Szakértőt kérdeztünk a migrációs paktumról és a nyugati országok által támogatott visszatérési központok megvalósíthatóságáról.
Úgy tűnik, lendületet kap az EU azon terve, hogy az elutasított menedékkérelmezőket az Unió területén kívüli visszatérési központokba szállítsák, mivel a tagállamok fővárosai készen állnak a migránsok visszatérésére vonatkozó új szabályok támogatására – számolt be a Politico.
Egyes országok már megkezdték a munkát a visszatérési központok létrehozásán: Olaszország már megállapodást kötött Albániával más országok pedig rendszeres találkozókat tartanak saját deportációs központok létrehozásáról. Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria és Görögország rendszeresen tárgyal a visszatérési központokról, Németország és Hollandia pedig ki is jelentette, hogy év végére elkészülnek a terveik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az, hogy Magyarországon nem lehet érezni, nem jelenti azt, hogy globális és európai szinten nincs migrációs válság. Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, az NKE docensét kérdeztük.
A központok kapcsán megkerestük Gönczi Róbertet, a Migrációkutató Intézet elemzőjét. A szakértő elmondta: „A visszaküldési központok célja, hogy az elutasított menedékkérők vagy az illegálisan tartózkodó migránsok egy harmadik országban várják meg a hazatérésük vagy visszafogadásuk lebonyolítását. Az elképzelés az, hogy ezáltal a kiutasítási eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válhatnak”.
Gönczi Róbert hozzátette: a probléma eddig sem a központok hiánya volt.
„Az Európai Unióban évek óta rendkívül alacsony a kiutasítási határozatok végrehajtási aránya, tagállamtól függően nagyjából 20-27 százalék között mozog.
A legtöbb esetben nem az a kérdés, hogy hol helyezzük el az érintetteket, hanem hogy egyáltalán sikerül-e őket felkutatni, őrizetbe venni, illetve együttműködik-e a származási ország a visszafogadásukban.
Ezért úgy látom, hogy a visszaküldési központokról szóló vita sokszor megelőzi a valóságot” – magyarázta az elemző.
Már több ország próbálkozott visszatérési központokkal, de eddig kevés sikerrel. Gönczi Róbert példaként hozta fel a britek ruandai tervét, ami nem valósult meg, valamint az olasz–albán modellt, amely szintén nehézségekbe ütközött. Mint elmondta: jelenleg sem ismert olyan harmadik ország, amely tömegesen és hosszú távon vállalná ilyen központok működtetését.
Pénteken életbe lép a migrációs és menekültügyi paktum, de a szakértő szerint ez sem fogja megoldani a problémát.
Kimondja a kiutasítás lehetőségét, de továbbra is a tagállamok feladata marad az érintettek felkutatása, őrizetbe vétele és eltávolítása, ennek minden pénzügyi és adminisztratív terhével együtt”
– magyarázta az elemző.
Magyarországgal kapcsolatban Gönczi Róbert elmondta: „rendkívül kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a magyar kormány pontosan milyen migrációs és menekültügyi stratégiát kíván követni a következő években. A politikai kommunikációban gyakran hangzanak el általános célkitűzések, de a konkrét végrehajtási elképzelések, a partnerországok, a finanszírozás és a jogi keretek egyelőre nem ismertek. Márpedig egy visszaküldési központ esetében éppen ezek a részletek határozzák meg, hogy működőképes-e a rendszer.”
A szakértő elmondta, hogy egy új válság estén a határ játszana főszerepet.
„Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország külső schengeni határország.
Ha a jövőben ismét erősödne a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon, akkor az ország elsődleges kihívása várhatóan továbbra sem a visszaküldési központok működtetése lenne, hanem a határigazgatás, a menekültügyi eljárások és az esetleges másodlagos migráció kezelése. Éppen ezért ma még korai lenne eldönteni, hogy egy ilyen konstrukció valódi opciót jelent-e Magyarország számára. Jelenleg több a nyitott kérdés, mint a rendelkezésre álló válasz” – mondta Gönczi Róbert.
A visszaküldési központokról a szakértő elmondta: előnyük, hogy elméletileg növelhetik a migrációs rendszer hitelességét.
Az európai menekültügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy az elutasított kérelmezők jelentős része végül nem hagyja el az Európai Unió területét. Ha a kiutasítások végrehajtása javulna, az önmagában erősíthetné a rendszer működőképességét és visszatartó hatást is gyakorolhatna”
– mondta az elemző.
A megvalósítás ugyanakkor rendkívül nehéz.
„A rendszer költséges, jogilag vitatott és a sikere szinte teljes egészében attól függ, hogy a partnerországok hajlandók-e együttműködni. Emellett fennáll annak a veszélye is, hogy a politikai figyelem a visszaküldési központokra összpontosul, miközben a valódi problémák változatlanok maradnak.A kulcskérdés továbbra sem az, hogy hol helyezzük el a kiutasított személyeket, hanem hogy képesek vagyunk-e őket azonosítani, felkutatni és ténylegesen visszaküldeni. Amíg erre nincs hatékony válasz, addig a visszaküldési központok önmagukban nem jelentenek megoldást. Magyarország szempontjából ráadásul az új migrációs paktum további kockázatokat is hordoz. Az Eurodac-rendszer és a dublini szabályok megerősítése miatt könnyebbé válhat azoknak a migránsoknak a visszaküldése az első belépési országba, akik később más tagállamokban jelennek meg.
Egy újabb migrációs hullám esetén ezért a külső határországokra, így Magyarországra is fokozott nyomás nehezedhet”
– fejtette ki a Migrációkutató Intézet elemzője.
Nyitókép: Adnan Beci / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az, hogy a felek lőni kezdenek nem jelenti azt, hogy véget ért a tűzszünet – magyarázta a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Békére van szükség, és ezt az orosz vezetésnek is fel kell ismernie – mondta az ukrán elnök.
Hazánkban a leginkább bizakodóak az emberek a jövőjükkel kapcsolatban, Nyugaton viszont már komoly fellegek gyülekeznek.
Magyarország szuverenitása a 2022-es választásokon került a kormányzati kommunikáció homlokterébe, miután az ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter bevallotta, hogy a választási kampányban mennyi támogatást kaptak külföldről.
Magyarország továbbra is az ukrán vasúti gabonaexport egyik legfontosabb nyugati iránya.
A Műcsarnokban néhány hónapig a magyar fényképészeté a főszerep: a III. Fotóművészeti nemzeti szalon mellett megnyílt a Hemző Károlyt és mai örököseit időhídként összekötő tárlat is.
Jurij Szirotyuk leszögezte, készek akár dróntámadásokra is.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
Mosonmagyaróváron villanyvezetéket szakítottak le fák, a kórház közelében a közlekedési lámpa szakadt le, Szombathelyen pincékbe, alagsorokba befolyó víz okozott gondot.
2027-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása.
