Az Európai Unió egyetlen napot sem várt: újabb támadást indított Magyarország ellen
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A magyar rendőrök és katonák nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő teljesítményt végezve védik a határokat – hangsúlyozta a kormányfő.
A Jobbik képviselője az önálló határőrségről kérdezte a miniszterelnököt, míg a KDNP politikusa a migrációról, az MSZP képviselője a fiatalok lakhatásának támogatásáról, a DK felszólalója pedig az inflációról tett fel kérdést hétfőn az Országgyűlésben.
Jobbik: Lesz-e újra önálló határőrség?
Z. Kárpát Dániel, (Jobbik) bírálta a miniszterelnököt, mert szerinte Orbán Viktor nem válaszolt érdemben sem az egészségügyet, sem a szakképzést, sem fiatalok kivándorlását érintő kérdésekre. A Magyarországot fenyegető újabb migrációs hullámmal kapcsolatban azt kérdezte a kormányfőtől: partner-e a kabinet abban, hogy újra legyen önálló határőrség Magyarországon.
Orbán Viktor miniszterelnök az egészségüggyel kapcsolatban leszögezte: tény, hogy ma hatezerrel több orvos dolgozik Magyarországon, mint 2010 előtt, és soha annyi pénzt nem fordítottak az egészségügyre 10 év alatt, mint a mostani kormány, de még ez is kevés, többre van szükség. Közölte, határőrség van, két részből áll: rendőrökből és a katonákból, akik ellátják a határ őrizetét. Magyarország határai védve vannak – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy még az ellenzékkel szimpatizáló választópolgárok sem vonják kétségbe, hogy a magyar rendőrök és katonák nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő teljesítményt végezve védik a határokat. Elismerést érdemelnek és nem támadást – hangsúlyozta.
Z. Kárpát Dániel úgy válaszolt: ezek szerint a miniszterelnök vitára méltónak sem tartja a határőrség felállításáról szóló szakmai koncepciót. Úgy vélte: a kormánypártok a saját házszabályukat is megszegik, amikor nem adnak érdemi választ a feltett kérdésekre.
Orbán Viktor erre úgy reagált: a határvédelem nem filozófiai kérdés, hanem „kemény meló”, amit a rendőrök és a katonák hibátlanul ellátnak. Miért kellene akkor ezen változtatni? – tette fel kérdést.
KDNP: Ha az ellenzéken múlna nem lenne határvédelem
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a törökországi helyzet miatt migránsok tízezrei indultak meg a balkáni útvonalon. Úgy vélte: ebben a helyzetben felértékelődött a magyar jogi és fizikai határzár, ugyanakkor, ha az ellenzéken múlna, akkor nem lenne határvédelem Magyarországon. Azt kérdezte: mit tesz a kormány ebben a helyzetben Magyarország biztonságáért. Kontrát Károly belügyi államtitkár kijelentette: a kormány megvédi a magyar emberek biztonságát. Elmondta: a török elnök bejelentését követően a kormányfő összehívta a biztonsági kabinetet és döntés született arról, hogy a megerősítik magyar határ védelmét, illetve kiemelt figyelmet fordítanak a balkáni útvonalra.
Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott: világosan látszik, hogy ha „Gyurcsány Ferencen és helyettesén, Jakab Péteren múlna”, akkor nem lenne határvédelem, bevándorlók százezrei menetelnének át Magyarországon. Ezt mi nem szeretnénk, ezért ahogy eddig, ezután is megvédjük Magyarországot – tette hozzá. Kontrát Károly kijelentette: amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, addig illegális migránsok nem fognak bejönni az országba és a magyar emberek biztonságban lesznek.
MSZP: Miért nem segíti a kormány a fiatalok lakáshoz jutását?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) statisztikai adatokat sorolva bírálta a kormányt a fiatalokat érintő lakhatási válság miatt. Szerinte az első lakáshoz jutás okozza a legnagyobb problémát a fiataloknak. Tállai András, Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a korábbi szocialista kormányok leépítették az otthonteremtési programot, és belevezették az embereket a devizahitel intézményébe, ezzel kilátástalan helyzetbe hozva emberek millióit. Hozzátette: először ezt a válságot kellett kezelni, majd 2015-ben a kormány bevezette a csok-ot, aminek keretében 130 ezer család több mint 400 milliárd forintot igényelt. Bangóné Borbély Ildikó azt válaszolta: a szocialista kormányok alatt 280 ezer új lakás épült, a mostani kormány 9 éve alatt viszont csak 88 ezer.
Tállai András erre úgy reagált: lehet, hogy a rendszerváltás előtti 40 év is benne van a képviselő által említett 280 ezer új lakásban. Jelezte: a lakáshoz jutásban segít a falusi csok és a babaváró hitel is, amelyet szintén jellemzően lakásvásárlásra vagy felújításra fordítanak.
DK: mit tesz a kormány az infláció ellen?
Bősz Anett (DK) a forint gyengüléséről beszélt felszólalásában, valamint az inflációról. Sorolta azokat a termékeket – jellemzően élelmiszereket –, amelyek ára 10 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Tömegek érzékelik, hogy ugyanabból a pénzből kevesebbet tudnak venni. Azt kérdezte: mit tervez a kormány a probléma kezelése érdekében? Szólt a költségvetés várható instabilitásáról és arról, hogy az uniós források felhasználására is hatással vannak a változások.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy felelte: az inflációnál fontosabb a jövedelem emelkedése, jelenleg ugyanis mind a bérek, mind a nyugdíjak magasabb arányban emelkednek, mint az árak. Hozzátette azt is: az árak általában januárban emelkednek, így az éves adat vélhetően alacsonyabb lesz, mint az első hónapos. Megjegyezte: a forint árfolyamával kapcsolatban a Pénzügyminisztériumnak nincs felelőssége, csupán vizsgálni kell annak hatását, ami azonban éppen az uniós támogatások esetében pozitív lehet.