Arról egyelőre nincs hír, hogy cserébe húsvétkor melyik teheráni mecsetben tartanak majd borvacsorát hercig kis sonkás falatkákkal, Bach-kantátákkal és zsolozsmával. Francesca Rivafinoli írása.
Több mint ötszázan sereglettek össze a molenbeeki Keresztelő Szent János-templomban nagyböjt harmadik vasárnapjának estéjén.
Tán a hatos misére? Nem, olyan ott nincs, elegendő egyetlen délelőtti szertartás
– hanem iftar vacsora zajlott, ramadán alkalmából, ünnepelendő a napnyugtát. Bent, a templomban, hosszú asztalok mellett. A férfiakon itt-ott baseballsapka,
a tányérokban harira leves és halal falatkák datolyával, aláfestő zenének hol egy müezzin zendített rá, hol amerikai dalokat énekeltek, közben pedig palesztin zászlókat lengettek;
de hátul a karzatról az Európai Unió zászlaja is ott lógott, tekintve, hogy a rendezvényt egyszersmind marketingeseménynek szánták:
Molenbeek pályázik ugyanis a 2030. évi Európa Kulturális Fővárosa címre.
Muszlim lakomával, müezzinnel, amerikai dalokkal, palesztin zászlóval és baseballsapkás férfiakkal egy szemlátomást kiválóan brüsszelizálódott kameruni plébánosra bízott katolikus templomban.
Amelynek védőszentje a sáskát evő aszkéta és vértanú Keresztelő Szent János, akinek bűnbánatra hívó szavaira sorra keresztelkedett meg Júdea és a Jordán egész vidéke. „Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit” – mondta; „a fejsze már a fák gyökerén van: kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt” – figyelmeztetett, hogy most
a nevét viselő templomban a kultúrák „sokszínűségét” ünnepeljék háromfogásos arab menüvel, szigorúan bor nélkül, nem zavartatva magukat a színes molinókkal eltakart oltártól és tabernákulumtól.
Európa. Kulturális. Fővárosa.
A résztvevők között sporadikusan előforduló bennszülöttek elmondták, hogy a templomi iftarozás a sokszínűséget és a befogadást szimbolizálja, továbbá hogy a kilenc évvel ezelőtti brüsszeli terrortámadás után ezzel a muszlim vacsorával tanújelét adják az ellenálló képességüknek, és annak, hogy
közösen akarnak jövőt építeni nemcsak Molenbeeknek, hanem Brüsszelnek és Európának egyaránt.
Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy cserébe húsvétkor melyik teheráni mecsetben tartanak borvacsorát hercig kis sonkás falatkákkal, Bach-kantátákkal és zsolozsmával, szabad lábbelihasználat mellett, molinókon hirdetve, hogy ilyen ez a sokszínű arab kultúra.
Mindenesetre aki a múlt vasárnap rendeltetésszerűen használta a katolikus templomokat, az az evangéliumban meghallgathatta a példabeszédet az évek óta nem termő fügefáról, amelyet a gazda ki akarna vágatni;
a fejsze szinte már a gyökerénél van, úgymond.
A vincellér azonban megkéri, adjanak még egy utolsó esélyt annak a szerencsétlennek; ő majd körülássa és jól megtrágyázza, hátha az segít rajta. „Ha mégsem, akkor kivághatod” – zárul a szentírási szakasz.
Monsieur molenbeeki plébános úr, ennek jegyében kívánok további eredményesebb nagyböjtöt mindnyájunknak.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Növekedés a nyugati egészségügyben: nőnek a járulékok, nő a várakozási idő, nő az erőszak. Aminek a magyarokra nézve is van egy tanulsága. Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Ide nem holmi korfák és KSH-számok kellenek, hanem tekintélyes európai szakemberek. Nos, íme. Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: YouTube-képernyőkép)
Ezt is ajánljuk a témában
Mária kultuszából is látszik, mennyire igaztalan és abszurd az a vád a katolikus egyházzal szemben, hogy a nőket valamiképpen másodrendűvé minősítené. Ungváry Zsolt írása.
Megnehezített élet, drága sör – mindennapok a Kutyapárt kerületében. Francesca Rivafinoli írása.
Miért ünnepelnek a katolikusok egy barbár kivégzőeszközt? Végül is... a kérdés jogos: tényleg, miért állítjuk középpontba azt a fát, amelyen az Emberfia kínhalált szenvedett? Ádám Rebeka Nóra írása.
Túl lett pumpálva a lufi.
Előre szólunk: tízből négy diplomás nem tudja majd értelmezni az itt következő szöveget.
Újabb belső hangfelvétel került nyilvánosságra arról, ki instruálhatja a Tisza Párt EP-képviselőit Brüsszelben.
Az elemző úgy véli, Magyarországnak és Szlovákiának határozott választ kell adnia.
A Tisza Párt belső ügyeire rálátó forrás a Magyar Nemzetnek többek között rámutatott, hogy az 1500 fősre hirdetett aktivista gyűlésen is alig pár százan vettek részt.
A három ország a Dzsedzsu sziget térségében tart többnapos hadgyakorlatot, amely a védelmi együttműködés eddigi legfejlettebb formáját mutatja be.
