Az Akadémiától függetlenedő kutatóintézeteket szeptember 1-től irányító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke, Maróth Miklós szerint ma vannak kutatók, akikre három állás esik. Eközben a Magyarországnál kisebb Csehországban évente mintegy 360 ezer tudományos munka születik, nálunk viszont csak körülbelül 210 ezer.
Álláshalmozás
Maróth Miklós pár napja küldött levelet a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, amiben a Népszava szerint arról írt, hogy
a szakszervezetnek végig kellene gondolnia, mit lehet tenni azokkal a kutatókkal, akiknek egyszerre több állásuk van és „miniszteri szintet meghaladó jövedelemre tesznek szert”. Kíváncsi arra is, hogy milyen elvek szerint látják megoldhatónak a teljesítmény szerinti differenciált bérezést, továbbá miként lehetne megfogalmazni a kutatóhálózat munkatársaival kapcsolatos szakmai elvárások rendszerét.
Kellemetlen ügy
A párhuzamos állások aránya a társadalomtudományi területen magasabb, mint az átlag, jó példa erre az adathamisítási botrány miatt nemrég jogerősen elítélt egyszemélyes „korrupciókutató” kft. vezetője, Tóth István János, aki több millió forintos pályázati forrásból kutatva terjesztett megdöbbentő adatmanipulációk sokaságára épülő álhíreket magáncégével, miközben az MTA egyik intézetének tudományos főmunkatársa is – derült ki a Mandiner tényfeltáró elemzéseiből. A Tóth vezette, hamis információkra épülő „elemzéseket” számos hazai és külföldi médium vette át és idézte, sőt, a Korrupciókutató Központ tanulmányait az Európai Bizottság rendszeresen felhasználja a Magyarországról szóló országjelentésekhez.
Nem véletlen, hogy „a Közbeszerzési Hatóság elnöke a fentiek miatt levélben fordult az MTA elnökéhez, és a kutatásetikai normák súlyos megsértése miatt eljárás kezdeményezését kérte a testület Tudományetikai Bizottságánál”.
Meg kell akadályozni a lecsúszást
Maróth egy augusztusi interjúja szerint egyébként senki nem darálta be az MTA-t és szigorítani illetve egyértelműsíteni kell az elvárásokat a kutatókkal szemben. „A kormányzatban tudatosult, hogy a magyar tudomány vezető szerepe megingott a térségben. Elkezdtünk lecsúszni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „a jelenlegi kormány most jelentősen megemelte a támogatást, cserébe azt várta el, hogy ne lyukas hordóba öntse a vizet. Ez abszolút legitim kívánság”.
A Makronómnak korábban nyilatkozott Grüner György, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója, aki úgy vélte, hogy a tudományos kutatás itthon eddig társadalmi, gazdasági relevancia nélkül, az állam eltartottjaként működött és bár az intézményrendszerben nagy szellemi tőke rejlik, nem termel elég szellemi tulajdont. A világhírű amerikai-magyar fizikus szerint itt az ideje, hogy ne csak a pénzt tudásra, hanem tudásunkat is pénzre váltsuk, de ehhez átalakulás és szemléletváltás szükséges.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
