A Szlovákia nevű államalakulatban úgy néz ki felébredtek, kezdik felfedezni, hogy hozzájuk is megérkezett az infláció. Persze egyelőre csak a szakírók. A szlovák kormány egyelőre saját magával foglalkozik, illetve a reformjavaslataikkal és a koalíciós torzsalkodásaikkal.
Nem megszokott jelenség Szlovákiában, hiszen
Sorolják is az okokat, ahogy mindenütt a világban felütötte a fejét, hogy gyorsan pörög fel a világ gazdasága, meg ott van az ellátási láncok beszűkülése, ami miatt áruhiány alakult ki, emellett pedig óriási pénzbőséget teremtettek a különböző gazdaságmentő intézkedések.
A szlovák kormány pedig nem nagyon igyekszik bármit is tenni az infláció ellen. Bár régiós összehasonlításban egy-két százalékponttal alacsonyabb az infláció, de a decemberi 5,1 vagy 5,8 százalékos (a kisebb az Eurostat, a nagyobb a szlovák mérés) már néhány szakíró figyelmeztet. Mindenesetre az inflációs adatra úgy kell tekinteni, hogy Szlovákia az eurozóna tagja, ami immár évek óta egyben a szlovák nemzeti büszkeségnek az egyik forrása. Tehát, az eurozóna tagjai között középmezőnyben helyezkedik el az infláció tekintetében.
Öt százalék feletti inflációt 2004 decembere óta nem tapasztaltak, és januárban még további ugrás várható, hiszen januártól emelkednek a lakossági gáz- (24 százalékkal) és áramárak (15 százalékkal). Illetve, a világpiacon sem számolhatunk az infláció visszaesésével, és a szlovák gazdaságban nagyon magas az import aránya, a saját élelmiszerek aránya a hazai pultokon alig haladja meg a 40 százalékot.
Amellett, hogy lassan már Szlovákiában a legalacsonyabb az átlagbér, az Eurostat felmérése szerint,
Tehát lehet valamivel kisebb az infláció, viszont jobban fáj, ha nincs mellette érzékelhető reálbér növekedés, és mindezt már nagyon magas árszínvonalról kapják a nyakukba.
Viszont az egy teljesen új jelenség számukra, hogy az eurozónán belül is lehet magas az infláció. Mint említettem, az euró bevezetése nemzeti büszkeség lett, nincs is vita az euró hasznosságáról, és a 2008-as válságból való viszonylag gyors kilábalás egyik okaként az euró meglétét emlegették. Az előző válságban valóban nem szabadultak el az árak, de ott is árnyaltabb a kép. Egyrészt viszonylag válságálló gazdasággal rendelkezett akkor Szlovákia, és igazából az gyötörte meg, hogy gazdasága túlzottan az autók összeszerelésére alapul, és eltartott egy ideig, míg a világ autópiaca helyrerázódott.
Nem igazán verik félre a harangokat, hogy 2015 után, bár a nominális GDP az eurozóna növekedési szintjén, de növekedni tudott Szlovákia, viszont vásárlói paritáson az EU átlaghoz viszonyított 78 százalékos szintről, 2020-ra sikerült magát leküzdenie 71 százalékra. Így, ebben a mutatóban nem csak Magyarországnak sikerült visszaelőznie, hanem Románia is megelőzte Szlovákiát.
A szlovák kormány figyelmét elviszik a koalíción belüli folyamatos torzsalkodások, és lehet, úgy gondolják, hogy az euró megléte miatt nincs is tennivalójuk.
A szlovák lapok tudósítanak is, hogy a saját valutával rendelkező környező országok már kamatemelésekbe kezdtek. Ezzel persze drágábbak lesznek a hitelek is, amivel némileg visszafogják a költekezést. Ezt teszi már számos jegybank a világban, a nagyok közül is, csupán az Európai Központi Bank nem mer ehhez az eszközhöz nyúlni, mivel úgy látja, hogy a megemelt kamatokat a déli súlyosan eladósodott országok már nem tudnák kifinanszírozni. Az ilyen hozzáállás mellet nem lehet elvárni, hogy nagyon gyorsan csökkenhet az infláció. Csak nehogy az egész Unió rokkanjon bele.
A szlovák szakírók felvetik azt is, hogy esetleg a szlovák kormány is tehetne intézkedéseket az infláció következményeinek enyhítésére. Például csökkenthetnék az adókat, a járulékokat vagy az áfa-kulcsokat például az energia esetében. Elsősorban a lengyelek példájából inspirálódnak, akik február 1-től csökkentik az áfát. A gáz esetében 23%-ről 8%-ra, az áramnál 23-ról 5-re, néhány élelmiszernél pedig 0-ra.
Mindig lehet arról vitázni, hogy melyik megoldás a jobb. Kétségkívül az áfa-kulcsok csökkentése közelebb áll az uralkodó közgazdasági gondolkodáshoz, viszont a csökkentést általában könnyen lenyeli a kiskereskedelem, főleg, ha abban nagy a súlya az üzletláncoknak.
Ezeket az intézkedéseket pár hónapra tervezik a kormányok, remélve, hogy idővel mérséklődik a szorítás. A szlovák szakírók figyelmeztetnek még, hogy a szlovák kormány adóreformja növelné a pénz mennyiségét a lakosságnál, az szintén emelheti az inflációt. Bár ezt nehéz reális veszélynek tartani, hiszen úgy sem fognak erről megegyezni a koalícióban.
Az viszont már reálisabb veszély, hogy
Azt már csak gonoszkodva tesszük hozzá, hogy Szlovákia eddig sosem jeleskedett az európai támogatások gyors lehívásában.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
A számok bizony nem hazudnak.
Az ellenzék szerint az Ukrajnának biztosított vészhelyzeti villamosenergia-ellátás leállítása Oroszország érdekeit szolgálja.
„A gázcsap elzárása konkrét uniós jogszabályokat sért” – mondta az ukrajnai energiahatékonysági városok szövetségének igazgatója.
Az esetet napokig nem hozták nyilvánosságra.
A szlovák politikus egy rádióműsorban fejtette ki nehezen követhető gondolatmenetét.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
