a kánikula esetére javasolt megoldások között szerepelnek viszont a „hűsölőzónák”, a zsaluziák és a hővédő fóliák,
a megfelelő szellőztetés, továbbá a hőt termelő gépek esetleges kikapcsolása, amikor épp nincs rájuk szükség. A dokumentum külön megemlíti, hogy az épületek hőség által leginkább érintett részeiben dolgozó személyzet számára adott esetben hűtőmellényeket kell beszerezni; közép- és hosszú távon pedig ajánlja a homlokzatzöldítést, valamint mosdókagylók elhelyezését a kórtermekben.
A Spiegel emlékeztet arra, hogy az iskolák esetében az új épületeknél sem gondoskodnak aktív hűtésről, sőt: a megkérdezett tanárok és szakszervezeti vezetők elmondása szerint a hatalmas, modern üvegfelületeken háborítatlanul tűz be a nap, miközben az ablakokat gyakran egyáltalán nem, vagy csak résnyire lehet kinyitni. Ráadásul a Németországban elvileg létező „Hitzefrei”, azaz a kánikula esetén elrendelt hőségszünet, illetve rövidített órák intézménye sem igen működik már a gyakorlatban – a gyerekeket ugyanis nem lehet napközben egyszerűen hazaküldeni.
Egy megkérdezett baden-württembergi iskolaigazgató mindenesetre elmondta: náluk egyelőre nem a légkondi a prioritás,
mert először az ablakokat kellene kicserélni, hogy esőben végre ne folyjék be a víz a termekbe.