A Toyota 20. században kifejlesztett technológiája új időszámítást hozhat az ország űriparában.
A kínai űrszektor – amely állami tulajdonban van – új gyártási filozófiát vezet be, amely az autóiparban alkalmazott gyártási elveken alapul – írta az SCMP.
A rendszer célja, hogy a űripari-technológiai eszközöket nemcsak gyorsan, hanem azonos minőségben, alacsonyabb költséggel és nagyobb rugalmassággal állítsák elő.
A lap felidézte, hogy az űripari gyártás eddig úgy működött, hogy az alkatrészeket előrejelzések és ütemtervek alapján gyártották, ami gyakran vezetett eltérésekhez, késésekhez és túlzott készletfelhalmozáshoz. Az új modell ugyanakkor megfordítja ezt a logikát: az üzem csak akkor kér alkatrészeket a beszállítóktól, amikor azokra szükség van, és csak annyit, amennyi valóban nélkülözhetetlen.
Mint írták, a Toyota által a 20. század közepén kifejlesztett rendszer most a kínaiak űriparában nyer alkalmazást. A just-in-time, keresletvezérelt logika szerint a rakéták és műholdak gyártásában minden szakasz csak akkor indul el, amikor az azt követő fázis jelzi az igényt.
Az eredmény egy szoros, rugalmas ellátási lánc, amelyben minden szükséges elem a kilövési ütemtervvel összhangban készül – magyarázták.
Wang Guoqing, a Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat (CASC) munkatársa azt nyilatkozta korábban, hogy a világ most a tömeges termelés korszakába lép az űriparban is, és
mivel a műholdak és hordozórakéták iránt is megnövekedett az igény, a hagyományos megközelítés már nem elegendő.
Az összeállításból kiderült, hogy Kína ehhez úgy igyekszik alkalmazkodni, hogy állami vállalatokat, kutatóintézeteket és magánbeszállítókat koordinál egy összehangolt nemzeti stratégiában.
Az intelligens összeszerelő központok mesterséges intelligenciát és robotikát használnak a munkafolyamatok dinamikus átkonfigurálására különböző rakétamodellek esetén. Egy együttműködési digitális platform összeköti a gyárakat, laboratóriumokat és beszállítókat az egész országban, lehetővé téve a gyártási állapot valós idejű nyomon követését és az ellátási lánc szűk keresztmetszeteinek azonnali láthatóságát – ismertette az SCMP.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Történelmi megállapodást kötött a 4iG és a REMRED az amerikai Apex vállalattal, ami alapjaiban írhatja át az európai űripart.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Lázár János Békéscsabát is „kiszabadítaná” a bezártságból.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
