Elemző: Brüsszel üzenetet küldött Magyar Péternek a gyermekvédelmi törvény elkaszálásával

Az Európai Unió Bíróságának a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos elmarasztaló ítélete messze túlmutat egy egyszerű jogi vitán. Brüsszel újabb eszközként használhatja fel a döntést, hogy politikai nyomást gyakoroljon Magyarországra – mondta a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Szerinte az ítélet időzítése sem véletlen, és egyértelmű jelzést küld az új magyar kormánynak arról, milyen elvárásokat támaszt vele szemben az Európai Bizottság.

Dornfeld László szerint a luxembourgi bíróság döntése nem csupán egy évek óta húzódó jogvita lezárása, hanem egyértelmű politikai üzenet Brüsszel részéről.

Az elemző emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság már 2021-ben, a törvény elfogadásakor kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az ügy 2022-ben került az Európai Unió Bírósága elé, ahol a Bizottság mellett több mint tizenöt tagállam is beavatkozott. „Ez önmagában is bizonyítja, hogy nem pusztán jogi, hanem politikai kérdésről van szó” – fogalmazott Dornfeld László. Hozzátette, hogy a tavaly júniusi főtanácsnoki indítvány már egyértelműen előrevetítette a mostani elmarasztaló döntést, mivel Magyarország elítélését és az uniós értékek megsértésének megállapítását javasolta. 

„Az Európai Unió Bírósága gyakorlatilag ritkán tér el a főtanácsnoki indítványtól, így a mostani ítélet gyakorlatilag borítékolható volt” – mondta az elemző, aki szerint a döntés egyben figyelmeztetés is az új magyar kormány számára.

– hangsúlyozta.

Dornfeld László szerint az ítélet meghozatalának időpontja sem tekinthető véletlennek. A főtanácsnoki indítvány és a végső döntés között mintegy tíz hónap telt el, ami jelentősen hosszabb a szokásosnál. Még bonyolultabb ügyekben is általában hat-hét hónapon belül megszületik a bírósági állásfoglalás. 

Az elemző úgy véli, Brüsszel szándékosan halasztotta a döntést. Az uniós intézmények levonták a tanulságot a 2022-es magyar választási kampányból, és nem akartak újabb kényes témát szolgáltatni a Fidesz–KDNP-nek. Ezért kivártak az ítélet hivatalos kihirdetésével. Dornfeld László szerint nem ez az első eset, amikor politikai megfontolások befolyásolják az uniós döntések időzítését. Példaként említette az orosz energiahordozókról való leválás ügyét, amelyet eredetileg április közepén tárgyalt volna az Európai Parlament, de végül más okok miatt lekerült a napirendről – bár várhatóan hamarosan újra előkerül.

Az elemző szerint az új magyar kormány nehéz politikai helyzetbe kerülhet a gyermekvédelmi szabályozás miatt.

– mondta Dornfeld László. Szerinte az Európai Bizottság nemcsak a korábban meghatározott szupermérföldkövek teljesítését várhatja el, hanem a migrációs és gyermekvédelmi szabályok uniós normákhoz való igazítását is. „Könnyen elképzelhető, hogy a további uniós források megnyitását ezekhez a döntésekhez fogják kötni” – hangsúlyozta.

Dornfeld László arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza párt korábban tudatosan kerülte az állásfoglalást a nagy civilizációs kérdésekben. „Ez lehetővé tette, hogy olyan jobboldali szavazók is nyissanak feléjük, akik ezekben az ügyekben inkább a Fidesz álláspontját támogatják. Most azonban ezekben a kérdésekben is egyértelmű döntéseket kell hozniuk” – fogalmazott. A szakértő szerint emiatt a következő időszakban komoly politikai egyensúlyozás vár az új kormányra.

– összegezte Dornfeld László.

Nyitókép forrása: Hegedüs Róbert / MTI

***