Az április 1. és 12. között zajló Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében. A fesztivál záró előadása pedig egy különleges kortárs opera, a Szindbád, az ománi tengerész magyarországi bemutatója lesz. Utóbbi rendezőjét, a Müpa vezérigazgatóját, Káel Csabát kérdeztük.
Idén már hatodik alkalommal kerül sor a fesztiválra, mit mutat a mérleg?
A Bartók Tavasz indulásának évében, a pandémia miatt online rendeztük meg a fesztivált. Szokatlan helyzetben találtuk magunkat, nehéz volt, hogy nem élőben láthatjuk-hallhatjuk a fellépőket. Viszont ez a furcsa szituáció azt eredményezte, hogy a Bartók Tavasz égisze alatt a világ különböző, méltán elismert, nagy múltú helyszíneiről jelentkeztek be művészek, például a Royal Albert Hallból vagy a milánói Scalából, így a koncertek előtt mindig elhangzott, hogy az eseményre a Bartók Tavasz keretében kerül sor. Megismerték a fesztivál nevét nemcsak itthon, de külföldön is. Valóban, idén már hatodszorra köszönthetjük a fesztiválra érkezőket. Sokan már ismerik, sőt várják az eseményt, a külföldiek pedig egyre inkább tudják, hogy Magyarországon létezik egy olyan A kategóriás összművészeti fesztivál,
ahol évről évre világsztárok lépnek fel és ahol a magyar kultúra képviselőivel is lehet találkozni.
Ezt is ajánljuk a témában
Arab opera, húsvéti koncertek ás táncjáték, világzene és a nyolcvanéves Bereményi Géza köszöntése – a budapesti Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programja erősebb, mint valaha. Szomolányi Janinát a Müpa Fesztiválok operatív igazgatóját kérdeztük.
Aminek az ideje ráadásul ezúttal egybeesik a húsvéttal, ez is tükröződik a kínálatban?
A húsvétot ünnepelendő három programunk is lesz. Április 7-én Sir John Eliot Gardiner, a barokk és klasszikus zene úttörő alakja lép fel a fesztiválon. Egy többszörös Grammy-díjas karmesterről van szó, aki a brit zenei élet meghatározó személyisége. Most a 2024-ben általa alapított The Constellation Choir & Orchestra (CCO) élén érkezik Budapestre. Műsorukon Bach húsvét második napjára komponált két kantátája, valamint a bachi egyházzenei életműben kivételes helyet elfoglaló, nagyszabású Húsvéti oratóriuma is szerepel.
De még előtte, április 4-én Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Hangos húsvét napján… című közös estje a húsvéthoz kötődő hagyományvilág rendkívüli gazdagságát tárja fel. 5-én pedig a Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című előadását láthatjuk, ahol az ünnephez kapcsolódó táncjátékban a felekezeti liturgia és a Kárpát-medence vidékeinek ősi, paraszti népszokásai és énekei bűvölik majd el a nézőket.
A fesztivált a Szindbád, az ománi tengerész című kortárs opera magyarországi bemutatója zárja az Ománi Királyi Opera és a Müpa közös produkciójaként, amelynek rendezője is. Hogyan kapcsolódik ez a mű a bartóki szellemiséghez?
Különleges és hálás feladat az első ománi opera színrevitele itt, Magyarországon. A hazai bemutatón is a kultúrák találkozásának lehetünk szem- és fültanúi, a dallam és a látvány egymást erősítve viszi a közönséget egy varázslatos utazásra. A kultúrák és az ősi dallamok felfedezése, illetve bemutatása Bartók számára is az egyik legfontosabb küldetés volt,
sőt Bartókot népdalgyűjtőként az első világzenésznek is szokták hívni.
Kevesen tudják, de arab népzenei gyűjtést is végzett Algériában, és rögzített is 180 dallamot. Ebben a felfedezés iránti vágyban mutatkozik meg leginkább a hasonlóság, ami Bartók életútját és Szindbád történetét is átszövi.
A két Müpa által szervezett fesztivállal, a Bartók Tavasszal és a Liszt Ünneppel ugyanaz a célunk: megismertetni a közönséget azzal a két magyar világnagysággal, akik óriási hatást gyakoroltak a 19., illetve a 20. század művészetére, és közel hozni őket és művészetüket a ma emberéhez.
Nyitókép: A Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című húsvét táncjátéka 2026. április 5. 19 órától látható a Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az előadás a Bartók Tavasz keretében a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg. (Fotó: Müpa/Bartók Tavasz)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Húsvétvasárnap újra megnyitják a nagyközönség előtt a megújult budapesti erődöt, ahol a miniszterelnök is beszédet mond.
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
Az időjárás-érzékenyeknél kellemetlen panaszokat válthat ki a húsvéti hosszú hétvége.
Április 4–6. között különleges élményben lehet részük az Érseki Palotához látogatóknak: vezetett várséták keretében a nagyközönség elől ez idáig elzárt részek is bejárhatók lesznek.
Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke kijelentette, hogy Oroszország nem szándékozik elrabolni Volodimir Zelenszkijt, mert egy ilyen lépéssel az ország elveszítené nemzetközi tekintélyét és önbecsülését.
Ma már mindenki számára világos, hogy az ukránoktól minden szál a Tiszához vezet.
