Előkészületektől az élménymegosztásig közösségi hálózatok és virtuális valóság központi szerepet játszanak a közeljövő vakációjában. Az úticél-kiválasztástól a hotelszolgáltatásokig minden digitalizálódik és virtualizálódik, de ne aggódjunk, mert 2035-ben is ugyanúgy valódi tengerparton, hegyekben, városokban fogunk telelni, nyaralni, mint ma.
„2035-ben vagyunk, az Atlanti-óceán felett közel 5 ezer km/h sebességgel hasító pilóta nélküli utasszállító repülőgépen ücsörgünk, a száznál több nyelven beszélő Brenda robot, egy felszolgálókocsi eklektikus menüt kínál. Személyre szabva, elektronikus implantátumunkkal kommunikálva, speciális étkezési kívánalmaink alapján tesz javaslatokat. 3D nyomtatott salátánk elfogyasztása után újra felvesszük a virtuálisvalóság-headsetet, visszatérünk a tengerpartra, és sétálunk az Ipanema beachen” – olvassuk az egyik legnagyobb online utazási ügynökség, az 1998-ban alapított brit Expedia A jövő vakációja technológiában és luxusban dúskáló tanulmányában.
Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen?
Aligha, mert az évi többmillió utazót kiszolgáló Expedia szerint a jelen technológiai trendjei pont ebbe az irányba mutatnak, például a 3D nyomtatással termékek személyre szabása, egyéni ízlés figyelembevétele sokkal fontosabb lesz, mint valaha.
Az utazási szektor következő nagy változása az adatok és a fogyasztó mélyebb ismerete által vezérelt személyesebb utazási élmény lehet (legalábbis a szolgáltató szerint). Az ügynökségek közvetlenebb interakciókat folytatnak ügyfeleikkel, keresési előzményeikre, preferenciáikra és online tevékenységükre alapozva állnak elő javaslatokkal. Ezt előmozdítandó, az Expedia az online átélést drasztikusan javító mintázatokat azonosító hatalmas hálózatot épít, Utazási Gráfnak nevezett csomópontokkal. Később speciális előrejelző-foglaló algoritmusok is támogatják majd munkájukat.
Közelebb hoz egymáshoz a virtuális valóság
Az úticél kiválasztásánál és utazás közben egyaránt óriási lehetőséget látnak a virtuálisvalóság-headsetekben. Könyvek lapozgatása helyett már ma is a különféle médiumok határozzák meg az úticél-választást, az 1980 és 2000 között született Y vagy millenniumi generáció 42 százalékának nyaralási terveit most is a közösségi médiában posztolt fényképek befolyásolják, 60 százalékuk szerint pedig egy ország autentikus kultúrájának átélése a legfontosabb motiváció. Egyelőre Facebook-, Instagram- és YouTube-tartalmak dominálnak, de a kiterjesztett valósággal (AR), valamint – még inkább – az Oculus Rifttel, azonos árkategóriájú „társaival” és más, olcsóbb VR-megoldásokkal, például a Google Cardboarddal tovább bővül a potenciál, immerzívebb lesz tervezés, történetmesélés, majdnem biztosra mehetünk – a repülőtől a tengerpartig előre átéljük az utazást, több opciót tesztelhetünk, és végül eldöntjük, melyiket választjuk.
A 2D-ről teljesen immerzív tartalomra váltás, élő streaming, 360 fokos utak alapjaiban írják át az online szervezett, fizikai valóságban átélt turizmust. (Ray Kurzweil szerint egyébként sokkal többet fogunk időzni kibővített és virtuális valóságokban, amivel nemhogy elidegenedünk, hanem közelebb kerülünk egymáshoz, sokezer kilométer távolság ellenére gyakrabban találkozunk korábban alig látott rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel.)
A repülőtéri élmény is átalakul. Csomagjainkat eleve biztonságos elektronikus azonosítókkal felcímkézzük, és már a reptér előtt, speciális pontokon feladhatjuk, legközelebb pedig a hotelben látjuk viszont őket, ahova önvezető közösségi fuvarral érkezünk. Az ellenőrzés szintén digitalizálódik, elterjed az eleinte arc-, arcjegy-alapú biometrikus azonosítás.
Gasztronómiai kalandozások
Az Expedia szerint az utazási élménybe más technológiák is integrálódnak, többek között a ma még gyerekcipőben járó 3D ételnyomtatás.
Nagytávolságú repülőutak egyik negatív élménye, hogy még a legjobb légitársaságoknál is maximum közepes, de inkább gyengébb minőségű a kaja. A tanulmány szerint komoly változás jöhet, amelyben a 3DP kulcsszerepet játszhat. A közeljövő légi járatain utazó ízlésének megfelelő, organikus alapanyagokból készült ételek szolgálhatók fel.
Változatosabbak lesznek, az úti cél és a helyi gasztronómiai kultúra jegyében fogannak, akár gurmand-igényeket is kielégítenek. Sőt, az utasok meg is tervezhetik saját kajájukat.
A hotel a digitális technológia teljes arzenáljával próbál kedvünkben járni: érintőképernyős okostükörrel, appokon keresztül rendelt, robotsegédek által az ajtónkig vitt cseretörölközőkkel, ételekkel stb. A szálloda máskülönben megegyezik az intelligensotthon-jövőképekkel.
Az előkészületektől a hazatérésig, élmények feldolgozásáig az egész nyaralás (ha akarjuk) csúcstechnológiás közösségimédia-élménnyé alakul át, amelyben kitüntetett szerep jut a kiterjesztett és a virtuális valóságnak.