Az egri vár 1552-es animációja

2016. január 12. 17:08

A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

2016. január 12. 17:08

Bulátovity László a 9. Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyére készítette el az egri vár 1552-es, a neves török ostrom korabeli állapotának rekonstrukcióját

Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. 

A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök számát. A hadjáratot Kara Ahmed vezír, Szokoli Mehmed ruméliai és Hadim Ali budai beglerbég irányította. Egyesített hadaik 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de a védők visszaverték próbálkozásaikat.

Mire az ostromlók elvonultak a vár alól, a falak többsége súlyosan károsodott. Az évtizedekig tartó újjáépítés közben jelentősen korszerűsítették is a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Intézményesítették a várban működő lőpormalom alapanyag-ellátását Mindezek dacára 1596-ban a több nemzetiségű helyőrség rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére adta a várat.

A hódoltság 91 esztendeje alatt a törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.

A régi dicsőség színtere ezután lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. A feltárást, illetve helyállítást először

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kamasuka
2017. április 21. 22:51
Értem én, hogy valamelyik politológus-történész mandisnak a készítők a haverjai, de akkor viszont róluk is beszélni kellene: http://pazirik.hu/#projektek Ők spec. még profibbak ...
balbako_
2017. március 12. 15:33
Az egyik legdicsőségesebb múltú várunk....
Bölcs Ész
2016. április 16. 23:16
A liberálisok szerint az egri vár a provinciális, mucsai, bőgatyás és a fütyülős barackos parasztok letéteményese. Persze váltik állítják, hogy ők nem gyűlölik és nem nézik le a magyarokat, ááá nem!
választópolgár
2016. március 09. 14:07
Dobó annak idején a többszörös túlerővel szemben is megvédte a várat az illegális határsértő gazdasági bevándorlóktól. Azóta nem változott semmi. Akkor is mi védtük meg európát az iszlám agressziótól, ami most más formában folytatódik. Csak a korok és a módszerek változtak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!