„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Sok év telt el azóta, hogy Beregszászi Pál beleszeretett az erdélyi gerendaházakba. Azóta Magyarország legmodernebb készház-technológiát alkalmazó gyárát építette fel, ahol akár napok alatt elkészülhet álomházunk. A Makronóm interjúja.
Beregszászi Pál a BERGER HÁZAK Zrt vezérigazgatója. Több mint 15 éve dolgozik az építőipar egy speciális területén, a faépítészetben. Eleinte gerendaházak építésével foglalkozott, aztán azt továbbfejlesztve létrehozta Magyarország legnagyobb készház gyártó vállalatát. A jelenlegi pozícióját 2019 decembere óta tölti be.
Mindig az építőiparban dolgozott?
Szakmámat tekintve gépész vagyok, de közel sem dolgoztam mindig az építőiparban. Családi alapítású mezőgazdasági vállalkozásomat „adtam fel” új álmom megvalósítása érdekében. Pontosabban fogalmazva 2017-ben átadtam a napraforgó feldolgozó üzemünk teljeskörű irányítását a feleségemnek, akiről hamar kiderült, hogy nem csak fantasztikus anya, hanem kitűnő vállalkozói vénával van megáldva. Örökre hálás leszek neki és családomnak azért, hogy kitartanak mellettem azon a hosszú és küzdelmekkel teljes úton, amit a BERGER-álom megvalósításáért teszek.
Kicsit kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Honnan indult a fa, mint építőanyag iránti szeretete?
2004 környékén építettem a családomnak egy gerendaházat Erdélyben és nagyon megtetszett ez a technológia. Már az építkezés során is sokat gondoltam arra, hogy ennek a kis nyaralónak a megépítése egy újabb mérföldkő lehet az életemben. Aztán
Ha Erdélyben képes voltam megépíteni a házat, akkor azt itthon is meg tudom csinálni. Nem sokkal később leszerződtem egy erdélyi csapattal, akikkel gerendaházakat építettünk egészen 2013-ig. Ebben az évben saját üzemet hoztam létre Újfehértón és saját tervező, kivitelező csapattal kezdtem el dolgozni A csapatomnak ez a magja azóta is BERGER-csapattag, amire nagyon büszke vagyok.
Ön erdélyi születésű?
Nincsenek erdélyi kötődéseim, egyszerű turistaként szerettem bele a táj lenyűgöző szépségébe, a hangulatba és az ottani emberek kedvességébe.
Mi okozta a váltás a készházak irányába?
Azt láttam, hogy Magyarországon egyre többen foglalkoznak gerendaházak építésével.
A gerendaházas piacot sokkal inkább befolyásolja a manuális technológia és a humán munkaerő. Úgy éreztem, hogy a lehetőségeim kezdenek beszűkülni, ezért egy modern, innovatív és automatizált gyártási technológia meghonosítása mellett döntöttem, hogy magas színvonalon tudjuk tovább vinni a fa szerkezetgyártást.
Mi a BERGER-technológia alapja, és mi vitte rá arra, hogy belevágjon a sokszázmilliós beruházás megvalósításába?
Ahogy említettem 2013-ban hazahoztam a gyártást, majd 2015 környékén kezdtem el azon gondolkozni, hogy a 2008-as válság alatt elmaradt építkezéseket valamikor be fogják pótolni a magyar emberek.
Az újfehértói műhelyünk kapacitása miatt évi 8-10 házat tudtunk csak építeni. Utánanéztem, hogyan lehet nagy mennyiségben, gyorsan, pontosan, jó minőségben házakat gyártani. Azt láttam, hogy Nyugat-Európában és a világ más részein készház-üzemekben gyártják már a házakat. Ellátogattam Németországba, a Weinmann gyárába, ahol árajánlatot kértem az üzemre, amire sikeresen kaptunk Európai Uniós pályázati pénzt is. A jelenlegi gyárunk kapacitása jóval meghaladja a korábbit.
Mikor indult el a polgári üzem?
2017 év végén költöztünk át.
Honnan jött a név?
A korábbi cégnevünk alakult át. Régen Beregszászi Gerendaházak voltunk, aminek összemosásából jött a BERGER. Hosszú távra tervezve és a külföldi piaci lehetőségek irányába is nyitottan állóként igyekeztem olyan nevet választani, amely nemzetközi hangzásával könnyen megjegyezhető és kimondható és márkanévként is igazán jól kezelhető.
Mivel jobb egy készház a hagyományos házaknál?
Sokakkal ellentétben én nem szeretem összehasonlítgatni a típusokat. Két teljesen külön műfajról van szó.
Melyek a technológiai előnyei egy fa szerkezetű háznak?
Nem kizárólag a technológia a lényeg, bár az is nagyon fontos tényező. Szerintem nagyon jó olyan közegben élni, amikor természetes anyagok vesznek körül, melyek az egészségünkre is jó hatással vannak. Küldetésünkben is szerepel, hogy aki BERGER-házat választ, az a környezettudatosság, az energiahatékonyság és végső soron a bolygónk megmentése mellett teszi le a voksát.
Technológiai szempontból kiemelem a hulladéktermelésünk minimalizálását. Kimondható, hogy gyakorlatilag hulladékmentesen készülnek a házaink. Sőt, a méretre vágások során keletkezett gerendákból, alapanyagokból most 10 db masszív kutyaházat készítettünk, melyeket állatmenhelyek számára ajánlottunk fel Megrendelőink számára az igazán fontos előnyei a BERGER-rendszernek az abszolút méretpontosság, a prémium minőségű alapanyagok használata, és a gyorsaság, ugyanis egy 100 nm-es ház teljes moduláris szerkezetét 2-3 nap alatt készítünk el a gyártósorainkon, melyeket a kivitelező csapatunk néhány nap alatt szerkezetkész állapotba hoz az építkezés helyszínén. Ezt a teljesítményt össze sem lehet hasonlítani a hagyományos, például tégla felhasználásával készülő lakóházak építésével.
Mindez nagyon jól hangzik. Miért lehet az, hogy mégis idegenkedik az átlag magyar ember ettől a moduláris technológiától?
Ez a technológia egyáltalán nem mondható újnak, bár tény, hogy hazánkban még nincs széleskörben elterjedve. Mi is nagyon sokat dolgozunk azon, hogy minél többen megismerhessék és elkötelezetté váljanak a fa szerkezetű építkezés irányába.
Jellemzően azt látjuk, hogy a fiatal generáció, aki számára fontos a technológia és a digitalizáció, sokkal könnyebben teszi le a voksát mellettünk. Tőlünk nyugatra és a skandináv országokban már az építkezések 60-80 százaléka készháztechnológiát használ. Az egyik legősibb és legtermészetesebb alapanyag a fa.
Sok generációt kiszolgálnak ezek a házak. Én voltam már az Alpokban olyan többszintes, pincével rendelkező fa építésű házban, ami 150 éves, és szerkezetileg semmi baja nem volt! Ettől nem kell jobb példa. Az alapanyagaink Ausztriából és Németországból érkező legmagasabb minőséget képviselő fa szerkezetek, amelyek többszáz évig is megőrzik jó tulajdonságaikat.
Sokkal drágábbak az ilyen házak?
Sok tényezőt figyelembe kell venni az árazáskor. Lehet, hogy maga a szerkezet árajánlat alapján drágább lesz, mint a téglaház szerkezete, de lényegesen rövidebb idő alatt, és kevesebb humán erőforrás igénybevételével épül meg a ház. Így saját és ügyfeleink tapasztalata is az, hogy
A kevesebb stressz, az egészségesebb lakókörnyezet és az alacsony fenntartási költségek miatt pedig mindenképp a mi irányunkba hajlik a mérleg nyelve! Hozzáteszem, hogy egy ház árát sokkal inkább a műszaki tartalom határozza meg, mint az épület falszerkezete.
Szerződéskötéskor az ügyfelekkel fix árban egyeznek meg?
Szerződéseink mindegyike fix árral készül. Nincsenek rejtett és időközben felmerülő költségeink. Nálunk rendkívül precíz a tervezési folyamat, melynek jelentőségét az ügyfeleink is csak akkor realizálják, amikor még csak tervek vannak az asztalon, de már minden kapcsolónak tudják a helyét a házban, ugyanis a gyártmánytervezéskor már a teljes gépészeti és villanyszerelési háttér előkészítésre kerül. Ezért is fontos számunkra, hogy tartani tudjuk a határidőket a kivitelezéskor, hiszen
Mi az oka az ilyen mértékű áremelkedésnek? Hatással van erre az, hogy az alapanyagipar jelentős része külföldi kézben van?
Összességében elmondható, hogy óriási kereslet van most hazánkban, de az egész világon is az építőanyagok piacán. Ahol pedig kereslet van, az a végfelhasználók számára egyet jelent a gyártók által irányított árakhoz való alkalmazkodáshoz. Mi persze éves szerződéseink által próbálunk a beszállítóinkkal fix árakban megállapodni, de ez nem mindig valósul meg. A világban óriási mértékben nő a faanyag felhasználása, ami kihat az árakra és az összes országra, szerintem
Mennyibe kerülnek a BERGER Házak?Nagyon nehéz pontos négyzetméterárat mondani, mert az egyes anyagok minősége és ára, valamint az igények is nagyban különböznek. Tapasztalataink alapján az öt százalékos áfával számolva egy megrendelő kulcsrakész állapotban (tehát ahol már minden apró részlet készen van a házon – a szerk.) történő átadása esetén 450-550 ezer forintos négyzetméterárra számíthat.
Megrendeléstől számítva mennyi idő, amíg be lehet költözni?
Mi a szerkezetgyártásban vagyunk profik, de most az 5 százalékos áfa visszavezetésével párhuzamos a családi házas megrendelőink nagy része kulcsrakész állapotra szerződik velünk. Ahogy említettem, mi sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk az előkészítésre, mint a hagyományosan épített házak esetében, ahol a kapcsolók helyzetét, fűtőtestek helyét menet közben találják ki. Nekünk előre, pontosan kell tudnunk mindennek a helyzetét, ez akár két-három hónapot is igénybe vehet. Ha ezzel megvagyunk, akkor
Földszintes ház esetén az összeszerelés maximum másfél napot vesz igénybe. A kulcsrakész állapotba hozás, a ház külső burkolatának kialakítása, a belső – már hagyományosnak mondható - munkálatok befejezése és a ház környezetének rendbetétele az, ami időigényesebb. Rendszerint törekszünk arra, hogy ezen munkafázisok kivitelezésével együtt se haladjuk meg a fél évet.
A koronavírus miatt kevesebb a megrendelés?
Tavaly jelentősen visszaesett a megrendeléseink száma, melynek alapvető oka az új építésű ingatlanok ÁFÁ-jának az újbóli 27 %-ra történő emelése volt. Majd, mire helyreállt volna a piac, 2020 március közepén bejelentették a korlátozásokat. Aztán újra bevezették az öt százalékos ÁFÁ-t, amelynek hatására ismét több megrendelés érkezett be. Nagyon hullámzó évet zártunk tavaly, de idén januárban az áfacsökkenésnek köszönhetően annyi megkeresésünk volt, mint a tavalyi év első négy hónapjában.
A különböző családtámogatások is nagy hatással vannak az ingatlanpiacra?
Nagyon sokan vannak, akik ezeknek köszönhetően vágtak bele az új házuk megépítésébe, így összességében elmondható, hogy segítettek az építőiparon ezek a támogatások.
A magyarok már nem mertek belevágni saját ház építésébe?
A koronavírus egyik hozománya, hogy nagyon sokan akarnak kertesházba költözni a panellakásból. A lakásállomány szintje azt mutatja, hogy
Egyelőre csak Magyarországra szállítanak?
Folyamatban van a külföldi bérgyártói ügyfélkörünk kiépítése annak érdekében, hogy az üzemünk teljes kapacitását kihasználhassuk. Jelenleg egy osztrák céggel együttműködve bérgyártásba kezdünk. Ez nem új dolog,
Miért éri meg egy osztrák cégnek külföldre kiszervezni a gyártást?
Sok esetben a cégek kapacitása eléri a maximumot és nem tudják kiszolgálni a megrendeléseket, ezért keresik a bérgyártói kapacitást. Jelenlegi partnerünknek nincs saját gyártósora, így mindig kiszervezik a megrendeléseiket. Bízok abban, hogy ez egy hosszútávú együttműködés kezdete, hiszen ahogy említettem, számunkra a szerkezetek legyártása a fókusz.
Többször említette a humán erőforrás akadályait a beszélgetés során. mennyire égető kérdés a szakemberhiány?
Ezen a ponton kell megemlítenem a szakemberhiányt, ami 15 év építőiparban eltöltött idő után magabiztosan állítom, hogy ez az egyik legnagyobb probléma, amivel az iparág küzd. Legyen szó az építőipar bármely területéről, óriási problémát jelent.
Mennyire megoldás az automatizáció és robotizáció?
Biztos, hogy egyszer eljut oda az építőipar, hogy mindent lehet robotizálni.
Svédországban a miénkhez hasonló üzemek sokkal magasabb szinten robotizáltak, mint hazánkban.
A Berger Házaknál a feladatok jelentős részét gépek végzik?
Való igaz, hogy a gyártásunk gépesítve van, de a gépeket is emberek irányítják, és mind a tervezés, mind a kivitelezés komoly szakemberigénnyel rendelkezik. Az automatizációnak és a moduláris szerkezeteknek köszönhetően nálunk tény, hogy kevesebb a kézi munkaerő.
Várható a munkaerőpiac átalakulása az építőiparon belül?
Azt gondolom igen és az átalakulás mértéke csak nagyobb lesz.
Magyarországon hány ehhez hasonló üzem van?
Vannak cégek, akik rendelkeznek különféle gépekkel, de ilyen komplex rendszerek nincsenek másnál.
Mi az innováció akadálya?
A családi házas megrendelői piac az elmúlt időszakban nem mondható igazán stabilnak. Ez egy óriási tőkebefektetést igénylő beruházás, amelyhez a pontos üzleti tervek mellett egy óriási adag kockázatra és bátorságra is szükség van. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb megteremteni a háttérfeltételeit a hagyományos technológiáknak, ezért nem várható, hogy tömegesen megjelennek versenytársak a piacon.
Milyen új technológiákat terveznek még bevezetni?
Tervben van egy talajcsavarozógép beszerzése. Nyugat-Európában ez egy teljesen megszokott dolog. A talajcsavarozás nagyon környezetkímélő technológia, mert nem kell betonozni az alapot. Ezenfelül a tetőgyártásnál is előre akarunk lépni és egy szeglemezprést akarunk vásárolni.
A gyárakban készített modulházak az építőipar jövője?
Akár az is lehet, nekünk is van ilyen fejlesztésünk, de ezt is kicsit máshogy csináljuk, mint mások. Modulfalakat fogunk gyártani, amikből bármilyen épület megépíthető lesz, az egyes elemeket kell csak összeválogatni.
Mi jelenti most a szakma csúcsát?
Jelen pillanatban a CLT-ből (Cross Laminated Timber) való építkezés, ami egy rétegragasztott tömbösített falpanel a faépítészet csúcsa. Sajnos Magyarországon ez nagyon gyerekcipőben jár még, de nyugaton már irodaházakat is építenek ezzel a technológiával. Mi már építettünk vele családi házat is, de a Debreceni Innovációs és Technológia Központ faszerkezetét is ezzel a technológiával készítettük el, ahol kb. ezer köbméter fát építettünk be.
Nagyjából hány évvel vagyunk lemaradva a nyugattól?
Nagyon nehéz meghatározni, de a technológiának az ismerete már nem jelent problémát. A különböző technológiák alkalmazása azért marad el, mert ezeknek a beruházásoknak óriási a tőkeigényük és a hazai tőkehiányos vállalkozások nem engedhetik meg maguknak.
Ezenfelül nagyon sokan félnek az innovációtól és az egyetemeknek is fel kell készülniük a változó igényekre.
A hazai egyetemek mennyire vannak felkészülve az új technológiák oktatására?
Szerencsére elkezdődött a szakemberképzés., A Pécsi Egyetemen idén indult egy szerkezetépítő szak, de több egyetemmel zajlanak már tárgyalások. Az oktatók 20-30 fővel számoltak, de a jelentkezők száma ennek négyszerese lett, a hallgatók jönnek hozzánk üzemlátogatásra.
Külföldön már társasházakat is csinálnak könnyűszerkezetes technológiával, ez nálunk hol jár?
Nyugaton már régóta építenek ezzel a technológiával társasházakat. Magyarországon a tavalyi év elején tették lehetővé a szabályok, hogy négyemeletes társasházat is lehet építeni faszerkezetből. Mi a homlokzati tűzterjedési tanúsítványt megszereztük, így már építhetünk ilyen házat, jelenleg egy ilyen ház tervezésén dolgozunk.
Hosszabb távon milyen trendek várhatóak az építőiparban?
Azt gondolom, hogy a szerelttechnológiás építkezés az elkövetkezendő időszakban még nagyobb ütemben fog fejlődni. Minél többen megismerik és szeretik meg ezt a technológiát annál többen fognak rendelni ilyen házakat. Ez a kereslet a versenyt és a technológiai fejlődést is magával húzza. Nagyon remélem, hogy belátható időn belül közintézményeket is építhetünk ezzel a technológiával.
Egyre többen választják a készházakat?
de egyre elfogadóbbak az emberek a technológiával kapcsolatban. Az érdeklődők számára rendszeresen szervezünk üzemlátogatásokat. Vannak, akik szkeptikusként érkeznek a gyárba és rajongóként távoznak.
Sokan vannak, akik gyenge munkájukkal csorbítják a készházak hírnevét?
Az 5 százalékos ÁFA és az ingatlanpiac helyzete miatt óriási az igény az új lakásokra és a különböző támogatások miatt a felújításokra is. Ezeket nagyon sokan ki fogják használni, ilyenkor jellemzően megjelennek a hozzá nem értő vállalkozók. Nekünk ezek az emberek jelentik az igazi konkurenciát, nem a hozzánk hasonlóan működő, minőséget képviselő „kollégáink”.
A koronavírus milyen változást hozott a vállalkozás és az üzem életébe?
A bizonytalanságot érezni lehetett a megrendelőinken, ami ránk is hatással volt. Szerencsére a cégnél kevés megbetegedés volt. Tavaly márciusban az irodai kollégák átálltak otthoni munkavégzésre, de a home office nem nekünk való. Nem voltunk rá felkészülve, így nem vagyunk büszkék az akkori hatékonyságunkra.
Minden munkavállalót sikerült megtartani?
Sajnos nem. A megrendeléseink visszaestek, de azt nem tudjuk, hogy ez a vírusnak vagy a 27 százalékos áfának köszönhető.
A 2008-as válság megrendítette az ingatlanpiacot, de a koronaválság nem annyira, mi a különbség a kettő között?
Abban az időszakban a cégünk jelentősen fejlődött, a 2008-as válság közepén is folyamatosan voltak megrendeléseink. A gerendaházépítés egy nagyon speciális szegmense az építőiparnak, talán válságállóbb megrendelőkkel. A magas minőségnek köszönhetően folyamatosan volt munkánk.
Amivel most a BERGER Házak Zrt-nek fel kell vennie a harcot, az egy egész más típusú probléma. Hatalmasat léptünk előre a kis újfehértói üzemünktől a nemzetközi piacot is kiszolgálni képes világszínvonalat képviselő gyárig. Nekem tulajdonosként és vezérigazgatóként is meg kell tanulnom kezelni ezt a helyzetet. Sokkal nagyobb csapattal dolgozok együtt, a szervezetirányítás is nagy kihívások elé állított és az, hogy mindezzel párhuzamosan szembe kell néznünk a több, mint 1 éve zajló világjárvány okozta gazdasági és mentális hatásokkal, komoly anyagi és erkölcsi megfeszítéssel jár együtt.
A nehézségek ellenére hogyan vízionálja a BERGER HÁZAK Zrt. jövőjét?
A BERGER Házak mottója így hangzik: "Egy jobb világot építünk" - ez a mottó egyértelműen kifejezi, hogy vállalatunk korszerű és környezetkímélő lakóingatlanok és intézmények építésével foglalkozik, egyúttal azonban utal arra is, hogy felelős vállalatként szeretnénk, ha lényegesen kisebb lenne Magyarországon az építőipar ökológiai lábnyoma. Minden tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni hazánkban is az innovatív építőipari megoldások elterjesztéséhez és széleskörű alkalmazásához. A valódi álmom az, hogy mire én nyugdíjba megyek, addigra a BERGER-technológia egyetjelentsen a modern házépítés fogalmával.
(Fotók: Ficsor Márton)