Ismét hallatott magáról a budai magánszínház, balos kampányrendezvények egykori helyszíne.
Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik Budapest és Magyarország. 2023. április 1. és július 1. között 35 ország 200 társulata érkezik hazánkba a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében. A magyarországi olimpiához csatlakozó budapesti és a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót fogadnak – hogy melyeket, arról ők maguk döntenek. Így
a külföldi társulatok meghívása pedig tartós nemzetközi kapcsolatok kialakulását jelentheti a magyar teátrumok számára. A színházi olimpia programjai között találunk prózai, zenés és táncelőadásokat, gyermek- és ifjúsági színházi darabokat is.
Pataki András, a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte: a magyar állam négymilliárd forinttal támogatja a nagyszabású kulturális eseményt. Korábbi tervek szerint ennél valamivel nagyobb összeget kaptak volna a szervezők, de az energiaválság miatt kénytelenek voltak csökkenteni a keretet.
„Nem lehet nem elfogódottnak lenni, hiszen a világ színháztörténelme 2023-ban itt, a Kárpát-medencében íródik” – fogalmazott Pataki András. Vidnyánszky Attila, az esemény egyik fő szervezője hozzátette: „A Színházi Olimpia hasonló elveket képvisel, mint a MITEM, amely nyitott, szabad, ütköztetni lehet a véleményeket, helye van egymástól gyökeresen eltérő gondolatoknak, és elfogadjuk egymás érvelését.”
A fővárosi Katona József- és Örkény Színház illetékesei korábban közölték például, nem kívánnak részt venni a programsorozatban. Pedig Máté Gábor, a Katona József színház igazgatója az Indexnek elmondta, Vidnyánszky Attila személyesen kereste meg telefonon. „Összehívtam a Művészeti Tanácsot, és hosszas mérlegelés után ezzel az indokkal utasítottuk el a meghívást: »A jelenlegi színházi helyzetben olyan súlyosak a hatalom által nem kedvelt színházak veszteségei, olyan mély az árok a két oldal között, annyira elmérgesedett ez a kibeszéletlenségekkel és rágalmakkal terhelt helyzet, hogy ennek feloldását elképzelhetetlennek tartjuk a nagyszabású Színházi Olimpián való közös részvétellel.«” – nyilatkozta.
Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója szintén reagált a portál megkeresésére: „Az Örkény István Színház meghívást kapott a Színházi Olimpiára, ám nem él a lehetőséggel. Döntésem oka, hogy a részvétellel közösséget vállalnánk az Előadó-művészeti törvény tartalmával és létrehozásának módjával, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításának tartalmával és módszerével. Nem mellékes az sem, hogy a rendelkezésre álló összeg területünkön olyan kivételes, hogy egy részéből is hosszú távon lennének megoldhatók szakmánkban alapvető problémák – például a független színházak és társulatok helyzete, amelyeknek zavartalan működése a kőszínházi gyakorlat mellett a magyar előadó-művészet jövőjének egyik záloga. A döntést társulatunk egyetértésével hoztam meg.”
Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
A négymilliárd forintos támogatás hírére Facebook-oldalán reagált az Átrium Színház is, akiknek nyári „bezár-nem zár” kálváriája hetekig uralta a hazai közbeszédet. A témával mi is részletesen foglalkoztunk; akkor a történet úgy zárult, hogy az egyébként nem önkormányzati vagy állami fenntartású, hanem magánintézményként működő Átrium végül négy helyről is kapott támogatást.
„Éljen! 4 milliárd forintból rendez jövőre Színházi Olimpiát Vidnyánszky Attila.
A magyar független színházakra pedig idén 0 forint jutott a tao pótlására létrehozott támogatási keretből.
Mármint 0 milliárd 0 millió 0 ezer 0 forint 0 fillér. A fair play nem fontos egy olimpián?” – írta most közösségi oldalán a budai magánszínház.
Mint azt korábban megírtuk, a 2018-ig működő kulturális tao bevezetésének oka az volt, hogy extra támogatáshoz juthassanak a színházak, azonban az ötlet gyakorlati megvalósítása sajnos nem pontosan a tervek szerint alakult, hiszen reakcióként az önkormányzatok megnyirbálták a társulatok támogatásának mértékét. Ennek következtében egy idő után már nem arról volt szó, hogy plusz forrásból gazdálkodhattak a tao által, hanem – részben – más aktorok kerültek a támogató szerepébe.
A taót a nettó jegyárbevétel mértéke alapján lehetett igénybe venni, 80 százalékosan. Azaz 100 egységnyi eladott jegy után 180 egységnyi pénzből tudtak a támogatottak gazdálkodni.
A kultúrtaót végül 2018-ban megszüntették, mondván, a kulturális szférába kerülő nagyjából 35 milliárdos összeget egyenlőtlenül osztották el, és visszaélésekről is kezdtek beszélni illetékesek.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter akkor így fogalmazott: „Miután a kormány áttekintette a tao-támogatások rendszerét, arra jutottunk, hogy
a kulturális területen jelentős visszaélések voltak, ezért új támogatási rendszert szeretnénk bevezetni.
Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, az eddigi forrásokat a kormány jövőre is biztosítja, de nem ebben a formában, nem ebben a rendszerben.”
Zsedényi Balázs, a baloldalhoz több szállal is kapcsolódó Átrium operatív menedzsere a kulturális tao kivezetéséről szóló döntést tartja a jelenlegi helyzet beindítójának. A Portfóliónak azt nyilatkozta, „hogy a kulturális tao támogatások eltörlése ágyazott meg annak a helyzetnek, mely az Átrium bezárásához vezethet, azóta ugyanis a kiszámítható, teljesítmény-alapú pályázati rendszert felváltotta egy többlettámogatási struktúra, ennek keretében azonban nem kaptak támogatást, így forráshiányos helyzet állt elő”.
Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház, valamint a kortárs magyar színházi seregszemlét szervező Debrecen az olimpia kiemelt helyszínei. Az ISTA (International School of Theatre Anthropology) műhelyként működik Pécsváradon Eugenio Barba szellemi irányítása alatt. A magyar bábszínházak és a táncművészek is egész országra kiterjedő programsorozattal csatlakoznak az olimpiához.
A programban utcaszínházi látványosságok éppúgy szerepelnek, mint szakmai események: könyvbemutatók, workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és konferenciák.
A jubileumi színházi fesztivál központi eseményeit a IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) öleli fel a Nemzeti Színházban. A MITEM többéves sikere miatt nyerte el a Színházi Olimpia nemzetközi bizottságának bizalmát.
Magyarország legnagyobb színházi fesztiválján olyan szakmai óriások rendezéseivel és munkájával találkozhat majd a hazai közönség, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Romeo Castellucci, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Eugenio Barba, Alessandro Serra, Liu Libin vagy Declan Donnellan. Lesznek bábos és táncfesztiválok, és fesztivált rendez az idén 100 éves Budapesti Operettszínház is. Az alternatív szcénát – többek között – a Jurányi Ház és a Bethlen Téri Színház képviseli. A Győri Nemzeti Színház a Duna menti teátrumokat fogja össze. Az amatőröknek és a diákszínjátszóknak szintén lesznek rendezvénysorozatai.
Nyitókép: atrium.hu és 10. Színházi Olimpia I 10th Theatre Olympics
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Eleve nem tetszett nekik, hogy a volt német kancellár egy dologban nagyon egyetértett Donald Trumppal.
Így is Mezey maradt gyerekkorom hőse, a magyar futball utolsó óriása.
