Inflációs elemzés: az árstopok még működnek

Az infláció az elmúlt hónapban kedvezőtlenül alakult, gyorsulása meghaladta a várakozásokat, így 13,7 százalékra emelkedett. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.

Dobogós élelmiszerárak

A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta. „Az élelmiszereken belül jelentős eltérés látszik az egyes termékek között – vannak olyan termékek, például a margarin, amelyek ára közel kétharmadával emelkedett, míg az idényáras élelmiszerek árnövekedése ennél jóval mérsékeltebb, 13,0 százalékos volt.

Ez nem kizárólag belföldi jelenség, alakulásában több tényező is szerepet játszik: a kedvezőtlen, aszályos időjárás mellett az energiaárak növekedése, a bérek emelkedése, az orosz-ukrán háború, de vélhetően az extraprofit-adó megjelenése is felfelé vitte már az árakat” – elemezte az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hozzátéve: szintén jelentősen, 14,0 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek ára. Ennek okai között érdemes megemlíteni az előbbieken kívül az ellátási láncok szakadozását, illetve a gyenge forintot is.

Az árstop nélkül átszakadna minden

Suppan Gergely úgy véli, az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és a csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs és gazdasági kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. „A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amely már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése” – mondta a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője, aki a további várható áremelések lehetséges okai között a mikro- és kisvállalatok kizárását az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítását jelölte meg. 

Mindkét elemző rámutatott: a következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ugyanakkor az árstopok jelentősen visszafogják azt, amelynek mértéke júliusban a kormányzati intézkedések nélkül 20 százalék felett lett volna.

– fogalmazott Suppan Gergely.

Erősíteni kell a forintot

Regős Gábor prognózisa szerint az infláció a következő hónapokban tovább gyorsul: az átlagfogyasztás feletti energiaárak emelése, illetve a jövedéki és chipsadó növelése egyaránt felfelé húzzák az augusztusi pénzromlást, de a mezőgazdaságot sújtó aszály hatásai is tovább növelik majd az élelmiszerárakat.

– fogalmazott. Suppan Gergely a Magyar Bankholding részéről ezt hasonló számmal erősítette meg. Mint mondta, az említett tényezőket figyelembe véve „meredeken, 12,6 százalék-ra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet”.

A Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: a mostani inflációs adatok alapján a monetáris kondíciók további szigorítását kell szorgalmazni, hiszen az infláció letöréséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség. Suppan hasonlóképpen értékelt: az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása. Felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet (amit a kínálat lassabban tud követni), a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, valamint az inflációs várakozások emelkedése is: az MNB ezért folytathatja a kamatemelési ciklust. 

Mi lesz ősszel?

Az elemzők szerint a többszörösére ugró energiaárak a legtöbb ágazatban és az ipari folyamatok valamennyi szegmensében megjelennek, így a pékáruktól a vendéglátáson át az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig mindenhol jelentős mértékű drágulást okoznak. „Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk” – tette hozzá Suppan Gergely. 

Hol és mennyivel? 

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. 

A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöld átállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. 

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. 

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 11,2 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,9, a szeszes italoké 13,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 4,9 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14 százalékkal emelkedtek – amit részben az új személygépkocsi árak 17,5 százalékos emelkedése is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 18,2, a konyhabútorok 20,1 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. 

Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 17,9 százalékkal drágultak a használt autó árak is. A háztartási energiaárak 1,6 százalékkal nőttek, a szén, a tűzifa és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. 

Az egyéb cikkek árai 10,9 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 6,7 százalékos volt az árplafon miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése eleve gyorsult: leginkább a lakásjavító- és karbantartó cikkeké (26,5 százalékra), valamint az állateledeleké (33,1 százalékra). 

6,8 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 13,1 százalékra az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 10,9 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 20,7 százalék, ezen belül a háztartási szolgáltatásoké 16,3, a járműjavításé pedig 16,4 százalék volt.