Kutatás: Nem okozott elbocsátásokat a minimálbér emelése

Szinte senki sem gondolkodik elbocsátásban

A kutatóintézet a vállalati konjunktúravizsgálat 2018. áprilisi felmérése alapján elemezte a cégek minimálbér és garantált bérminimum emelésre adott válaszát.

A válaszadók 32 százaléka emelte a minimum felett keresők bérét a bérfeszültségek elkerülése érdekében, ugyancsak 32 százaléka számolt be arról, hogy elmaradt a tervezett létszámfelvétel. Elhalasztotta a beruházást a válaszadók 24 százaléka, illetve csökkentette a dolgozók juttatásait a cégek 14 százaléka.

A válaszadók 11 százaléka módosította a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatát, és ugyancsak 11 százaléka mérsékelte a dolgozók egyéb juttatásait, például a cafeteriát.

A vállalatok 9 százaléka jelezte, hogy részmunkaidős foglalkoztatásba teszik az érintett dolgozókat. A cégvezetők 3 százaléka mondta, hogy elbocsátásokat hajt végre – közölte az intézet.

A nagyvállalatoknál bőven van tér a béremelésre

Az ötven főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél alig, a 250 főnél nagyobbaknál pedig egyáltalán nem jellemző, hogy beruházásokat kellene elhalasztani a béremelések miatt. A dolgozók juttatásait sem kell csökkenteniük, de átszervezésekre, például a részmunkaidős foglalkoztatás előtérbe helyezésére sincs szükség a nagyvállalatoknál.

Ez arra utal, hogy a nagyvállalatok teherbírása jelentős, ami megerősíti a Magyar Nemzeti Bank adatait, miszerint a megtermelt jövedelemhez képest – elsősorban a külföldi nagyvállalatok – alulfizetik a magyar munkaerőt.

A kis- és középvállalatok számára ugyanakkor nagyobb terhet jelent a bérek emelése, mert ezek többek között méretükből eredően kevésbé termelékenyek, ráadásul jelenleg is igyekeznek magas béreket fizetni a dolgozóiknak.

A bérhányad legalábbis a hazai vállalatok esetében magasabb, ami azt mutatja, hogy a megtermelt jövedelemből egy hazai vállalat átlagosan jóval többet ad át a munkavállalónak bérként, mint egy multi. A külföldi vállalatoknál a termelékenységbeli előnynek köszönhető többletjövedelem jelentős része pedig profitként elhagyja az országot.

Emiatt a magyar munkaerőt jelentősen alulfizetik az általa megtermelt javak mennyiségéhez képest. Míg a magyar gazdaság termelékenysége a német gazdaságénak közel 65 százalékán áll, a magyar bérek nem a német bérek 65 százalékán, hanem alig 30 százalékán állnak. 

A minimálbér emelése a termelékenységet is növeli

Emiatt a minimálbér emelése nem hátrányos, hanem kifejezetten előnyös a gazdaság számára, hiszen a dráguló munkaerő miatt a vállalatok igyekeznek javítani termelékenységüket, hogy így gazdálkodhassák ki a magasabb béreket. Ez ugyanakkor, amint a fenti táblázatból látszik, a legkisebb vállalatoknak nehézségeket jelenthet.

A kis- és középvállalatok alkalmazkodását segítheti ugyanakkor a hatéves bérmegállapodás, amely járulékcsökkentésekkel ellensúlyozza a növekvő bérköltségeket.

Emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium számos olyan termelékenységjavító programot indított, mint az Ipar 4.0 Mintagyár projekt, amelyben igyenesen látogathatók a legmodernebb technológiákat alkalmazó hazai gyárak. Az itt elsajátítható tudást alkalmazva vállalkozásaink akár 30-40 százalékkal nagyobb termelékenységre (vagyis egy dolgozóra jutó termelési képességre) tehetnek szert annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó világgazdasági körülményekhez.

(MTI, Makronóm)