Ez akár az Uniónak is kapóra jöhet: gigaprojektbe kezdhetnek a Közel-Keleten – így kerülnék ki a Hormuzi-szorost, mutatjuk a térképet!

Az Öböl menti országok többek között az iráni fenyegetés erősödése miatt egyre komolyabban foglalkoznak egy új csővezeték-hálózat kiépítésének lehetőségével – tájékoztat a Financial Times. A jövő béli befektetés célja az lenne, hogy a kőolaj- és földgázexport ne függjön a Hormuzi-szorostól, amely jelenleg iráni ellenőrzés alatt áll.

A jelenlegi helyzet rámutatott Szaúd-Arábia 1980-as években épített, mintegy 1200 kilométer hosszú Kelet–Nyugat kőolajvezetékének jelentőségére. Ez a vezeték naponta akár 7 millió hordó olajat is képes a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe szállítani, teljesen megkerülve a Hormuzi-szorost. Amin Nasszer, a Saudi Aramco vezérigazgatója nemrég megerősítette, jelenleg ez számít a vállalat legfontosabb exportútvonalának.

Szaúd-Arábia most azt vizsgálja, miként tudná a napi 10,2 millió hordós termelésének nagyobb részét csővezetékeken keresztül exportálni, elkerülve az iráni ellenőrzés alatt álló tengeri útvonalakat.

A legellenállóbb megoldás egy több útvonalból álló, összetett hálózat lenne, nem pedig egyetlen vezeték – ugyanakkor ennek megvalósítása rendkívül összetett feladat.

A beruházások költsége jelentős összeget érne el. Az Irakból Jordánián, Szírián vagy Törökországon átvezető, több országot érintő projektek akár 15–20 milliárd dollárt is felemészthetnek. Bár egyes iraki útvonalakhoz már készültek tanulmányok, a biztonsági kockázatok – például a vezetékek esetleges felrobbantása, vagy az Iszlám Állam jelenléte – komoly akadályt jelentenek.

A déli, Omán felé vezető útvonalak szintén nehéz terepen haladnának át, ráadásul az ottani kikötők sincsenek teljes biztonságban: Szalála kikötőjét például nemrég dróntámadások miatt ideiglenesen le kellett zárni.

Politikai szempontból is komoly kihívás egy közös csővezeték-hálózat létrehozása, mivel ehhez az érintett országoknak összehangoltan kellene együttműködniük, háttérbe szorítva saját nemzeti érdekeiket.

Bár eddig a tengeri szállítás számított az olcsóbb és biztonságosabb megoldásnak, hosszabb távon a csővezetékek nemcsak energiaszállítási, hanem szélesebb kereskedelmi folyosók részei is lehetnek. Felmerült például az Indiát, az Öböl térségét és Európát összekötő IMEC-folyosó újbóli előtérbe kerülése is.

Emellett Szaúd-Arábia új exportterminálok építését is fontolgatja a Vörös-tenger partján.

Nyitókép: IGOR SASIN / AFP