A cégek 37 százaléka módosítja üzleti stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) szerint. Számos cég a minimum felett keresők bérét is megemelte.
Szinte senki sem gondolkodik elbocsátásban
A kutatóintézet a vállalati konjunktúravizsgálat 2018. áprilisi felmérése alapján elemezte a cégek minimálbér és garantált bérminimum emelésre adott válaszát.
A válaszadók 32 százaléka emelte a minimum felett keresők bérét a bérfeszültségek elkerülése érdekében, ugyancsak 32 százaléka számolt be arról, hogy elmaradt a tervezett létszámfelvétel. Elhalasztotta a beruházást a válaszadók 24 százaléka, illetve csökkentette a dolgozók juttatásait a cégek 14 százaléka.
A válaszadók 11 százaléka módosította a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatát, és ugyancsak 11 százaléka mérsékelte a dolgozók egyéb juttatásait, például a cafeteriát.
A vállalatok 9 százaléka jelezte, hogy részmunkaidős foglalkoztatásba teszik az érintett dolgozókat. A cégvezetők 3 százaléka mondta, hogy elbocsátásokat hajt végre – közölte az intézet.
A nagyvállalatoknál bőven van tér a béremelésre
Az ötven főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél alig, a 250 főnél nagyobbaknál pedig egyáltalán nem jellemző, hogy beruházásokat kellene elhalasztani a béremelések miatt. A dolgozók juttatásait sem kell csökkenteniük, de átszervezésekre, például a részmunkaidős foglalkoztatás előtérbe helyezésére sincs szükség a nagyvállalatoknál.
Ez arra utal, hogy a nagyvállalatok teherbírása jelentős, ami megerősíti a Magyar Nemzeti Bank adatait, miszerint a megtermelt jövedelemhez képest – elsősorban a külföldi nagyvállalatok – alulfizetik a magyar munkaerőt.
A kis- és középvállalatok számára ugyanakkor nagyobb terhet jelent a bérek emelése, mert ezek többek között méretükből eredően kevésbé termelékenyek, ráadásul jelenleg is igyekeznek magas béreket fizetni a dolgozóiknak.
A bérhányad legalábbis a hazai vállalatok esetében magasabb, ami azt mutatja, hogy a megtermelt jövedelemből egy hazai vállalat átlagosan jóval többet ad át a munkavállalónak bérként, mint egy multi. A külföldi vállalatoknál a termelékenységbeli előnynek köszönhető többletjövedelem jelentős része pedig profitként elhagyja az országot.
Emiatt a magyar munkaerőt jelentősen alulfizetik az általa megtermelt javak mennyiségéhez képest. Míg a magyar gazdaság termelékenysége a német gazdaságénak közel 65 százalékán áll, a magyar bérek nem a német bérek 65 százalékán, hanem alig 30 százalékán állnak.
A minimálbér emelése a termelékenységet is növeli
Emiatt a minimálbér emelése nem hátrányos, hanem kifejezetten előnyös a gazdaság számára, hiszen a dráguló munkaerő miatt a vállalatok igyekeznek javítani termelékenységüket, hogy így gazdálkodhassák ki a magasabb béreket. Ez ugyanakkor, amint a fenti táblázatból látszik, a legkisebb vállalatoknak nehézségeket jelenthet.
A kis- és középvállalatok alkalmazkodását segítheti ugyanakkor a hatéves bérmegállapodás, amely járulékcsökkentésekkel ellensúlyozza a növekvő bérköltségeket.
Emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium számos olyan termelékenységjavító programot indított, mint az Ipar 4.0 Mintagyár projekt, amelyben igyenesen látogathatók a legmodernebb technológiákat alkalmazó hazai gyárak. Az itt elsajátítható tudást alkalmazva vállalkozásaink akár 30-40 százalékkal nagyobb termelékenységre (vagyis egy dolgozóra jutó termelési képességre) tehetnek szert annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó világgazdasági körülményekhez.
(MTI, Makronóm)
Ezt kell tudni az áfa-visszatérítésről és az adómentességről. A nemzetgazdasági miniszter részletes jövőképet vázolt fel és ismertette a kormányfő szombati bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
„Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol” – szögezte le a kormányfő.
Az idei munkavállalói ajándék egy speciális készlet, amelyben a kockákból azoknak az országoknak a nemzeti állatai, jelképei építhetők meg, amelyekben a cégnek gyára van.
Erre számíthatunk Orbán Viktor 26. évértékelőjén.
Mindenkit óvnék a lengyelek megvetésétől, a kárörvendéstől, mert olyan erői vannak ennek a társadalomnak, ami hegyeket mozgat. Nizalowski Attila jegyzete.
Újabb NATO-ország vonulna csatasorba Oroszország ellen.
