Régen büntetésből jártunk az Akácfa utcába, most önként és dalolva megyünk – a hétvége megint a százéves házaké Budapesten

Szomszédünnepnek is nevezhetjük a Budapest100 nyitott házak fesztivált, amelynek fő célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a városlakókat, illetve mindenkihez az építészetet. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ szervezésében megvalósuló sorozat ez évben visszatért az alapgondolathoz, és a különböző fókuszú tematikus bontások helyett újra a valóban százéves házakra helyeződik a hangsúly. 

Az először az Arany János utcai Goldberger-ház építésének századik évfordulóján, az ott megtalálható OSA levéltár kezdeményezésére létrejött esemény az elmúlt tizenhat évben ugyanis alaposan kinőtte magát. Köszönhetően a sok száz csatlakozó önkéntes önzetlen munkájának is, nem csupán a szervezés-lebonyolítás segítőiként, de a történeti kutatásokban is aktívan részt vállalva. Az ő erőfeszítéseiket, lelkesedésüket is dicséri, hogy a 2023-as etap A polgárok bevonása és tudatosítás kategóriában elnyerte az Európai Unió Kulturális Öröksége, azaz az Europa Nostra díjat. 

Hogy a május 9–10-i hétvégén megint a százéves budapesti házak kerülnek reflektorfénybe, egyszerű oka van: az első világháborút követő lakásépítési hullám kései utóhatásaként most gyűlt össze megint elegendő mennyiség ezekből. A vezetett séták és épületbejárások mellett a lakóközösségek jó része nemcsak egész nap nyitva tartja az otthona kapuit, de készül is valamilyen különlegességgel – koncertekkel, kvízzel, közös rajzolással, játéksarokkal – a vendégfogadásra, ezért mindenképpen érdemes a Budapest100 honlapját böngészni, hátha nem is kell olyan messzire sétálnunk egy jó kis szomszédolásra. 

A részletes, naprakész program ezenkívül elérhető a Google Play Store-ból vagy az App Store-ból letölthető Budapest100 alkalmazásban is.  A helyszínek és az események ingyenesek, ha egy épület udvara vagy lépcsőháza éppen tele van, önkéntesek jelzik, mikor lehet bejutni a kapun. 

Íme, néhány tipp a mi kedvenc, programokkal is készülő nyitott házaink közül!

Kis falu a Tabán szélén – Bethlen-udvar (Attila u. 2.)

A Budavári Palota lábánál álló Bethlen-udvar az 1920-as években épült hatalmas állami bérház. Közel 100 lakásában egykor több mint 300 ember élt – mintha egy kis falu költözött volna a Tabán szélére. Falai között számos sportoló, művész és közéleti szereplő is lakott, emellett egy mozi is helyet kapott a házban. Az épület kétszintes pincéje a második világháború bombázásai idején közel háromezer ember menedékhelye volt. A Bethlen-udvar történetéhez kapcsolódóan május 9-én filmvetítés lesz kerül a Tabán moziban, amely után 14.30-ig az alkotókkal, illetve a szereplőkkel lehet kötetlenül beszélgetni. Regisztráció: https://form.jotform.com/261112218936352

A tömegközlekedés félelmetes otthona – BKV-székház, Akácfa utca 15–23. irodaépület

A bliccelők által büntetésbefizetési helyként is jól ismert egykori Beszkárt-központ ugyancsak idén lett százéves. A több iroda-, műhelyépületből és garázsból álló együttest Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. megbízásából Wälder Gyula tervezte, azóta áll a fővárosi közlekedés szolgálatában, amit homlokzatán és belső terein rendre felbukkanó Budapest-címer is jelez. Sőt, benne található Budapest kevés, még megmaradt páternosztereinek egyike is. 

A magyar gyapjúipar fénykora – Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. (Soroksári út 164.), ipari épület

A Quittner Ervin és Györgyi Dénes tervezte épületegyüttes a Fegyver- és Gázkészülékgyár déli területén áll. 1923–1991 között itt működött a német–magyar eredetű Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, megvalósítva a teljes gyapjúfeldolgozási folyamatot, így monopolhelyzetbe került a korabeli magyar gyapjúiparban. Államosítása előtt évekig szovjet tulajdonban volt. Ma vállalkozások és a Bakelit Multi Art Center működnek itt. 

Ahol a bűnözést kutatják – Országos Kriminológiai Intézet (Maros utca 6/a), intézmény

A Krisztinaváros csendes utcájában épült villa helyszínrajza 1923-ból való, de az építészeti terveket 1925 és 1943 között többször módosították. Az eredeti telekre vonatkozó 3 épület tervét Németh László készítette, majd később Málik József módosította. Kivitelezőként Felsőszőllősi Szőllősy Imre építőmestert jelölték meg. A villa első lakói között volt vezérigazgató, állami altiszt és egy magánzó a családjával, valamint szakácsnő és szobalány is. 

Magyarország első mozgólépcsője – Corvin Palace (Blaha Lujza tér 1–2.), intézmény

A Corvin Áruház épületét 1926-ban Reiss Zoltán műépítész tervei alapján kétmillió aranykorona költséggel emelték. 17 ezer négyzetméteres eladóterével a Corvin lett a főváros legnagyobb és legnyugatibb szabású nagyáruháza. 1931-ben a Corvinban helyezték üzembe az ország első mozgólépcsőjét a földszint és az 1. emelet között, ezt később elbontották. A jelenlegi épület, ahogy 1926-os átadásakor is, hét szintet foglal magában: pince, földszint és öt emelet (az ötödik szint csak kis területű, tetőtér-beépítés jellegű). Hasznos alapterülete 18 000 négyzetméter, magassága több mint 20 méter.

Nem szokványos ház varrógépjavító műhellyel – Ugocsa utca 5., lakóépület

„Mindig megigézett a gyönyörű bejárati kapu, a homlokzat domborművei, az oldalkapu felett látható kerék és az impozáns belső előtér” – vallja a ház egyik lakója. Bár a XX. század neobarokk építészetének remeke, de mintha Európa északi részére tervezték volna élénkvörös falaival és fehér ablakkereteivel. Tisztviselőknek épült, de laktak itt művészek, írók is. Nem szokványos saroktelki épület, látványos külsővel és belső terekkel, körbezárt udvarral. A kapu mellett letűnt korokat idéző varrógépjavító műhely működik. 15. 00 és 16. 00 óra között a 85 éves Pro Urbe díjas Fellegi Ádám zongorázik és idéz múltat a falak között. 

Stromfeld Aurél egykori otthona – Mester utca 33–35., lakóház

A Mester utca és a Dandár utca sarkán álló házat az 1925-ben elindult kislakásépítési program keretében Budapest székesfőváros építtette 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak, köztük a leghíresebb Stromfeld Aurél egykori vezérkari ezredes.

Az antropozófia titkai – Riadó utca 2/a-b lakóépület, irodák

Az 1931–32 között épült, egyemeletes, lapostetős, teraszos ikervillát Prinner Ede építőmester tervezte, megrendelői Friedenliebeni Fritz Károly bányamérnök és felesége voltak. A korszerű, bauxitbeton szerkezetű, modern, art deco hatású épület a pasaréti villaépítés korai példája. Lakói között volt a Kieselbach család, ma az Antropozófiai Társaság működik a 2/b szám alatt, a 2/a magánlakás; a szomszédban 1939–46 között Ottlik Géza élt.

Vendégségben Augusztéknál – Auguszt Cukrászda, Sasadi út 190. 

Sasad területén egykor szőlőbirtokok voltak, amelyeket az 1880-as évek filoxérajárványa pusztított el. Helyüket később gyümölcsösök, nyaralók és kisebb vendéglők vették át, köztük a népszerű Pipacs vendéglő a Sasadi úton, amelynek helyén ma az Auguszt Cukrászda működik, több mint 150 éves hagyományok alapján készült süteményekkel és ez alkalomból egész hétvégén, 10 és 18 óra közt épület- és vendéglátó-történeti kiállítással. 
 

Nyitókép: Az 1926-ban elkészült Akácfa utcai BKV-székház homlokzata. (Budapest100)