A vártnál magasabb az infláció, de a kormányzati intézkedések nélkül sokkal aggasztóbb lenne a helyzet. Az élelmiszerek drágulása a teljes júliusi infláció mintegy feléért felelős. Értékelés és őszi előrejelzés a szakértőktől.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Az infláció az elmúlt hónapban kedvezőtlenül alakult, gyorsulása meghaladta a várakozásokat, így 13,7 százalékra emelkedett. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.
A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta. „Az élelmiszereken belül jelentős eltérés látszik az egyes termékek között – vannak olyan termékek, például a margarin, amelyek ára közel kétharmadával emelkedett, míg az idényáras élelmiszerek árnövekedése ennél jóval mérsékeltebb, 13,0 százalékos volt.
Az élelmiszerek drágulása a teljes júliusi infláció mintegy feléért felelős.
Ez nem kizárólag belföldi jelenség, alakulásában több tényező is szerepet játszik: a kedvezőtlen, aszályos időjárás mellett az energiaárak növekedése, a bérek emelkedése, az orosz-ukrán háború, de vélhetően az extraprofit-adó megjelenése is felfelé vitte már az árakat” – elemezte az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hozzátéve: szintén jelentősen, 14,0 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek ára. Ennek okai között érdemes megemlíteni az előbbieken kívül az ellátási láncok szakadozását, illetve a gyenge forintot is.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 27 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak júliusban 14,2 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 38,8 százalékkal, a kisebb súlyú marhahús árak 42,9 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 25,2 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 21,5 százalékkal emelkedtek.
Az árkorlátozások által érintett tej ára 29,6 százalékkal, az étolaj ára 6,9 százalékkal, a liszté 22,7 százalékkal, a cukoré 8,4 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak.
A tojás ára 37,5 százalékkal, a margariné 65,8 százalékkal emelkedett. Júliusban a kenyér 57,9 százalékkal, a péksütemények 38,5 százalékkal, a száraztészta 49,1 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 40,8 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 12 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 20,4, az éttermi étkezésé 20 százalékkal drágult.
Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60 százalékkal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt, bár a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülhetnek.
Suppan Gergely úgy véli, az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és a csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs és gazdasági kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. „A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amely már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése” – mondta a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője, aki a további várható áremelések lehetséges okai között a mikro- és kisvállalatok kizárását az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítását jelölte meg.
Mindkét elemző rámutatott: a következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ugyanakkor az árstopok jelentősen visszafogják azt, amelynek mértéke júliusban a kormányzati intézkedések nélkül 20 százalék felett lett volna.
„Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk”
– fogalmazott Suppan Gergely.
Regős Gábor prognózisa szerint az infláció a következő hónapokban tovább gyorsul: az átlagfogyasztás feletti energiaárak emelése, illetve a jövedéki és chipsadó növelése egyaránt felfelé húzzák az augusztusi pénzromlást, de a mezőgazdaságot sújtó aszály hatásai is tovább növelik majd az élelmiszerárakat.
„Az infláció lassulásának pontos időpontját nehéz előrejelezni, ebben nagy szerepe lesz a háború végének és az energiapiac normalizálódásának. Ugyanakkor gyors konszolidációra nem számítunk, a pénzromlás az idei év átlagában meghaladja a 13 százalékot”
– fogalmazott. Suppan Gergely a Magyar Bankholding részéről ezt hasonló számmal erősítette meg. Mint mondta, az említett tényezőket figyelembe véve „meredeken, 12,6 százalék-ra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet”.
A Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: a mostani inflációs adatok alapján a monetáris kondíciók további szigorítását kell szorgalmazni, hiszen az infláció letöréséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség. Suppan hasonlóképpen értékelt: az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása. Felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet (amit a kínálat lassabban tud követni), a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, valamint az inflációs várakozások emelkedése is: az MNB ezért folytathatja a kamatemelési ciklust.
Az elemzők szerint a többszörösére ugró energiaárak a legtöbb ágazatban és az ipari folyamatok valamennyi szegmensében megjelennek, így a pékáruktól a vendéglátáson át az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig mindenhol jelentős mértékű drágulást okoznak. „Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk” – tette hozzá Suppan Gergely.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A számok nem tévednek: a javuló inflációt érzékelik a vásárlók is.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
