Életveszélyes a visegrádi Salamon-torony, bezárhatják

2018. május 12. 15:48

Életveszélyes állapotban van a visegrádi alsóvár Salamon-tornya, de a fenntartó múzeumnak nincs pénze a felújításnak. Az eset rámutat a hatvanas évek modernista felújítási eszméinek korlátaira is.

2018. május 12. 15:48

„Az alsóvár kaputornyának tetejéről a tél végén kezdtek hullani a cserepek, és sajnos meg kellett állapítanunk, hogy a hatvanas években kialakított tetőhéjazat megadta magát. Ezt követően a várfal is omlani kezdett, majd néhány napja elkezdtek nagyobb betondarabok kiesni a Salamon-torony vasbeton gyilokjárójából. Mivel ez harminc méteres magasságban van, végzetes balesetet is okozhatna egy ilyen betondarab, ezért a torony falainak tövét kordonnal elzártuk a látogatók elől, miután a várfal és a kaputorony környékét már hetekkel korábban körülkordonoztuk” – nyilazta a Műemlékem portálnak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója.

A múzeum négy évvel ezelőtt már pályázni készült, hogy a Salamon-tornyot felújíthassák, azonban – mivel a tervek a hatvanas években a műemléki felújítás során rákerült vasbeton szerkezeteket némiképp háttérbe szorította volna – a műemléki tanácsadó testület nem támogatta a rehabilitációt. Az akkori indoklás szerint a modern anyag ugyanúgy hozzátartozik a torony történetéhez, mint a 13. századi kő, ezért azt is meg kell védeni. Csakhogy a két anyag együttélése hosszú távon szinte lehetetlen, és a vasbeton pedig korántsem olyan tartós, amilyennek hitték a 1960-as évek helyreállításának tervezői – írja a szakportál.

Az épületre a máig ható modernista korszellem hatására nem tettek valódi tetőt, a lapos tető szigetelése pedig a sokszori javítások ellenére is szinte csatornaként vezette és vezeti be a csapadékot a torony belsejébe, pusztítva ezzel a betont éppúgy, mint az eredeti köveket.  

A torony IV. Bla idején, a tatárjárás után épült, az uralkodói lakótornyok reprezentáns példánya. 

A Salamon-torony kálváriája 1540-ben kezdődött, amikor az egymással vetélkedő két magyar király, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közti háború során szétlőtték a déli sarkát. A sokáig romosan álló épületen az sem segített, amikor Henszlmann Imre Schulek Frigyes közreműködésével 1871-ben nekikezdett a csonka, ám statikailag ép torony átalakításának: lerombolta a Duna felőli oldalon egészen addig épségben álló, a lakótoronyhoz csatlakozó 13. századi árnyékszék-tornyot és kipucolta az épület belsejét is, elbontatva az akkor még a két alsó szinten álló 14. századi válaszfalakat és boltozatokat. Schulek már egy csak a súlyosan megrongált torony helyreállítását kezdhette meg 1872-ben, de pénzhiány miatt a munkát nem fejezték be.  

az 1920-es években, Lux Kálmánnak sikerült folytatni a restaurálást, amikor végre sor került a 16. században lerombolt sarok teljes kiegészítésére is. 

1950-benviszont a torony kiégett. A lángoló fagerendák helyrehozhatatlan károkat okoztak a középkori falsíkokban és elpusztították a visegrádi múzeumnak a torony földszintjén berendezett kőtárát is, benne a torony számos eredeti kőfaragványával.  

1959-ben Szanyi József irányításával indult meg újra a helyreállítás, melynek során hatalmas vasbeton födémeket véstek be a torony falaiba, elpusztítva ezáltal a középkori gerendafödémeknek addig még meglévő fészkeit is. 1961-től Sedlmayr János vette át a munkák irányítását. Az ő munkájának köszönhetően nyerte el 1970-re mai formáját a torony és környéke.

 Az első nagyobb problémák aztán ezredforduló táján jelentkeztek: megkezdődött a tetőterasz beázása, repedések jelentkeztek a gyilokjáró konzolain. A renoválásra nincsenek saját forrásai a múzeumnak.

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Demonic infestation
2018. május 13. 18:50
ez is elmond valamit a szocialista szakértelemről hogy az 50 éves vasbeton jobban rohad mint a 700 éves kőfal meg az Orbán-kormány műemlékvédelni prioritásairól is sokat elmond hogy erre nincs pénz, inkább épült Makovecz-stílusú kazánház 1,4 milliárdért Felcsútra
Bölcs Ész
2018. május 13. 11:55
"Az eset rámutat a hatvanas évek modernista felújítási eszméinek korlátaira is." A libsik ma is úgy gondolkodnak az építészetről is, mint anno a kommunisták. Szerintük ha valamit megőrzünk, vagy akár újjáépítünk az eredeti, korhű állapotoknak megfelelően, az "a múltba révedés", mely ellenkezik a "haladás" eszméjével. A baloldali embertípus az építészetben is a rombolást és a pusztítást támogatja.
buckafej
2018. május 12. 18:33
Annyi várat raknak rendbe manapság, pl. Füzér, Regéc, Diósgyőr stb. Nem hiszem, hogy ezt ne lehetne rendbe rakni, hiszen sokkal frekventáltabb helyen van, mint az előbb felsoroltak. És nyilván pénzt is lehet rá keríteni.
farkasflori a vizicsoda
2018. május 12. 18:28
stadiont a tetejebe es akkor majd kap penzt az alcsuti elmebetegtol..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!