Trump kontra Leó – avagy mi folyik a világ két legbefolyásosabb amerikai vezetője között?

Amikor 2025. május 8-án felszállt a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből, majd kilépett az erkélyre Robert Francis Prevost, amerikai bíboros, hogy XIV. Leó pápaként üdvözölje a Szent Péter téren összegyűlt híveket, Donald Trump amerikai elnök a következőképp értékelte az első észak-amerikai katolikus egyházfő megválasztását: „Hatalmas megtiszteltetés az országnak.”

Az azóta eltelt kevesebb mint egy évben azonban a pápa több alkalommal is kritizálta Trump migrációs politikáját és háborús törekvéseit. A két legbefolyásosabb amerikai világvezető között áprilisban, az iráni háború kapcsán csúcsosodott ki a konfliktus, amikor kölcsönös, nem éppen finom kritikákat fogalmaztak meg egymással szemben. A helyzet azért is különösen érzékeny, hiszen van egy népes célközönség, nagyjából 270 millió főből álló amerikai katolikusok közössége, akikkel szemben mindketten felelősséggel tartoznak, és szükségük van a bizalmukra. Míg a pápának igyekeznie kell megőrizni a katolikus egyház egységét, Trumpnak hatalmas szüksége van a katolikusok szavazataira a közelgő félidős választáson, amelyeket már 2024-ben jelentős mértékben hozzájárultak elnöki győzelméhez.

Miről szól a vita?

Bár az első komolyabbnak nevezhető nyilvános konfliktus idén áprilisban robbant ki a pápa és az amerikai elnök között – igaz, Leó pápa most is hangsúlyozta, hogy részéről nincsen vita, csak a katolikus egyház tanítására hívta fel a figyelmet –, az egyházfő már korábban is kritikával illette Trump migrációs politikáját. Decemberben felszólította az elnököt, hogy ne „bontsa szét” a transzatlanti szövetséget Európával, miután gyengének nevezte az európai vezetőket, a kontinenst pedig hanyatlónak. Venezuelával kapcsolatban pedig azzal a kérdéssel fordult az elnökhöz, hogy próbáljon meg párbeszédet kezdeményezni, vagy gyakoroljon gazdasági nyomást a Maduro-rezsimre, de ne indítson háborút. Szintén beszédes lehet, hogy a Vatikán nem fogadta el Trump elnök meghívását a Béketanácsba, amely az Izrael és a Hamász közti konfliktus rendezésére jött létre, ám a Szentszék álláspontja szerint erre a feladatra már létrejött egy szervezet, mégpedig az ENSZ, így nincs szükség másikra.

Ezek a korábbi megjegyzések és gesztusok nem vertek nagy visszhangot, azt leszámítva, hogy Trump ellenlábasai már a kezdetektől bizonyítékokat gyűjtenek arra, hogy az amerikai pápa nem éppen nevezhető a jelenlegi adminisztráció szimpatizánsának.

Az elmúlt hetekben viszont egy hevesebb nyilvános szóváltásnak lehettünk tanúi, amely azzal kezdődött, hogy a pápa virágvasárnap arról beszélt, hogy Isten

 majd Izajás prófétától idézte: „Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér.” (Izajás 1;15).

A pápa, akinek már megválasztása után is az első mondata az volt: „Béke legyen veletek!”, azóta is rendszeresen szót emel a háborúk és konfliktusok ellen, amelyekből az elmúlt időszakban Donald Trump alaposan kivette a részét. A virágvasárnapi üzenet pedig az amerikai elnöknek is szólt, és egy felszólalás volt az iráni háború mihamarabbi befejezésére. Ezt az álláspontját később nyíltan és egyértelműen is megfogalmazta a Szentatya, amikor pár napra rá sürgette Trumpot, hogy mihamarabb „keressen kijáratot” a háborúból.

„Úgy hallottam, hogy Trump elnök nemrég kijelentette, szeretné befejezni a háborút” – mondta április elején Leó pápa egy római sajtótájékoztatón, majd hozzátette: „Remélhetőleg keresi a módját, hogy csökkentsék az erőszak mértékét.”

Már ez a felszólítása is szokatlanul direkt volt a Reuters szerint, de az egyházfő még tovább ment, amikor tizenegynapos afrikai körútja során arról beszélt, hogy vannak olyan vezetők, akik 

 miközben a gyógyításhoz, oktatáshoz és helyreállításhoz szükséges erőforrások sehol sincsenek.

– fogalmazott.

Erre már Trump is reagált, aki egy április 12-i Truth Social-bejegyzésben azzal vádolta a pápát, hogy gyenge a bűnözéssel szemben, túl közeli kapcsolatot ápol a baloldallal, és szerinte az első amerikai pápa az ő támogatásának köszönheti a megválasztását.

Ezzel egyértelműen nyílt konfliktus alakult ki a két vezető között, amelyet a pápa azzal próbált rövidre szánni, hogy kijelentette: nem áll szándékában Donald Trumppal vitatkozni, de nem fél az amerikai kormányzattól, és továbbra is fel fog szólalni a béke mellett, ahogy azt a keresztény egyház tanítása is elvárja.

Hiába hangsúlyozta a Vatikán több ízben is, hogy a pápa egy-egy megszólalásával nem személyes konfliktusokat, vagy megosztottságot akar generálni, az amerikai katolikusok mégis pártokra kezdtek szakadni Trump és Leó pápa vitája kapcsán. Bár elődjéhez, Ferenc pápához képest a jelenlegi Szentatya jobb megítélésnek örvend, neki is oda kell figyelnie arra, nehogy elidegenítse magától az egyház észak-amerikai híveit.

Így osztja meg az amerikai katolikusokat a Trump – Leó ellentét

Az áprilisi eseményeket követően az amerikai sajtóban számtalan cikk jelent meg arról, hogyan fogadta az USA 270 millió fős katolikus lakossága a történteket, amelyhez hasonló nem történt az ország 250 éves történelmében. A szakértők szerint az Egyesült Államok elnökei eddig mindig igyekeztek kerülni az összetűzést a katolikus egyház fejével, márcsak a választók bizalmának megtartása érdekében is. Erre egyébként Trumpnak sem ártana odafigyelnie, különösen az idén esedékes félidős választások előtt, tekintve, hogy a pápa 84 százalékos szimpátiának örvend az ország lakossága körében. Ráadásul Trump 2024-es győzelmében nagy szerepet játszott a fehér konzervatív katolikus réteg szavazata, akiket akkor sikerült maga mellé állítania.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az amerikai katolikusok körében egyébként is sok a kritikusa – a nem katolikus –  Trumpnak, főleg a migrációs politikája miatt, de az iráni konfliktus kirobbanása csak ráerősített erre. A BBC beszámolója szerint a Teherán ellen indított háború, és Leó pápa kritizálása több eddig lojális, republikánus katolikust is Trump ellen fordított.

A lap idézi például Joseph Strickland püspök szavait, aki 2024-ben még beszédet mondott a CPAC-en, ám Trump egyházfő ellenes megnyilvánulását elfogadhatatlannak találta. Hangsúlyozta: 

Egy friss kutatás szerint Trump támogatottsága a katolikusok körében visszaesett az elmúlt egy évben. Ráadásul Leó pápa személyében az amerikai elnök egyúttal

Februárban, az iráni háború előtt, a Washington Post–ABC News–Ipsos közös felméréséből az derült ki, hogy az amerikai katolikusok 41 százaléka szimpatizál Trumppal, szemben az egy évvel korábbi 48 százalékkal. Az NBC News márciusi közvélemény-kutatása szerint pedig az amerikai regisztrált szavazók 42 százalékának pozitív véleménye volt Leó pápáról, 8 százalék nyilatkozott elutasítóan, 50 százalék pedig semleges volt, vagy nem volt véleménye.

A 2024-es választások után készült közvélemény-kutatásokból az derült ki, hogy a katolikus szavazók rekordarányban, 20 százalékos fölénnyel támogatták Trumpot, míg ez az arány 2020-ban 5 százalékos különbséget mutatott Biden javára.

Trumpnak ugyanakkor érdemes szem előtt tartania, hogy az amerikaiak sokkal pozitívabban ítélik meg Leó pápát, mint elődjét, így a vele szemben megfogalmazott kritikára is érzékenyebben reagálnak.

A konzervatív értékek védelme közös ügy

Bár a háború kérdésében a Szentatya és az amerikai elnök álláspontja sok esetben eltér az alapvető, konzervatív értékrend fontosságában egyetértenek. Csütörtökön, afrikai útjáról hazafelé tartva,

Sajnálatát fejezte ki, hogy a világ északi része nem sokat tesz a dél megsegítéséért, és nem rendelkezik válaszokkal a migráció okozta problémákra.

„Személyes véleményem, hogy egy államnak joga van szabályokat felállítani a határainál. Nem mondom, hogy mindenki rendezetlenül beléphet, mivel így ott, ahova mennek, néha igazságtalanabb helyzet alakul ki, mint ott, ahonnan származnak” – vélekedett, és hangsúlyozta, a fejlett országoknak inkább azon kellene dolgozniuk, hogy az elvándorlók helyben maradását támogassák.

A Szentatyát kérdezték arról is, mi a véleménye a homoszexuális párok megáldásáról. Úgy fogalmazott,

Hangsúlyozta, hogy a Szentszék már tisztázta a német püspökökkel, hogy nem ért egyet az azonos nemű vagy „nem szabályos helyzetben élő” párok áldásának intézményesítésével. Ferenc pápára emlékeztetett, miszerint az egyház mindenkit megszólít és befogad. „Ezen túllépni most, azt hiszem, több megosztottságot okoz, mint egységet” – mondta XIV. Leó. 

Mindez jól mutatja, hogy az egyházfő álláspontja a legtöbb kérdésben nem is annyira eltérő Trumpétól, akit talán éppen a közös értékekre alapozva próbál meggyőzni arról, hogy segítsen megvalósítani az első ígéretét, amit pápaként tett, és „legyen béke”!

Nyitókép: TIZIANA FABI, Jim WATSON / AFP