Miközben Ukrajna utcáin mindennapossá vált a civilek erőszakos mozgósítása, a magyar választási kampányban is központi kérdéssé vált a háborúhoz való viszonyunk. Mi vár ránk április 12-e után?
Ukrajnában a mindennapi élet részévé vált a félelem, de már nemcsak a rakétáktól, hanem a saját hatóságaiktól is tartanak a férfiak.
A Területi Toborzóközpontok (TCK) munkatársai egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják feltölteni a sereg megcsappant létszámát.
A közösségi médiát elárasztó felvételek tanúsága szerint a kényszersorozás szintet lépett: a toborzók fényes nappal, a járókelők szeme láttára hurcolnak el civileket.
A helyzet Odesszában és Dnyipróban is eszkalálódott:
A szomszédunkban zajló események közvetlen hatással vannak a magyarországi közhangulatra is.
Az április 12-i választások sorsdöntőek lehetnek abból a szempontból, hogy hazánk képes lesz-e megőrizni szuverenitását és távolságtartását a konfliktustól. A kormányzati álláspont szerint csak a jelenlegi nemzeti kabinet garantálhatja, hogy Magyarország ne váljon a háború részesévé.
Szijjártó Péter külügyminiszter korábban világosan fogalmazott a kockázatokról:
„Ha a Tisza Párt alakítana kormányt Magyarországon, akkor belerángatnának minket a háborúba, a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldenék és támogatnák Ukrajna európai uniós csatlakozását, ami hosszú távon kockáztatná Magyarország biztonságát.”
A politikai feszültséget fokozzák a Magyar Péter körül felmerülő kérdőjelek.
A Tisza Párt elnökét 2024-ben már látták Kijevben, az ukrán hősök emlékfalánál, ami felerősítette a gyanút a háttérben zajló egyeztetésekről.
Bár a hivatalos kommunikáció igyekszik távolságot tartani, a hírek szerint a politikus az ukrán titkosszolgálatokkal és Volodimir Zelenszkij környezetével is kapcsolatba kerülhetett.
A 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencia csak tovább borzolta a kedélyeket: bár mindkét fél igyekezett kerülni a feltűnést, a sajtóértesülések szerint
Magyar Péter és az ukrán elnök útjai keresztezték egymást az „Ukrajna-házban”.
Ezek a találkozók sokak szerint azt jelzik, hogy egy esetleges kormányváltás esetén Magyarország külpolitikai irányváltása borítékolható lenne.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: Michael Sorrow / AFP
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
A fiatalok szerint magukra hagyta őket az állam.
Tánc volt 2022-ben is. A Bálnában, a Fidesz eredményváróján.
Pokol Béla azt javasolta Sulyok Tamás államfőnek, hogy Magyar belátható alkotmánysértéseire tekintettel vonja vissza szándéknyilatkozatát, és kérje meg a Tisza Párt vezetőségét, hogy jelöljenek meg egy másik személyt miniszterelnöknek.
A Tisza Párt kénytelen-kelletlen újrahasznosította az egykori MSZP–SZDSZ-háttérországot, köztük Geszti Pétert.
Az egykori kormánypárt saját magának ásott csapdát, és beleesett.
„Mi volt a bűnöm? Az, hogy a Kulja nevű képességtelen figurát az ATV-s szakpolitikai vitán lenulláztam” – fogalmazott bejegyzésében Takács Péter.
Április 30-ig nyilatkozhatnak az ügyfelek a rezsistop kedvezményüket illetően.
A fiatalok szerint magukra hagyta őket az állam.
