A háború nemcsak a frontvonalon szedi áldozatait, hanem a társadalom szövetét is egyre mélyebben tépi szét. Az ukrajnai mozgósítás nyomán mind élesebb konfliktus bontakozik ki a harcolók és a hátországban maradók között, amely már családokat és közösségeket is szétfeszít.
Az ukrajnai mozgósítás egyre látványosabban alakítja át a mindennapokat, és nem csupán a hadsereg létszámát, hanem a társadalmi viszonyokat is. A Berliner Zeitung beszámolója szerint csendes, de annál mélyebb konfliktus bontakozik ki azok között, akik a fronton harcolnak, és azok között, akik elkerülik a szolgálatot.
A feszültség már a családokon belül is kitapintható. Egy Denisz nevű katona története jól példázza ezt: miközben ő önként jelentkezett szolgálatra, felesége nagybátyja sikeresen elkerülte a behívást. A kapcsolat végül megromlott, miután a férfi azt vetette fel:
Tényleg azt akarja a férjed, hogy véget érjen a háború, vagy végső soron nem profitál belőle?
A konfliktus odáig fajult, hogy a katona szerint a másik fél már a személyes találkozást is elutasítja.
A Berliner Zeitung szerint a jelenség messze túlmutat az egyéni történeteken. A feszültség a munkahelyeken is megjelenik, ahol a veteránok és a civilek között egyre gyakoribbak az összetűzések. Egy üzletvezető arról számolt be:
A veteránok sérelmei provokatív szavakba csaphatnak át, a többiek pedig reagálnak, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
A fronton szolgálók körében közben nő a keserűség. Egy drónpilóta így fogalmazott:
Nem akarok ítélkezni. De gyakran felteszem magamnak a kérdést: Miért vagyok én itt, és nem ők?
A hiányzó rotáció és az alulfinanszírozott állomány csak tovább növeli az indulatokat. A társadalmi igazságosság kérdése egyre élesebben vetődik fel. Sztaniszlav Aszejev író és katona szerint van egy nem is olyan kicsi része a társadalmunknak, amely inkább éttermekben és kávézókban ül Kijevben, Poltavában, Lvivben vagy más városokban, és eszébe sem jut csatlakozni a hadsereghez.
Közben azok, akik el akarják kerülni a mozgósítást, egyre inkább bujkálni kényszerülnek. A beszámolók szerint sokan kerülik a nyilvános tereket, félve a kényszersorozástól.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Ukrajna utcáin mindennapossá vált a civilek erőszakos mozgósítása, a magyar választási kampányban is központi kérdéssé vált a háborúhoz való viszonyunk. Mi vár ránk április 12-e után?
A helyzetet tovább súlyosbítják a toborzás egyre keményebb módszerei. A Berliner Zeitung szerint új stratégiák jelentek meg: civil ruhás ellenőrök, váratlan utcai igazoltatások, valamint pályaudvarokon végrehajtott akciók.
Szemtanúk beszámolói alapján férfiakat akár közvetlenül buszokra kísérnek, innen ered a már köznyelvben is elterjedt „buszosítás” kifejezés. A felvételeken az is látható, hogy az érintettek gyakran ellenállnak, de végül engednek a nyomásnak.
A módszerek célja egyértelmű: csökkenteni a menekülési lehetőséget. A civil ruhás ellenőrök kevésbé feltűnőek, így nehezebb elkerülni őket. A hatóságok egyre inkább a forgalmas csomópontokra koncentrálnak, ahol nagyobb eséllyel találnak hadköteles férfiakat.
A társadalmi szakadékot tovább mélyíti az eltérő háborús tapasztalat. Az idősebb generáció inkább támogatja a mozgósítást, míg a fiatalabbak gyakran túlzónak vagy jogszerűtlennek tartják azt.
A veteránok körében különösen erős a frusztráció. Egy rehabilitációs központ pszichológusa szerint az igazságosság kérdése sok veteránt gyötör.
Miért veszítettem el az egészségemet, a barátaimat, a végtagjaimat, miközben mások normális életet élnek?
A családtagok is érzik a nyomást. Egy katona felesége így fogalmazott:
Sokkal agresszívebb vagyok ebben a kérdésben, mint a férjem. Folyamatosan féltékeny és dühös vagyok.
A szakértők szerint mindez hosszú távon is súlyos következményekkel járhat. Az ukrán társadalomban kialakuló törésvonalak a háború után is megmaradhatnak, és alapvetően határozhatják meg, ki milyen helyet foglal el a közösségben. Az mozgósítás tehát nem csupán katonai kérdés, hanem egyre inkább társadalmi robbanóelegy, amelyben a harag, az irigység és az igazságtalanság érzete egyszerre van jelen – és egyre nehezebb kordában tartani.
Nyitókép: Sergei SUPINSKY / AFP
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Senki sincs biztonságban.
Az orosz energiahordozókról való leválás és az ártámogatások kivezetése súlyos hatást gyakorolna a magyarokra.
Elhatározták, hogy megbüntetik Oroszországot.
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő könyörtelen megtorlásra készül az oroszokkal szemben.
Az ország korábbi miniszterelnök-helyettese szerint nem lesz egyszerű leválni.
A mi történetünk hétköznapi emberek életútján keresztül mutatja be azokat az értékeket, amelyek összekötik a magyarokat.
Senki sincs biztonságban.
Orbán Viktor egy év alatt Európa legmodernebb, legkorszerűbben kommunikáló vezetője lett, és pártját is végigvitte ezen az úton.
