Növekedés a nyugati egészségügyben: nőnek a járulékok, nő a várakozási idő, nő az erőszak. Aminek a magyarokra nézve is van egy tanulsága.
Míg 2021-ben csak minden tizedik német volt elégedetlen az egészségügyi rendszerrel, mára ez az arány 30 százalékosra, illetve az egészségügyi problémákkal küzdők körében 47 százalékosra nőtt – derül ki az egyik német egészségbiztosító reprezentatív felméréséből; 94 százalék tartana szükségesnek valamiféle reformot, tekintve, hogy
miközben egyre többet fizetnek be a rendszerbe, az egyre kevésbé működik”.
62 százalék panaszkodott arra, hogy sokat kell várni a szakorvosi vizsgálatokra; különösen is nagy az elégedetlenség a kisebb településeken és Németország keleti részén. A Welt által megkérdezett szakértő ráadásul óva inti a politikusokat attól, hogy hamis várakozásokat keltsenek a helyzet javulását illetően:
a népesség egyre inkább elöregedik, ráadásul azoknak az időknek is vége, amikor az orvosok készek voltak akár heti hatvan órát is dolgozni.
A járulékok további növekedésének elkerülése érdekében az egészségbiztosítók szorgalmazzák, hogy a segélyből élők járulékait a jövőben ne a többi befizető finanszírozza, hanem az állami költségvetés – politológusok szerint az efféle anomáliákkal már csak azért is kezdeni kellene valamit, mert a „populisták” malmára hajtják a vizet.
Mindeközben a dortmundi városi kórház
Németországban elsőként testkamerákkal szereli fel a munkavállalóit
– olyan mértékben nőtt ugyanis az egészségügyi személyzettel szembeni erőszak, hogy ehhez az eszközhöz kénytelenek nyúlni egyrészt a „deeszkaláció” céljából, másrészt azért, hogy dokumentálják az alkalmazottakkal szembeni támadásokat. Egy korábbi kutatás során a megkérdezett kórházak fele számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben gyakoribbá vált az erőszak, további egyötödük pedig egyenesen „jelentős” romlást tapasztalt, leginkább a sürgősségi osztályokon;
a kórházak egynegyedében felmondások is voltak már az efféle bántalmazások miatt.
A kamerák a bizalmas orvosi helyzetekben ki lesznek kapcsolva; csak a potenciálisan erőszakba torkolló esetekben kapcsolják majd be az alkalmazottak, ha akarják. Az így gyűjtött bizonyítékok nyomán az erőszakoskodókat akár ki is tilthatják a kórház területéről, kizárólag életveszélyben engedve nekik bebocsátást.
Franciaországban épp a héten nyújtott be törvényjavaslatot a Nemzeti Tömörülés az egészségügyi dolgozók erőszakkal szembeni védelme érdekében – ott
a bejelentett incidensek száma 2020 és 2023 között 65 százalékkal nőtt;
egy szakszervezeti vezető meglátása szerint ennek oka a növekvő létbizonytalanság, a kábítószer-fogyasztás, valamint a kórházakon belüli pénz- és munkaerőhiány – a sürgősségi osztályokon az átlagos várakozási idő ma már meghaladja a három órát, ami 45 perccel több, mint 2013-ban. „Franciaországban soha nem volt még ilyen fejlett az orvoslás, egyidejűleg pedig soha nem volt ennyire nehéz orvoshoz eljutni” – állítja egy szakember, tán némi túlzással, de szemléletesen.
Tény, hogy 2024-ben tíz napot kellett várni egy szimpla háziorvosi vizsgálatra (2019-ben még „csak” négyet);
a nőgyógyászaton két, a kardiológián két és fél hónap az átlagos várakozási idő.
Annak a német szakértőnek mindenesetre igaza lehet, aki szerint felelős politikus nem áltathatja választóit az egészségügy gyors rendbetételével és az orvoshiány mihamarabbi megszüntetésével: a svájci parlament két kamarája is épp arról próbál megegyezésre jutni, hogy miként lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi hivatást – ott is kevés van ugyanis belőlük, átlagéletkoruk pedig 55–58 év, ami a magyar helyzethez képest sem sokkal fényesebb,
pedig több magyar (és pláne német) doktort szipkázott el a svájci egészségügy, mint fordítva.
A kórházi dolgozókkal szembeni erőszak szintén nem ismeretlen arrafelé sem: Bernben 2024-ben közel duplaannyi esetet regisztráltak, mint 2018-ban – a megkérdezett szakember ott is az olyan társadalmi problémákra vezeti vissza a romlást, mint a létbizonytalanság, a pszichés problémák és a szerhasználat,
tetézve olykor a „kulturális különbségekkel és a nyelvi akadályokkal”.
Mindennek fényében pláne indokolt, hogy a magyar ember se az idealizált nyugati egészségügyről álmodozzék és a messiást várja, hanem inkább egye végre szorgosabban a zöldséget és a gyümölcsöt, utánozva ebben a németeket és a franciákat. Nem, az ára nem kifogás –
amíg a magyarok az elsők között vannak a drága dohányzásban, addig nehezen hihető, hogy a háromszáz forintos répára és a betárolható akciós almára semmiképp nem telik.
De egyébként is itt a tavasz, lehet izzítani az ágyásokat és a balkonládákat – kiváltképp, mivel a kertészkedéstől még az Alzheimer-kór, a stroke és a szívroham is kisebb eséllyel támad.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: BORIS ROESSLER / AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Ráadásul klíma sincs az intenzív osztályon. Ki nem találná, hol! Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Ezt is ajánljuk a témában
Ne csodálkozzunk, hogy nem megy orvoshoz, akit azzal stresszelnek, hogy összeomlik az egész kóceráj. Francesca Rivafinoli írása.
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Az amerikai elnök élesen reagált a német kancellár Iránnal kapcsolatos kritikájára.
Az AI orvosi tanács gyors válaszokat adhat, de nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.
A főváros vezetésének népszerűsége is összeomlott, a választók többsége elégedetlen a munkájukkal.
Magyar Péter nem játszhat tovább kettős játékot, és amennyiben nem teljesíti az elvárásokat, a pénzek nem érkeznek meg.
Valóban „célellentétes” lett-e a mindennapos testnevelés gyakorlata? Francesca Rivafinoli írása.
Magyar Péter riporter úr projektheteket és osztálykirándulásokat szeretne a magyar iskolákban. Eddig ki nem próbált újításként akár a spanyolviaszt is feltalálja, ha így folytatja.
Óriási bajban lehet a háborúban álló ország.
A beruházás egyik fő célja, hogy a vállalat elkerülje az Európai Unió által a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett magas vámokat.
