millió, 2025-ben pedig közel 2,2 millió női foglalkoztatott volt, azaz 460 ezerrel nőtt a számuk. Tavaly mindössze 108 ezren voltak azok, aki gyermekgondozás miatt tartósan távol voltak a munkahelyüktől. 

A nők a második legnagyobb javulást érték el az unióban, a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája a 2010-es 54,6 százalékról 2024-re 77,1 százalékra nőtt, s ezzel a 24. helyről a 6. helyre léptünk előre. Nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben azon anyák foglalkoztatási rátája, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6 év alatt van: a 32,2-ről 75,4 százalékra, ezzel már jóval a 68,3 százalékos uniós átlag felett vagyunk. Az 55 és 64 év közötti korcsoportban pedig a harmadik legnagyobb javulást tudhatjuk magunkénak Csehország és Szlovákia után; e korcsoportban 2010-ben még csupán 29,4 százalék volt a ráta, 2024-re már 62,5 százalékra nőtt. 

A foglalkoztatásbővülés nagyobb részét azonban nem a munkanélküliek adták, hanem a 64 évesnél fiatalabb inaktívak: a számuk és korcsoportbeli arányuk is megfeleződött, 39-ről 19,6 százalékra csökkent. Ez a javulás Máltáé után a legnagyobb, utcahosszal megelőzve mindenki másét. 

Kimagasló reálkereset-emelkedés 

Az elmúlt tizenöt évben soha nem látott mértékben nőttek a keresetek Magyarországon. A bruttó és a nettó átlagkereset is a három és félszeresére nőtt, a reálértékük pedig közel a duplája lett. A bruttó átlagkereset reálértéke 85,8, a nettó pedig 90,2 százalékkal ért többet tavaly, mint 2010-ben. 1960 óta 2024-ben volt a harmadik legnagyobb reál­érték-növekedésünk 2002 és 2017 után. 2025. júliustól a családi adókedvezmény a felével növekedett, októbertől a háromgyermekes anyák is adómentesen dolgozhatnak, idén januártól a családi adókedvezmény már a duplája a múlt év elejinek, s a 40 év alatti kétgyermekes anyák is adómentességre lettek jogosultak, így a nettó átlagkereset növekedése tavaly és idén is nagyobb, mint a bruttóé. 

A magyar keresetnövekedés az Európai Unió legjobbjainak egyike. 2016 óta mindössze két olyan évünk volt, amikor nem szerepeltünk az öt legnagyobb növekedésű ország között; tavaly a harmadik legnagyobb javulást értük el. Folyamatosan zárkózunk fel az EU-s átlagkeresethez: 2013-ban még az uniós átlag fele volt a gyermekkedvezmény nélküli nettó magyar átlagkereset vásárlóértéke, 2024-ben már a kétharmada. 2024-ben a magyar átlagkereset vásárló­értéke hat országbelinél magasabb, a csehországiéval közel megegyezik, Portugáliát és Szlovéniát jelentősen megközelítettük. 

A magyar fizetések reálértékének javulása világszinten is a legjobbak egyike. Az ECA International tanácsadó cég 2025–26-os fizetési trendekről szóló, saját kutatásra alapuló jelentése arról számol be, hogy 2025-ben Európában a második helyen állunk Törökország után, s az előrejelzésük szerint 2026-ban is tartjuk a helyezésünket, mivel a reálbérek 3,5 százalékos emelkedését jósolják. Ezzel a világ top 10 országa közé kerülünk. 

Uniós index: csökkent a szegények száma 

Az Európai Unió hivatalos szegénységi indexe a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők arányát mutatja a társadalomban. Az ellenzék ritkán hivatkozik erre a mutatóra, mivel ez alapján 20 százalék alatt vagyunk, s a tagállamok között a középmezőny elején állunk – 2017 óta jobbak vagyunk az átlagnál. 2010 és 2023 között az ötödik legnagyobb javulást értük el úgy, hogy 2023-ban négy országban, Dániában, Franciaországban, Németországban és Luxemburgban nagyobb volt a kockázattal élők aránya, mint 2010-ben, s az uniós átlag csupán 3,5 százalékponttal csökkent, nálunk pedig 12,2 százalékpontos volt a javulás. 

2010 óta közel 1,3 millióan tudtak átjutni a középosztályba azok közül, akik 2010-ben még a kockázattal élők között voltak – közülük közel 700 ezer él gyermekes háztartásban, és több mint 300 ezer a gyermek. Közülük a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők száma 670 ezerrel csökkent, ők közel 1 millióan voltak még 2010-ben, ma pedig kevesebb mint 300 ezer a számuk. További beszédes adatok: a váratlan kiadást – például egy csőtörést – finanszírozni nem képesek száma több mint 4,4 millióval lett kisebb; az egyhetes üdülést maguknak megengedni nem képesek száma 2,8 millióval csökkent; 

a húsételt két napnál ritkábban fogyasztók száma 1,4 millióval esett vissza; azoknak a száma, akiknek anyagi okból nincs személygépkocsijuk, 1,3 millióval csökkent; a lakásukat megfelelően fűteni nem tudók 650 ezerrel lettek kevesebben. 

Mit tenne a Tisza? 

A sajtóban a Tisza Pártnak tulajdonított tervek a teljes társadalomra kedvezőtlen hatással lennének. Az szja-átalakítás hatására a progresszív adózás 4 millió, az adómentességek megszűnése nagyjából 800 ezer, a családi adókedvezmény csökkentése szintén körülbelül 800 ezer embert érintene hátrányosan. S hogy miként jönnek ki ezek a számok? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023-as statisztikái szerint összesen 4,834 millióan voltak, akik az összevont jövedelmükről adtak be adó­bevallást, 83 százalékuknak volt 4 millió forint feletti éves jövedelme, ami összesen 4 millió fő. A 2023 és 2026 közti átlagos keresetemelkedés miatt ők becslésem szerint mindannyian elérik az éves 5 millió forintos határt, ahonnan már emelkedne az adójuk, csökkenne a családi adókedvezményük. Évente körülbelül egymillió főt érint a kedvezmény, s köztük az 5 millió forint felett keresők legalább 800 ezren vannak. 

Nagy árat kellene fizetniük a magyaroknak, ha kivezetnék a rezsicsökkentést, hiszen a gáz-, villany- vagy távhőszolgáltatást gyakorlatilag a teljes lakosság igénybe veszi. Ma a kedvező díjszabást a rezsivédelmi alapból finanszírozza az állam. Utóbbiba a legtöbb pénzt a Mol fizeti be: az orosz és az északi-tengeri olaj árkülönbözetéből adódó extraprofitját. Ha az orosz energiahordozókról át kell állni, akkor nem lesz miből finanszírozni a rezsitámogatást. 

A Tisza programjában azt írja, hogy megtartaná a 13. és 14. havi nyugdíjat, ám a párt körül feltűnő szakértők közül többen is bírálták a pluszjuttatást. Az eltörlése 2,4 millió embert érintene: nagyjából 2 millióan vannak a saját jogú öregségi nyugdíjasok, az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma pedig 400 ezerre tehető. Sok embert érintene, ha eltörölnék az állampapírok és a babakötvény hozamának adómentességét, és megemelnék a tőkejövedelem-adó 15 százalékos kulcsát. Az állampapíroknak körülbelül 1 millió befektető, a babakötvényeknek 400 ezer gyermek a tulajdonosa. 

Nem zárható ki tehát, hogy a Tisza minden eredményt magával sodorna, amiért a magyar emberek megdolgoztak az elmúlt tizenhat évben, és mindenki pénztárcája megsínylené, sőt nagy eséllyel a háború finanszírozásából sem tudnánk kimaradni. Ez alapján érdemes végiggondolni, hogy hová tesszük az ikszet április 12-én.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó

Nyitókép: Nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben azon anyák foglalkoztatási rátája, akiknek a legfiatalabb gyermeke hat év alatt van
Fotó: Shutterstock