A mesterséges intelligencia rájött az árulás előnyeire. Két Fogolydilemma-forgatókönyvön tesztelték. Mindkétszer a kifizetődőbb stratégiát választotta. Ha kellett kooperált, ha kellett elárulta riválisát.
2017. február 15. 08:30
p
0
0
0
Mentés
Máról holnapra mindent megváltoztathat egy valóban „okos” MI. Ezért kell figyelni a technológia mérföldköveit, köztük a Google DeepMind ideghálóját. A játékvilágban már legyőzi az embert, és egy mostani belső tanulmányból kiderült: a Google bizonytalan, hogy az MI az együttműködő viselkedést részesíti előnyben az agresszívval szemben, vagy fordítva.
Google-követők csapata két relatíve egyszerű forgatókönyvet dolgozott ki, hogy teszteljék: erőforrás-problémával szembesülve, az ideghálók inkább együttműködnek vagy el akarják pusztítani egymást? Az első „Gyűjtés” szituációban a DeepMind két, Vörös és Kék változatának zöld „almákat” kellett gyűjteni korlátozott térben.
Nem rohantak a befutóig, hanem a lézerrel felszerelt Vörös és Kék bármikor lelőhette és ideiglenesen hatástalaníthatta vetélytársát. Két alapopciójuk volt: vagy az egyik gyűjti be az összes almát, vagy megengedik egymásnak, hogy nagyjából ugyanannyit gyűjtsenek.
A szimuláció többezer lefuttatása után a Google megállapította, hogy DeepMind nagyon békésnek és együttműködőnek mutatkozott, ha rengeteg alma volt körülötte. Minél kevesebb lett az alma, annál inkább nőtt Vörös vagy Kék támadásának, a másik hatástalanításának lehetősége. Nagyjából úgy, mint az állatoknál, köztük az embernél is.
Talán még jelentősebb, hogy kisebb és kevésbé intelligens ideghálók inkább együttműködtek. Nyugtalanítóbb, hogy a nagyobbak a kísérlet egészében több hajlandóságot mutattak az árulásra és az önzőségre.
A „Farkasfalka” című második forgatókönyvben Vörösnek és Kéknek közelebbről nem definiált prédafélét kellett levadászni. Próbálhatták külön-külön is, de mindkettejüknek előnyösebb volt, ha együttműködnek. Kis hálózatokkal felemás eredmények születtek, a nagyobbak viszont hamar felismerték a kooperáció előnyeit ebben a szituációban.
De mit is mond nekünk a Fogolydilemma két egyszerű változata?
DeepMind tudja, hogy célpont levadászásához jobb együttműködni, szűkös erőforrásoknál viszont időnként kifizetődő az árulás.
Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását a két állam 75 éves kapcsolatfelvételének évfordulójához méltó eseményként értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor és az ázsiai vezető több megállapodást, illetve beruházást is aláírt.
Kína vezet az Egyesült Államok előtt a mesterséges intelligencia (MI) kutatási területeinek több mint felében a Georgetown Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiai Központjának (CSET) új kutatása szerint. Az elmúlt öt évben világszerte több mint kétszeresére nőtt a mesterséges intelligenciáról szóló publikációk száma. Az adatok azt mutatják, hogy a kínai intézmények a legjobbak közé tartoznak a MI-kutatások számát és a sokat idézett cikkek mennyiségét tekintve.
Ma Magyarország fontos kereskedelmi partnerünk, a kelet-közép-európai régióban a kínai befektetések első számú célországa. A két ország közötti együttműködés gyümölcsöző, életerőtől duzzadó.