Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Egy régi londoni merényletterv új részletei kerültek napvilágra, és komoly politikai vitát robbantottak ki az Egyesült Királyságban. Az ügy középpontjában egy elítélt terrorista áll, akit végül nem toloncoltak ki az országból. A döntést „emberi jogi” aggályokra hivatkozva hozták meg, ami ismét kérdéseket vet fel a brit jogrend működéséről.

Az ügyet a Breitbart amerikai konzervatív portál ismertette, amely szerint egy al-Kaida ihlette terrorista, Shah Rahman a londoni tőzsde elleni merénylet megtervezésében vett részt. A bangladesi származású férfit 2012-ben három társával együtt ítélték el, miután robbantásos támadást készítettek elő London pénzügyi központja ellen.
Rahman öt évet töltött börtönben, majd szabadulása után azonnal menedékjogot kért. A brit kormány ezt elutasította, tekintettel arra, hogy az illető terrorista bűncselekmény miatt volt elítélve. A történet azonban nem zárult le ennyivel.

A férfit végül nem toloncolták ki az országból, miután egy bíró arra a következtetésre jutott, hogy hazájába való visszaküldése sértené az Emberi Jogok Európai Egyezményének harmadik cikkét.
Ez a rendelkezés kimondja, hogy nem lehet kitoloncolni valakit olyan helyre, ahol fennáll a kínzás vagy az embertelen bánásmód veszélye. Így a korábban elítélt terrorista továbbra is az Egyesült Királyságban maradhatott, annak ellenére, hogy múltja miatt eredetileg éppen ennek ellenkezője lett volna a cél. Ráadásul később ismét börtönbe került, mert megszegte a szabadlábra helyezés feltételeit:
nem jelentette be, hogy milyen telefont használ, miközben kapcsolatban állt a feleségével.
Az ügy részletei csak egy másik eljárás során kerültek nyilvánosságra. Rahman feleségét ugyanis korábban kitiltották az országból, miután a hatóságok ISIS-stílusú terrorista tartalmakat találtak a telefonján. Az ő kitoloncolását végül jóváhagyták, így különös helyzet állt elő: miközben a terrorista férj maradhatott, a feleségét kiutasították.
Az eset ismét felszította a vitát az Emberi Jogok Európai Egyezményének szerepéről. Bár az Egyesült Királyság a 2016-os népszavazáson az Európai Unióból való kilépés mellett döntött, az egyezmény és a hozzá tartozó strasbourgi bíróság továbbra is kötelező érvényű a brit jogrendben.
A kritikusok szerint az egyezmény rendszeresen akadályozza a kormányt abban, hogy hatékonyan lépjen fel a bevándorlással és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos ügyekben. Nem ez az első eset, hogy súlyos bűncselekményeket elkövető személyek, köztük terroristák, erre hivatkozva kerülik el a kitoloncolást.
A Reform UK vezetője, Nigel Farage régóta szorgalmazza az egyezményből való kilépést. Véleménye szerint ez szükséges ahhoz, hogy az ország visszaszerezze az ellenőrzést a saját határai felett. Egy korábbi megszólalásában élesen bírálta a brit kormányt, mondván, hogy azt szerinte a woke szemléletű emberi jogi jogászok uralják, akik a strasbourgi bíróság döntéseit a brit állampolgárok biztonsága elé helyezik.
A vita nemcsak politikai, hanem jogi kérdéseket is felvet. Az egyezmény ugyanis különálló intézmény az Európai Uniótól, így a Brexit nem jelentette automatikusan a kilépést ebből a rendszerből. Ennek következtében a brit kormány mozgástere továbbra is korlátozott marad ilyen ügyekben.
Az ellenzéki és kormánypárti álláspontok között ugyanakkor jelentős különbségek vannak. Míg egyes politikai erők a kilépést sürgetik, mások kitartanak az egyezmény mellett, hangsúlyozva annak jelentőségét az alapvető jogok védelmében.
Nyitókép: X / Visegrád 24