Andrej Babiš egyik fő kampányígérete a NATO-ban és belföldön is kiverte a biztosítékot.
Komolyan veszélyeztetheti Andrej Babiš egyik központi kampányígérete az Egyesült Államokkal ápolt kedvező cseh viszonyt – derül ki a TVP tudósírásaiból. A lengyel közszolgálati televízió szerint a 2026-os katonai kiadások csökkentése a tengerentúlon és Csehországban is erőteljes kritikákat váltott ki.
Babiš tervei szerint az idei központi büdzsében mindössze a GDP 1,8 százalékára csökkentenék a védelmi költségvetést a 2025-ös 2 százalékról.
Ez komoly kritikát váltott ki Washingtonból. Nicholas Merrick, az Egyesült Államok csehországi nagykövete egy prágai biztonságpolitikai konferencián figyelmeztetett, hogy az intézkedés érinti a NATO-képességeket:
Ha Csehország nem teljesíti a vállalásait, az az egész szövetséget érinti.”
Hozzátette:
A szövetségeseknek tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségeiket.”
A nagykövet arra emlékeztetett, hogy a NATO-tagállamok tavaly megállapodtak:
2035-ig a GDP 3,5 százalékát fordítják védelemre, további 1,5 százalékot pedig biztonsági beruházásokra.
Ugyanakkor a cseh belpolitikában is éles vita bontakozott ki a kérdésben. Petr Pavel köztársasági elnök is élesen bírálta a kiadáscsökkentést, és hangsúlyozta:
Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért.”
Szerinte a kontinens túl sokáig halogatta a nehéz döntéseket.
Ezt is ajánljuk a témában
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
A feszültséget tovább növeli, hogy az államfő azzal vádolta meg Petr Macinka miniszterelnök-helyettest, hogy zsarolni próbálta őt kormányzati kinevezések ügyében, valamint „aláássa Ukrajna katonai támogatását”. Babiš ezeket a vádakat visszautasította, és kiállt a politikus mellett.
A kormány azzal védekezik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a lehető legnagyobb forrásokat biztosítja a hadsereg számára. Babiš egyben bírálta az előző kabinetet, mondván az
csak a háborúra és Ukrajnára koncentrált”, miközben háttérbe szorultak a hétköznapi problémák.
A vita nemcsak a költségvetésről szól: a kormány úgy döntött, hogy nem küld L–159-es könnyű támadó repülőgépeket Ukrajnának, ami szintén „aggodalmat keltett” a Zelenszkij-rezsim feltétlen támogatói körében.
Az Egyesült Államok részéről természetesen Donald Trump elnök régóta hangoztatott álláspontja mozgatja a szálakat, amelynek jegyében a Fehér Ház magasabb anyagi hozzájárulást vár el az európai szövetségesektől a védelmi kiadások terén.
Miközben vannak országok, amelyek igyekeznek eleget tenni a vállalásoknak, Kelet-Európában a korábbi, 2 százalékos GDP arányú költési célt is csak kevés ország teljesíti tartósan, és mindössze a lengyelek haladják meg a maguk 4,5 százalékával.
A feszültség újra kiélezheti a NATO-n belüli ellentéteket, és a szövetség céljaira notóriusan keveset áldozó Spanyolország mellé újabb európai tagállam kerülhet a szégyenpadra.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök szemében innentől csak jó és rossz szövetségesek léteznek majd a Politico szerint.
***
Fotó: JOHN THYS / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A jogállamisági és korrupcióellenes reformok terén nincs helye kompromisszumnak – nyilatkozta Benjamin Haddad európai ügyekért felelős miniszter.
A NATO-ban sokan úgy látják: Európa biztonsága szempontjából nem az lesz a veszélyes, ha az amerikai elnök tényleg kivon 5000 katonát Németországból.
Közös kormányülést is terveznek, melynek Kijev vagy Pozsony adna otthont – erről Robert Fico szlovák kormányfő beszélt Jerevánban.
Arra voltak kíváncsiak, hogy a jövő háborúinak egyik lehetséges színhelyén is megállják-e a helyüket a melegebb éghajlatról érkező katonák.
Különösen kirívó az odesszai parancsnok esete, aki hivatali ideje alatt több mint 45 millió hrivnyával gyarapította vagyonát.
Az Eötvös utcában található lakásért nem csekély összeget kérnek.
Feczkó Tamás a jövőjéről beszélt.
A Nobel-díjas fizikus, Krausz Ference fedte fel elképzeléseit.
