Volt, amikor több Piros Arany fogyott, mint fogkrém – az Univer elnöke a Makronómnak

A Magyar Közgazdasági Társaság Neumann János Egyetem Ifjúsági Szervezete 2018. novemberében új rendezvénysorozatot indított MKT Business Szerda elnevezéssel, melynek célja a cégvezetéssel, üzletfejlesztéssel és különböző menedzsment technikákkal kapcsolatos aktuális témák bemutatása. Az idei év első rendezvényén Szarka Balázs, az Univer cégcsoport elnöke mesélt arról, hogyan épített a kecskeméti Univerből országos szintű élelmiszeripari birodalmat, kizárólag magyar tulajdonosi tőkéből.

Megérett benne a tenni akarás

Édesapját a szocializmusban egy szeszfőzdébe küldték dolgozni, aminek szomszédságában szolgálati lakást kaptak – kezdte Szarka. A mai napig meghatározó élmény számára a szeszfőzdéből áradó „cefreszag, pálinkaszag”, amivel együtt elmondása szerint magába szívta a magyar gyümölcs szeretetét is. Kecskeméten járt gimnáziumba, majd a Kertészeti Főiskolán élelmiszer-technológusi diplomát szerzett. Iskolás évei alatt versenyszerűen kosárlabdázott, egészen az NB1-ig vitte. A diploma után két út állt előtte: vagy profi kosárlabdázó lesz, vagy mérnöki állást vállal a hetényegyházi savanyítóüzemben.

– mondta a vállalatvezető.

Akkor még nem is sejtette, mennyire jól döntött, hogy a savanyítóüzemet választotta a profi sport helyett. Egészen a savanyítóüzem igazgatói székéig vitte és ő vezette be a környéken az „előre szerződéses” termelést, ami minőségi nyersanyag beszerzését tette lehetővé. 1983-ban felkérték az akkori Univer ÁFÉSZ megüresedett elnöki posztjának betöltésére. A pozíciót elfogadta, és már 35 éve sikeresen vezeti az Univer birodalmat.

Ha akkor a kosárlabdát választom, ma nem lenne Piros Arany és Gulyáskrém

– húzta alá Szarka Balázs.

Kigyomlálta maga körül a hamis embereket

„Amikor a hetényegyházi savanyítóüzembe kerültem, csupán egy drótkerítés választotta el az üzemet a szomszédságában lévő szeszfőzdétől. Amikor a vezetőségnek jeleztem, hogy a szeszfőzde közelsége – a kémiai reakciók miatt – veszélyes a kerítés túloldalán tartályokban tárolt Piros Aranyra, azt a meghökkentő választ kaptam, hogy csináljunk sűrűbb drótkerítést.

Kijártam, hogy ne csak a drótkerítést, de a vezetőséget is cseréljék le”

– mesélte mosolyogva a vállalatvezető.

Ebből a történetből is látszik, hogy Szarka Balázs kiáll igaza és értékei mellett. Az Univer elnöke vezetői filozófiáját három érték mentén határozza meg, amelyek a tisztakezűség, az őszinteség és a szakmaiság. A tisztakezűséget azért tartja a legfontosabbnak, mert – habár a fizetések emiatt nem a legmagasabbak náluk –  így legalább nyugodt lelkiismerettel dolgozhatnak.

Az őszinteséget második helyre sorolta fontossági listáján, ez a mai napig fő értékmérője, ha emberekről van szó.

Lehet akármennyi diplomája egy szakemberemnek, ha hazugságon kapom, megköszönöm a munkáját. 

– hangsúlyozta. Kritikával illette a vásárlókat megtévesztő cégeket is, akik a csomagoláson keresztül akarják eladni termékeiket – különösen kiemelte azokat az édességmárkákat, melyek díszdobozában alig található csokoládé, csupán pár darab „maszlag”.

A szakmaiság számára a harmadik fő szempont, mivel szerinte sokkal több jó szakemberre lenne szüksége a magyar gazdaságnak.

A magyar gazdaság csak akkor nőhet nagyra, ha öntözzük

„Volt olyan év, amikor az országban egy főre vetítve több tubus Piros Arany fogyott, mint fogkrém” – meséli büszkén az Univer meghatározó termékéről, ami azóta hivatalosan is hungarikummá vált, és aminek a megalkotásában ő is részt vett. A Piros Arany mellett egyébként maga a vállalat is egyfajta hungarikumnak tekinthető, mivel a mai napig száz százalékban magyar kézben van.

Azon túl, hogy a megtermelt profit így az országban marad,

 az Univer kizárólag a helyi termelőktől szerzi be az alapanyagot jelentő zöldségeket és gyümölcsöket,

ezzel tovább támogatva a hazai gazdaságot, munkát adva a növénytermesztésből élő családoknak. Jelenleg 1334 alkalmazottnak és ötszáz családnak biztosítanak munkát és megélhetést.

A mezőgazdaság fejlődését a termények felvásárlásán kívül más módon is segítik. Létrehoztak egy 180 hektáros mintagazdaságot, ahol új paradicsom- és paprikafajtákkal kísérleteznek, illetve a gazdákat tanítják az új technológiák és eljárások alkalmazására. Emellett szolgáltatásként biztosítják azoknak a termelőknek a modern mezőgazdasági gépeket, akik másképpen nem tudnának ilyenre beruházni.

Munkavállalói paradicsomot hozott létre

„9000 vagon paradicsomot dolgoztunk fel 56 nap alatt” – büszkélkedett az Univer elnöke. Ez nem sikerült volna a folyamatos technológiai fejlesztések nélkül, amiben élen jár a vállalat. A növekvő termelésen kívül minőségügyi szempontokat is szolgálnak a fejlesztések, így ma már emberi kéz beavatkozása nélkül lesz a paradicsomból ketchup, ezáltal megfelelve a nemzetközi előírásoknak is.

E teljesítmény elérésében a gépek mellett nagy szerepe van a vállalat dolgozóinak is. Az Univer a jó teljesítményt és a lojalitást bátorító javadalmazási rendszerrel, illetve szabadidős programok szervezésével igyekszik megtartani munkavállalóit. Az így teremtett munkahelyi légkörnek köszönhetően kevesen hagyják el a céget, az esetek többségében csak a nyugdíjazottakat kell pótolniuk.

Jelenleg háromszáz olyan munkavállalónk van, aki már több mint 25 éve nálunk dolgozik

– húzta alá a cégvezető. Ez is bizonyítja a munkavállalók elégedettségét. A lenti videóban a cégcsoport munkatársai számolnak be az Univerrel kapcsolatos tapasztalataikról. Szarka Balázs kihangsúlyozta, hogy a videóban elhangzó vélemények teljesen önállóak, nem megírt szöveget mondanak fel a megkérdezettek.

A vállalat ágai átnyúlnak az országhatáron

Szarka Balázs szerint

a külföldi piac annyira éhezi a termékeiket, hogy az árbevételük hatvan százalékát is a külföldi eladások tehetik ki a jövőben.

Az elmúlt évben 42,5 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhettek, ebből hárommilliárd forint árbevételt Romániában realizáltak. A vállalatvezető bízik abban, hogy a technológiai újítások következményeként sikeresen szerepelnek majd a nemzetközi piacon is. 

Az előadás után a Magyar Közgazdasági Társaság kecskeméti ifjúsági tagozatának képviselői rövid interjút készítettek Szarka Balázzsal.

*

Ön szerint mi lehet a gazdasági felzárkózásunk kulcsa?

Többet kellene hallgatni a szakemberekre, ki kellene kérni a véleményüket. Emellett a mezőgazdaság szerepe lehet jelentős, aminek a visszaesését az öntözéssel és modernizációval lehetne megállítani. A modern eszközök viszont szakembereket igényelnek, akikből pedig hiányunk van. Minden mindennel összefügg és szerintem tarthatatlan az olyan helyzet, amit valamelyik nap tapasztaltam:

a boltokban a krumpli kilós ára magasabb volt a narancsénál. Egy ilyen nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező országban ez nem megengedhető.

Mára úgy tűnik, hogy a figyelem az élelmiszeriparról az autóipar felé fordul. Hogyan éli meg ön ezt a változást?

Bács-Kiskun mindig is agrármegye volt, ha külföldi jött ide, akkor két dolgot keresett: a barackpálinkát és a Piros Aranyat. Nem vagyok féltékeny, de őszintén bevallom, néha rosszul esik, amikor a helyi közvélemény is többet foglalkozik ezekkel a vállalatokkal, mint a 70 éve az élelmiszeriparban működő Univerrel. A régi Kecskeméti Konzervgyár, amit mi megmentettünk és ma is működtetünk, ez adta a város létjogosultságát. Ennek ellenére egészségesen megférünk egymás mellett, de úgy gondolom, hogy

az autógyártóknak többet kellene fordítaniuk a város támogatására.

A helyi rendezvények szervezésekor is szinte mindig minket keresnek meg segítségért.

Egyébként mennyire tartja fontosnak a multikat, például az élelmiszeriparban?

Egyáltalán nem ellenzem a multik jelenlétét, azonban vannak dolgok, amikkel nem értek egyet. Szerintem nem teljesen azonosak a játékszabályok egyes szereplők között az országban. A kormányzat számos olyan kedvezményt és támogatást nyújt külföldi vállalatoknak, amit mi például nem kapunk meg.

A rendszerváltás egyik legnagyobb hibájának is azt gondolom, hogy mindent a külföldieknek adtunk el, ez pedig a mára bezárt cukor- és konzervgyárakhoz vezetett.

Nagyon fontosnak tartja a humán erőforrást a vállalat működéséhez. Hogyan érinti önöket az országban tomboló munkaerőhiány?

Legfőképpen az olyan munkakörökben érezzük, amire az autóiparnak is szüksége van. Például az anyagmozgatáshoz szükséges munkaerőt próbálják elcsábítani. A targoncások közül például többen el is mennek. Szerencsére voltak, akik visszajöttek, de a többit muszáj valahogy megoldanunk. Nagy a verseny a munkaerőpiacon, de úgy gondolom, hogy nem minden a pénz, nagyon fontos a megfelelő munkahelyi légkör megteremtése is, amiben mi jók vagyunk. Emiatt is alacsony nálunk a fluktuáció, nagy részben a nyugdíjazottakat kell csak pótolnunk.

És ahhoz, hogy enyhítsék a munkaerőhiány negatív hatásait, nyitottak az új túlóratörvény alkalmazására?

Ki kell használnunk, mivel a termelésünk szezonálisan ingadozik.

Nem mondhatjuk azt az alapanyagot jelentő paradicsomnak vagy paprikának, hogy várjanak még pár napot.

Amint megérnek, fel kell dolgoznunk őket, ez pedig igényli a nagyobb teljesítményt, amit csak túlórával vagyunk képesek elérni. Szerintem egyébként tudomásul kell venni, hogy a nyolcórás bérből ma nagyon szerényen lehet megélni. Sok dolgozó számol azzal, hogy túlórázni fog és ezáltal plusz jövedelemre tud szert tenni. Természetesen ez csak önkéntes alapon működik, kényszeríteni senkit sem szabad.
 

Fotók: Pintyi Zoltán

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.