Kemény vita készül Brüsszelben: az Európai Parlament minden eddiginél nagyobb összeget követel a tagállamoktól
Az EP-képviselők még az Európai Bizottság terveit is túlszárnyalták.

Különben a tagállamokkal fizettetik ki a növekvő kiadásokat.

Az Európai Uniónak több adóra és saját bevételi forrásra van szüksége, hogy fedezni tudja növekvő kiadásait, és vissza tudja fizetni az elmúlt években felvett kölcsönöket – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és hangsúlyozta, ha ezt nem sikerül megvalósítani, muszáj lesz növelni a tagállamok hozzájárulásait. Hangsúlyozta, a közös hitelek visszafizetése mellett az EU a következő költségvetési időszakban is szeretné a továbbiakban is fenntartani a a fontos támogatási programokat, például a mezőgazdaság és a regionális fejlesztés területén.
A 2028–2034-as időszakra szóló hosszú távú költségvetésről legkésőbb 2027 végéig kell megállapodniuk a tagállamok vezetőinek, de jó esetben már 2026 végére szeretnének egyezségre jutni. A tárgyalások várhatóan nem lesznek egyszerűek, mivel egyes országok – például Németország – csökkentenék a nemzeti befizetéseket, míg az Európai Parlament inkább növelné a teljes költségvetést, akár 2 billió euró fölé.

Ezt is ajánljuk a témában
Az EP-képviselők még az Európai Bizottság terveit is túlszárnyalták.

A helyzetet bonyolítja, hogy az EU-nak meg kell kezdenie a koronavírus-járvány idején felvett, 390 milliárd eurós közös hitel törlesztését.
Von der Leyen szerint, ha nem sikerül új, „saját forrásokat” bevonni, az EU-nak két lehetősége marad: vagy nőnek a tagállami befizetések, vagy csökken az EU kiadási képessége. Az Európai Bizottság ezért olyan intézkedéseket javasolt, mint a szén-dioxid-intenzív importtermékek megadóztatása, az uniós kibocsátások után fizetendő díjak, valamint új adó kivetése az elektronikai hulladékra, a dohánytermékekre és a vállalati nyereségre, amelyek évente mintegy 66 milliárd eurót hozhatnak be pluszba.
Az Európai Parlament további bevételi forrásokat is javasol, például
az online szerencsejáték, a technológiai óriáscégek és a kriptovállalatok megadóztatását.
Bár a tagállamok hagyományosan ellenzik, hogy Brüsszel nagyobb adóztatási jogkörhöz jusson, a közelmúltban mégis felkérték a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezeket a lehetőségeket. Jelenleg az EU saját bevételei főként vámokból és a nem újrahasznosított műanyag csomagolások utáni díjakból származnak.
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP