Az április 1. és 12. között zajló Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében. A fesztivál záró előadása pedig egy különleges kortárs opera, a Szindbád, az ománi tengerész magyarországi bemutatója lesz. Utóbbi rendezőjét, a Müpa vezérigazgatóját, Káel Csabát kérdeztük.
Idén már hatodik alkalommal kerül sor a fesztiválra, mit mutat a mérleg?
A Bartók Tavasz indulásának évében, a pandémia miatt online rendeztük meg a fesztivált. Szokatlan helyzetben találtuk magunkat, nehéz volt, hogy nem élőben láthatjuk-hallhatjuk a fellépőket. Viszont ez a furcsa szituáció azt eredményezte, hogy a Bartók Tavasz égisze alatt a világ különböző, méltán elismert, nagy múltú helyszíneiről jelentkeztek be művészek, például a Royal Albert Hallból vagy a milánói Scalából, így a koncertek előtt mindig elhangzott, hogy az eseményre a Bartók Tavasz keretében kerül sor. Megismerték a fesztivál nevét nemcsak itthon, de külföldön is. Valóban, idén már hatodszorra köszönthetjük a fesztiválra érkezőket. Sokan már ismerik, sőt várják az eseményt, a külföldiek pedig egyre inkább tudják, hogy Magyarországon létezik egy olyan A kategóriás összművészeti fesztivál,
ahol évről évre világsztárok lépnek fel és ahol a magyar kultúra képviselőivel is lehet találkozni.
Ezt is ajánljuk a témában
Arab opera, húsvéti koncertek ás táncjáték, világzene és a nyolcvanéves Bereményi Géza köszöntése – a budapesti Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programja erősebb, mint valaha. Szomolányi Janinát a Müpa Fesztiválok operatív igazgatóját kérdeztük.
Aminek az ideje ráadásul ezúttal egybeesik a húsvéttal, ez is tükröződik a kínálatban?
A húsvétot ünnepelendő három programunk is lesz. Április 7-én Sir John Eliot Gardiner, a barokk és klasszikus zene úttörő alakja lép fel a fesztiválon. Egy többszörös Grammy-díjas karmesterről van szó, aki a brit zenei élet meghatározó személyisége. Most a 2024-ben általa alapított The Constellation Choir & Orchestra (CCO) élén érkezik Budapestre. Műsorukon Bach húsvét második napjára komponált két kantátája, valamint a bachi egyházzenei életműben kivételes helyet elfoglaló, nagyszabású Húsvéti oratóriuma is szerepel.
De még előtte, április 4-én Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Hangos húsvét napján… című közös estje a húsvéthoz kötődő hagyományvilág rendkívüli gazdagságát tárja fel. 5-én pedig a Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című előadását láthatjuk, ahol az ünnephez kapcsolódó táncjátékban a felekezeti liturgia és a Kárpát-medence vidékeinek ősi, paraszti népszokásai és énekei bűvölik majd el a nézőket.
A fesztivált a Szindbád, az ománi tengerész című kortárs opera magyarországi bemutatója zárja az Ománi Királyi Opera és a Müpa közös produkciójaként, amelynek rendezője is. Hogyan kapcsolódik ez a mű a bartóki szellemiséghez?
Különleges és hálás feladat az első ománi opera színrevitele itt, Magyarországon. A hazai bemutatón is a kultúrák találkozásának lehetünk szem- és fültanúi, a dallam és a látvány egymást erősítve viszi a közönséget egy varázslatos utazásra. A kultúrák és az ősi dallamok felfedezése, illetve bemutatása Bartók számára is az egyik legfontosabb küldetés volt,
sőt Bartókot népdalgyűjtőként az első világzenésznek is szokták hívni.
Kevesen tudják, de arab népzenei gyűjtést is végzett Algériában, és rögzített is 180 dallamot. Ebben a felfedezés iránti vágyban mutatkozik meg leginkább a hasonlóság, ami Bartók életútját és Szindbád történetét is átszövi.
A két Müpa által szervezett fesztivállal, a Bartók Tavasszal és a Liszt Ünneppel ugyanaz a célunk: megismertetni a közönséget azzal a két magyar világnagysággal, akik óriási hatást gyakoroltak a 19., illetve a 20. század művészetére, és közel hozni őket és művészetüket a ma emberéhez.
Nyitókép: A Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című húsvét táncjátéka 2026. április 5. 19 órától látható a Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az előadás a Bartók Tavasz keretében a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg. (Fotó: Müpa/Bartók Tavasz)
A köztestület megtartotta tavaszi közgyűlését, ahol az NKA-támogatások ügye és a tavaly év eredményei mellett szóba került, hogy „az MMA érdeke a méltányos és korrekt együttműködés az új kulturális kormányzattal is”.
A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.
Az OPERA és a személyes véleményem szerint sem lehet a szerzői jog parttalan, nem mehet szembe általános emberi értékekkel.
A Roma Hősök – Nemzetközi Színházi Fesztiválon immáron nyolcadik alkalommal rúgják fel a hagyományt, hogy szakítva az áldozatszereppel elszabadítsák a cigánypoklot.
Soha nem gondoltam volna, hogy az elmúlt évek számomra is egyik legnagyobb dilemmáját éppen ez a mozi visszhangozza majd.
Például úgy, hogy április 30-án együtt ünnepeljük a magyar mozgókép 125. születésnapját. Amit idén nagy ívű országos, egyhetes programsorozat kísér, és még a Kincsem Parkban és a Császár–Komjádi Uszodában is lesznek különleges vetítések.
Ismét szélsőséges időjárás okoz problémát a magyar mezőgazdaságban: szárazság van, és tavaszi fagy is pusztított a gyümölcsösökben. Mindezt tetőzi a geopolitikai feszültségek hatására kialakult általános energiaválság.
Máthé Zsuzsát, a KDNP, valamint Dúró Dórát, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjét kérdeztük az iskolai szexuális nevelésről, valamint a megszűnés szélén álló szívhangrendeletetről.
