Növekedés a nyugati egészségügyben: nőnek a járulékok, nő a várakozási idő, nő az erőszak. Aminek a magyarokra nézve is van egy tanulsága.
Míg 2021-ben csak minden tizedik német volt elégedetlen az egészségügyi rendszerrel, mára ez az arány 30 százalékosra, illetve az egészségügyi problémákkal küzdők körében 47 százalékosra nőtt – derül ki az egyik német egészségbiztosító reprezentatív felméréséből; 94 százalék tartana szükségesnek valamiféle reformot, tekintve, hogy
miközben egyre többet fizetnek be a rendszerbe, az egyre kevésbé működik”.
62 százalék panaszkodott arra, hogy sokat kell várni a szakorvosi vizsgálatokra; különösen is nagy az elégedetlenség a kisebb településeken és Németország keleti részén. A Welt által megkérdezett szakértő ráadásul óva inti a politikusokat attól, hogy hamis várakozásokat keltsenek a helyzet javulását illetően:
a népesség egyre inkább elöregedik, ráadásul azoknak az időknek is vége, amikor az orvosok készek voltak akár heti hatvan órát is dolgozni.
A járulékok további növekedésének elkerülése érdekében az egészségbiztosítók szorgalmazzák, hogy a segélyből élők járulékait a jövőben ne a többi befizető finanszírozza, hanem az állami költségvetés – politológusok szerint az efféle anomáliákkal már csak azért is kezdeni kellene valamit, mert a „populisták” malmára hajtják a vizet.
Mindeközben a dortmundi városi kórház
Németországban elsőként testkamerákkal szereli fel a munkavállalóit
– olyan mértékben nőtt ugyanis az egészségügyi személyzettel szembeni erőszak, hogy ehhez az eszközhöz kénytelenek nyúlni egyrészt a „deeszkaláció” céljából, másrészt azért, hogy dokumentálják az alkalmazottakkal szembeni támadásokat. Egy korábbi kutatás során a megkérdezett kórházak fele számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben gyakoribbá vált az erőszak, további egyötödük pedig egyenesen „jelentős” romlást tapasztalt, leginkább a sürgősségi osztályokon;
a kórházak egynegyedében felmondások is voltak már az efféle bántalmazások miatt.
A kamerák a bizalmas orvosi helyzetekben ki lesznek kapcsolva; csak a potenciálisan erőszakba torkolló esetekben kapcsolják majd be az alkalmazottak, ha akarják. Az így gyűjtött bizonyítékok nyomán az erőszakoskodókat akár ki is tilthatják a kórház területéről, kizárólag életveszélyben engedve nekik bebocsátást.
Franciaországban épp a héten nyújtott be törvényjavaslatot a Nemzeti Tömörülés az egészségügyi dolgozók erőszakkal szembeni védelme érdekében – ott
a bejelentett incidensek száma 2020 és 2023 között 65 százalékkal nőtt;
egy szakszervezeti vezető meglátása szerint ennek oka a növekvő létbizonytalanság, a kábítószer-fogyasztás, valamint a kórházakon belüli pénz- és munkaerőhiány – a sürgősségi osztályokon az átlagos várakozási idő ma már meghaladja a három órát, ami 45 perccel több, mint 2013-ban. „Franciaországban soha nem volt még ilyen fejlett az orvoslás, egyidejűleg pedig soha nem volt ennyire nehéz orvoshoz eljutni” – állítja egy szakember, tán némi túlzással, de szemléletesen.
Tény, hogy 2024-ben tíz napot kellett várni egy szimpla háziorvosi vizsgálatra (2019-ben még „csak” négyet);
a nőgyógyászaton két, a kardiológián két és fél hónap az átlagos várakozási idő.
Annak a német szakértőnek mindenesetre igaza lehet, aki szerint felelős politikus nem áltathatja választóit az egészségügy gyors rendbetételével és az orvoshiány mihamarabbi megszüntetésével: a svájci parlament két kamarája is épp arról próbál megegyezésre jutni, hogy miként lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi hivatást – ott is kevés van ugyanis belőlük, átlagéletkoruk pedig 55–58 év, ami a magyar helyzethez képest sem sokkal fényesebb,
pedig több magyar (és pláne német) doktort szipkázott el a svájci egészségügy, mint fordítva.
A kórházi dolgozókkal szembeni erőszak szintén nem ismeretlen arrafelé sem: Bernben 2024-ben közel duplaannyi esetet regisztráltak, mint 2018-ban – a megkérdezett szakember ott is az olyan társadalmi problémákra vezeti vissza a romlást, mint a létbizonytalanság, a pszichés problémák és a szerhasználat,
tetézve olykor a „kulturális különbségekkel és a nyelvi akadályokkal”.
Mindennek fényében pláne indokolt, hogy a magyar ember se az idealizált nyugati egészségügyről álmodozzék és a messiást várja, hanem inkább egye végre szorgosabban a zöldséget és a gyümölcsöt, utánozva ebben a németeket és a franciákat. Nem, az ára nem kifogás –
amíg a magyarok az elsők között vannak a drága dohányzásban, addig nehezen hihető, hogy a háromszáz forintos répára és a betárolható akciós almára semmiképp nem telik.
De egyébként is itt a tavasz, lehet izzítani az ágyásokat és a balkonládákat – kiváltképp, mivel a kertészkedéstől még az Alzheimer-kór, a stroke és a szívroham is kisebb eséllyel támad.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: BORIS ROESSLER / AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Ráadásul klíma sincs az intenzív osztályon. Ki nem találná, hol! Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Ezt is ajánljuk a témában
Ne csodálkozzunk, hogy nem megy orvoshoz, akit azzal stresszelnek, hogy összeomlik az egész kóceráj. Francesca Rivafinoli írása.
Semmit nem hagyhat ki a tiszás politikus.
Váratlan támogatás érkezett.
Kitört a címerháború Győrben.
Már korábban is robbantak ki erőszakos, nagy tömegeket megmozgató antiszemita tüntetések.
A jobboldali kormány vezetője úgy tűnik, tartja magát ígéretéhez, miszerint a bevándorlás lefékezése a kabinet egyik kulcsfontosságú prioritása lesz.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette: „Az amerikaiak tárgyalásokat kértek, és a mi válaszunk nem”.
„Úgy hisszük, hogy a békét az erőn keresztül lehet elérni” – jelentette ki az ABC csatornának adott interjújában JD Vance.
Szerintük nem kell törődni az „ideiglenes politikai rezsimmel”.
