Felére csökkenhet a borászok papírmunkája

Csökkennek a szőlő és bortermelők, valamint a hegybírók adminisztrációs terhei október közepétől a Földművelésügyi Minisztérium (FM) rendeletmódosítása nyomán. A borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló rendelet módosítását a tárca pénteken jelentette be. 

Kiemelték: az intézkedések október közepétől lehetővé teszik összevont szőlő és első bor származási bizonyítvány kiadásának kérelmezését is, ha a szüretelt szőlő ugyanabból a hegyközségből származik, és a szőlőt a kérelmező a szőlőlével megegyező eredetvédelmi kategóriájú bor készítésére maga dolgozza fel. Mindez a várakozások szerint felére csökkenti majd a papírmunkát azok számára, akik maguk termelik meg és dolgozzák fel szőlőjüket – tették hozzá.

Szintén október közepétől az úgynevezett nullás jelentéseknél – olyan szőlőszármazási bizonyítvány kérelem, ahol a termés bejelentett mennyisége nulla – a termőültetvények adatszolgáltatásakor a hegybíró csak abban az esetben veheti tudomásul az eredményeket, ha az adatszolgáltató a szüret elmaradását okozó káreseményt követő 15 napon belül bejelentette azt – olvasható a közleményben. 

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az illetékes hegybíró a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) minden nullás eredményt produkáló, de be nem jelentett esetről éves jelentést készít. A HNT kockázatelemzés alapján kezdeményezi az érintett ültetvények 5 százalékának hatósági ellenőrzését.

A rendeletmódosítás értelmében az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert (ISZBIR) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hozza létre és üzemelteti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeletével. A tárca közleménye arra is kitér, hogy az elektronikus származási bizonyítványok kiadása 2016. április 1-től kérhető a hegybírótól. A származási bizonyítvány papíron és elektronikusan is kiadható lesz.