Ma is Bartók Béláról ismerszik meg a magyar – és ezt hamarosan világsztárok bizonyítják Budapesten

2021-ben indult útjára a Bartók Tavasz, mi volt az apropó?

Egy kerek szám: abban az esztendőben ünnepeltük Bartók Béla születésének száznegyvenedik  évfordulóját. A Covid miatt azonban rögtön nehezített terepen találtuk magunkat, hiszen a lezárások újabb hullámai azt eredményezték, hogy a produkciókat a valóságos helyett csak az online térben, a honlapunkon tudtuk élőben streamelve vagy felvételről, néhány nap csúszással közvetíteni. Először nagyon el is keseredtünk, hogy a sok befektetett munka elvész, de kiderült, hogy éppen ellenkezőleg: olyan nemzetközi ismertségre, népszerűségre tettünk szert ez által a technikailag bravúrosan kivételezett kényszermegoldás által, amiből a mai napig építkezni tudunk.

Bartók Béla neve amúgy sem utolsó hívószó a világban, még manapság sem.

Ez így van, Bartók Béla egyértelműen a magyar kultúra szinonimája világszerte. Egyben csalóka is kicsit a dolog, mert pont miatta elsőre sokan azt gondolhatnák, hogy a Bartók Tavasz „csak” zenei fesztivál, 

Sőt, még a zenei vonal esetében sem ragaszkodunk hozzá soha, hogy mondjuk minimum egy Bartók-művet mindenképpen a műsorra kell tűzni az esemény ideje alatt. A lényeg minden esetben a bartóki szellemiség megidézése.

Hogyan?

Például az újító szellemben, a korábban járatlan utak keresésben, az állandó felfedezési vágyban. Bartók folyamatosan erre törekedett, akkor is, amikor sok más mellett a népzenei gyűjtőútjain fellelt autentikus dallamokat ötvözte a saját zenéjével. Ez a kíváncsiság, összetettség, sokszínűség jellemző a Bartók Tavasz összes programjára. Ebből a szempontból ugyanaz az alap attitűdje a Lett Nemzeti Opera és Balett a Müpa – Fesztivál Színházban bemutatkozó Nyizinyszkij című előadását, amely a legendás táncművész-koreográfus, Bartók kortársa életéből merít, és a szintén a Bartók Tavasz keretében megrendezett Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválnak. Utóbbi könyvbemutatókkal, storytelling műsorral (Papír nélkül), a Nobel-díjas Krasznahorkai László és a nyolcvanéves Bereményi Géza köszöntésével, valamin egy költők, slammerek, rapperek fellépésével megrendezendő nagy közös záró programmal vár mindenkit április 9. és 11. között.

Mire számíthatunk még?

A teljesség igénye nélkül április 12-én, ugyancsak a Müpában kerül sor Hisham Gabr Szindbád, az ománi tengerész című kortárs operájának magyarországi debütálására az Ománi Királyi Opera és a Müpa Budapest közös produkciójaként. A kezdetektől fontos küldetésünk, hogy a hazai művészegyütteseket, szólistákat nemzetközi szinten is helyzetbe hozzuk, ennek jegyében sikerült elérnünk, hogy a Muscatban tavaly ősbemutatóként színre vitt opera szereplői gárdája között a Magyar Rádió zenei együttesei és a Győri Balett is helyet kapjon, a gyönyörű arab mesevilágot pedig Szendrényi Éva díszletei és Velich Rita jelmezei varázsolják Budapestre. 

A Müpa a Bartók Tavasz fő helyszíne, mely intézmények csatlakoztak még?

Állandó visszatérő partnereink a Zeneakadémia, a Magyar Zene Háza és a BMC, a könnyűzenei programjainkat általában az Akvárium Klubbal közösen szervezzük. Emellett minden évben megpróbálunk új helyszíneket is a fesztivál hálójába húzni; idén a RaM-ArT Színház csatlakozik hozzánk egy felvezető jazzkoncerttel. Múzeumok tekintetében a Ludwiggal, a Szépművészetivel, illetve a főváros első hivatalos koncerttermével, a Pesti Vigadóval ugyancsak kooperálunk.

És mit mutat az összmérleg a nézők tekintetében?

Egyre növekvő számokat. Már a 2022-es második, hagyományos értelemben valójában első, alkalmat mindenki euforikusan élte meg, köszönhetően nyilván az élet újraindulásának. És a jól eltalált, tavaszi időpontnak; amikor a természet is megint lendületbe jön, talán mi magunk szintén jobban tudunk rezonálni az izgalmas, újító dolgokra. És persze annak a folyamatos törekvésünknek is, hogy olyan attrakciókat hozzunk el Magyarországra, 

A fentebb már elkezdett sort folytathatnám a Tanztheater Wuppertal Vollmond című, nagyon izgalmas előadásával, ők tizenöt éve nem jártak nálunk, és most abszolút kuriózumként ezzel az alapítójuk, Pina Bausch által készített koreográfiával érkeznek.

Ahogyan az is kuriózum, hogy a 2026-os fesztivál a húsvéttal is egybeesik. Erre hogyan készülnek?

Nagypénteken a régizene világhírű együttesei, az Angol Barokk Szólisták és a Monteverdi Kórus, a Sir John Eliot Gardiner által alapított társulatok előadásában kerül sor Bach János passióját Peter Whelan vezényletével. Az ő korábbi vezetőjüket is vendégül látjuk;  Gardiner új együttesével érkezik, az ő dirigálásával és a The Constellation Choir & Orchestra közreműködésével a húsvét ünnepére és második napjára komponált Bach-kantátákat, 

Az ünnephez kapcsolható Sebestyén Márta és Andrejszki Judit közös nagyszombati koncertje (Hangos húsvét napján…) és a Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő, a különböző felekezetek liturgiájára és a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire is támaszkodó táncjátéka (Kivirágzott keresztfája) is. 

És persze előtte és után lesz még sok minden más is, így Lajkó Félix és a Székesfehérvári Balett Színház közös bemutatója (Tisztaszoba), háromnapos világzenei minifesztivál a Magyar Zene Házában (Budapest Ritmo) ingyenes első showcase nappal. Vagy ami a laikusok számára talán kevésbé érdekes, de szakmai szempontból annál nagyobb elismerés: a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek idejében Budapest ad otthont a Classical:Next éves találkozójának, ahol több mint ötven ország közel másfél ezer zenei szakembere találkozik eszmecsere, bemutatkozás és kapcsolatépítés céljából.
 

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programja itt megtekinthető: Programok

Nyitókép: A Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című húsvéti táncjátéka április 5-én, 19 órától látható a Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. (Csibi Szilvia/Müpa)