Itt valami nagyon nincs rendben: rohamosan nő a kórházakban elkövetett erőszakos cselekmények száma a „fejlett Nyugaton”

Míg 2021-ben csak minden tizedik német volt elégedetlen az egészségügyi rendszerrel, mára ez az arány 30 százalékosra, illetve az egészségügyi problémákkal küzdők körében 47 százalékosra nőtt – derül ki az egyik német egészségbiztosító reprezentatív felméréséből; 94 százalék tartana szükségesnek valamiféle reformot, tekintve, hogy

62 százalék panaszkodott arra, hogy sokat kell várni a szakorvosi vizsgálatokra; különösen is nagy az elégedetlenség a kisebb településeken és Németország keleti részén. A Welt által megkérdezett szakértő ráadásul óva inti a politikusokat attól, hogy hamis várakozásokat keltsenek a helyzet javulását illetően:

A járulékok további növekedésének elkerülése érdekében az egészségbiztosítók szorgalmazzák, hogy a segélyből élők járulékait a jövőben ne a többi befizető finanszírozza, hanem az állami költségvetés – politológusok szerint az efféle anomáliákkal már csak azért is kezdeni kellene valamit, mert a „populisták” malmára hajtják a vizet.

Mindeközben a dortmundi városi kórház

– olyan mértékben nőtt ugyanis az egészségügyi személyzettel szembeni erőszak, hogy ehhez az eszközhöz kénytelenek nyúlni egyrészt a „deeszkaláció” céljából, másrészt azért, hogy dokumentálják az alkalmazottakkal szembeni támadásokat. Egy korábbi kutatás során a megkérdezett kórházak fele számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben gyakoribbá vált az erőszak, további egyötödük pedig egyenesen „jelentős” romlást tapasztalt, leginkább a sürgősségi osztályokon;

A kamerák a bizalmas orvosi helyzetekben ki lesznek kapcsolva; csak a potenciálisan erőszakba torkolló esetekben kapcsolják majd be az alkalmazottak, ha akarják. Az így gyűjtött bizonyítékok nyomán az erőszakoskodókat akár ki is tilthatják a kórház területéről, kizárólag életveszélyben engedve nekik bebocsátást.

Franciaországban épp a héten nyújtott be törvényjavaslatot a Nemzeti Tömörülés az egészségügyi dolgozók erőszakkal szembeni védelme érdekében – ott

egy szakszervezeti vezető meglátása szerint ennek oka a növekvő létbizonytalanság, a kábítószer-fogyasztás, valamint a kórházakon belüli pénz- és munkaerőhiány – a sürgősségi osztályokon az átlagos várakozási idő ma már meghaladja a három órát, ami 45 perccel több, mint 2013-ban. „Franciaországban soha nem volt még ilyen fejlett az orvoslás, egyidejűleg pedig soha nem volt ennyire nehéz orvoshoz eljutni” – állítja egy szakember, tán némi túlzással, de szemléletesen.

a nőgyógyászaton két, a kardiológián két és fél hónap az átlagos várakozási idő.

Annak a német szakértőnek mindenesetre igaza lehet, aki szerint felelős politikus nem áltathatja választóit az egészségügy gyors rendbetételével és az orvoshiány mihamarabbi megszüntetésével: a svájci parlament két kamarája is épp arról próbál megegyezésre jutni, hogy miként lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi hivatást – ott is kevés van ugyanis belőlük, átlagéletkoruk pedig 55–58 év, ami a magyar helyzethez képest sem sokkal fényesebb,

A kórházi dolgozókkal szembeni erőszak szintén nem ismeretlen arrafelé sem: Bernben 2024-ben közel duplaannyi esetet regisztráltak, mint 2018-ban – a megkérdezett szakember ott is az olyan társadalmi problémákra vezeti vissza a romlást, mint a létbizonytalanság, a pszichés problémák és a szerhasználat,

Mindennek fényében pláne indokolt, hogy a magyar ember se az idealizált nyugati egészségügyről álmodozzék és a messiást várja, hanem inkább egye végre szorgosabban a zöldséget és a gyümölcsöt, utánozva ebben a németeket és a franciákat. Nem, az ára nem kifogás –

De egyébként is itt a tavasz, lehet izzítani az ágyásokat és a balkonládákat – kiváltképp, mivel a kertészkedéstől még az Alzheimer-kór, a stroke és a szívroham is kisebb eséllyel támad.

***

(Nyitókép: BORIS ROESSLER / AFP)