Az 1945-ös nemzetgyűlési választásokról szóló konferencia záróbeszédében Boross Péter úgy fogalmazott: máig nem sikerült az országnak kihevernie a hét évtizeddel ezelőtt elindult szellemi hanyatlást, intellektuális elgyengülést, ami a gazdaságban is érezteti hatását. Szerinte sok még a feladat a nemzet lelkiállapotának helyreállításához.
Mai napig problémát jelent az országnak az 1945-ben elindult „intellektuális elzüllés” – mondta Boross Péter volt miniszterelnök, a Veritas Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke az intézmény által szervezett konferenciát záró beszédében kedden a Parlamentben.
Az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választások 70. évfordulója jegyében, Szabad választás – szabad a választás? címmel szervezett tanácskozáson Boross Péter azt mondta, akkor történt, hogy „a tágabb értelemben vett kultúra, az értékminősítés ötödrendűvé vált”. Noha 1990-ben mindenki azt remélte, hogy csak a megelőző 45 évet jellemzi ez a folyamat, máig nem sikerült az országnak kihevernie a hét évtizeddel ezelőtt elindult szellemi hanyatlást, intellektuális elgyengülést, ami a gazdaságban is érezteti hatását - tette hozzá.
Szétrombolták a falu világát
Boross Péter kiemelte: az 1945-öt követő években út, vasút és híd épült az országban, a szovjet katonai érdekeknek megfelelően, a többi munka zömmel a romeltakarításra szorítkozott, ugyanakkor a földosztás során túl kicsi gépekkel felszereletlen birtokokat hoztak létre irigység, gyűlölködés közepette. A magyar agrárviszonyok akkor romlottak el, és ezt azóta sem lehet helyrehozni – mondta. Közölte, ezzel szétrombolták a falu világát, akárcsak ezzel párhuzamosan az államigazgatást, miközben olyanokat emeltek a falvakban vezető pozíciókba, akik addig „megvetett emberek voltak”, s mindeközben az internálások mellett infláció is sújtotta az országot.
Úgy fogalmazott: sok még a feladat a nemzet lelkiállapotának helyreállításához, például olvasható, elolvasható és megtanulható történelemkönyvekre van szükség, és „akkor talán megközelítjük azt, amit kötelességünkként ír elő a sors, vagy írna elő a sors, ha mi magunk erre a kötelességteljesítésre nagyobb elánnal lennénk készek”.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
A világhírű magyar borkultúra tovább növelheti ismertségét egy újraéledő hagyomány által. A Márton-naphoz kapcsolódó újbor ünnepe új kapukat nyit a hazai vendégforgalomban és az átalakuló borpiacon is.
Közleményt adott ki a Fehér Ház.
Már korábban lehetett tudni, hogy a december 1-jei előadás elmarad.
