Most „Brüsszel” kerekedett felül

„A Tisza Párt EP-választási sikere után »Brüsszelben« úgy gondolták, most már érdemes kivárni azt a nem túl hosszú időt, ami hátravan a következő országgyűlési választásokig.

Ezzel kockázatot vállaltak, mert Orbán Viktor belengette: addig nem hajlandó az Európai Unió következő hétéves költségvetését megszavazni, amíg nem sikerül tisztázni a befagyasztott európai pénzek sorsát. Az Európai Bizottság azonban nem ijedt meg, és még egy súlyos csapást is mértek az engedetlen magyar kormányra: mivel Magyarország nem volt hajlandó végrehajtani az EU Bíróságának egy korábbi, menekültüggyel kapcsolatos ítéletét, 2024 nyarától 200 millió euró egyszeri összeget és napi 1 millió euró bírságot szabtak ki az országra. A helyzetet súlyosbította, hogy a rossz gazdasági helyzet és az EU-val való folyamatos szembenállás miatt az államadósság kamatterhe nőtt: 2025-ben már majdnem minden tizedik költségvetési forint kamatkiadásokra ment el, több mint 4 ezer milliárd forint értékben. 

Orbán Viktor abban reménykedett, hogy az Európai Parlamentben felülkerekednek a vele szövetséges erők – ez nem jött össze sem a 2019-es, sem a 2024-es választásokon. Sebaj: akkor majd az EU tagállamainak jelentős részében lesznek Orbán-párti kormányok – ám ez sem valósult meg. Egykori szövetségese, Giorgia Meloni kormányfőként inkább az Európai Bizottsággal való együttműködést választotta. Osztrák szövetségese, Herbert Kickl pártja, az FPÖ hiába végzett első helyen a 2024-es választásokon, nem tudott kormányt alakítani. A szlovákiai Robert Ficóval jól együtt tudott működni a magyar kormányfő, és Andrej Babiš is szövetségese maradt, aki ismét miniszterelnökként vezeti Csehországot 2025 vége óta. A legtöbb tagállamot azonban olyan vezetők irányították, akik kritikusan vagy semlegesen viszonyultak az Orbán-kormányhoz.

Emmanuel Macronnal ugyan jó volt a személyes kapcsolat, de Ukrajna kérdésében jelentősen eltértek az álláspontok.

A magyar miniszterelnök számításai többszörösen nem váltak be. A gazdaságban nem jött el a »repülőrajt«. Míg korábban az Európai Bizottság kényszeredetten tudomásul vette a választási eredményeket, most „Brüsszel” bírta tovább. Az uniós pénzek befagyasztása erősebb eszköznek bizonyult, és a gazdaság növekedése elmaradt. Ez, valamint a lakosság növekvő elégedetlensége elvezetett a kormányváltáshoz. Ebben szerepet játszott a kegyelmi ügy és a Tisza megjelenése is: Magyar Péternek sikerült az ellenzéki szavazók többségét egy irányba terelni. 

»Brüsszel« joggal örülhetett, hiszen egy számára kellemetlen figurával  kevesebb, nélküle hátha jobban boldogul az Orbán Viktor nélkül maradó Babišsal és Ficóval. Fontos tanulság  Orbán kormányzása után: az Európai Bizottsággal csak akkor érdemes kemény harcba bocsátkozni, ha megvan hozzá a megfelelő erő. Ám Magyarország az Európai Unió gazdaságának csak egy százalékát képes megtermelni, ez bizony – valljuk be – nem volt akkora erő, hogy hosszú éveken át lehetett volna az Európai Bizottsággal eredményesen szembeszállni. Orbán Viktor félremérte a saját és az országa lehetőségeit és veszített. ”

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet