Volt, akit külföldről raboltatott el az ukrán titkosszolgálattal, másokra finom figyelmeztetésként rálőttek, de a furcsa öngyilkosságok és balesetek is megszaporodtak.
„Ha egyszer a demokráciát választottuk, akkor természetesen nem akaszthatunk fel embereket. Bár néha nagyon csábító lenne. Tudja miért? Mert úgy sokkal gyorsabb volna. Sokkal gyorsabb!” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, – akkor – nemrég megválasztott ukrán elnök még 2020 márciusában a brit The Guardiannek.
„Csak viccelünk!” – tette hozzá gyorsan a sajtófőnöke, aki, legalábbis a riport tanúsága szerint, meglehetősen feszült volt a jelenettől. Nem csoda.
Noha általában Oroszországot tartják az „ablakon kiesett emberek” őshazájának, a legalábbis félautoriter Ukrajnában nagyon is hasonló, gyanús halálesetek történtek, ezek közül jópár éppenséggel Zelenszkij politikai ellenfeleivel.
A minap mutatták be Budapesten Konsztantyin Bondarenko, a hazájában súlyos szankciókkal sújtott és elhallgattatott, ezért Ausztriába emigrált ukrán újságíró könyvét, A Jokert magyarul (erről mi is írtunk – a könyv tartalmáról pedig itt számoltunk be). A több mint félezer oldalas kötet a Zelenszkij-rezsim élő vádirata, noha sok szempontból bizonyos empátiával közelít a szép reményekkel induló, de Ukrajnára szerinte a legsötétebb korszakot hozó komédiás-politikushoz és életpályájához.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ablakon kiesett” ellenfelek, brutális elnyomás, háborús gyarmattá süllyesztett ország – Bondarenko megírta az igazat Zelenszkijről, az elnök személyesen állt bosszút rajta.
Amelynek bizony része volt az is, hogy politikai ellenfelei itt-ott eltünedeztek láb alól. S nem csak belföldön.
Ahogyan a szerző is írta: Zelenszkijt, „ha valamiben a törvények akadályozták, akkor szerinte ezeket a korlátokat fel kellett számolni. Így tekint a világra, figyelmen kívül hagyva a protokollt, a jogi, politikai vagy egyéb szabályokat. Számára csak a saját akarata számít”.
Saját szövetségeseit, régi barátait sem kímélte: korábbi donbászi showman-barátját Szerhij Szivohót például nacionalisták teperték le és alázták meg, amikor békejavaslatával állt elő; az akció után senkit nem vontak felelősségre. A főtanácsadójaként foglalkoztatott Szerhij Seffir számára pedig
az jelentette az egyértelmű üzenetet, hogy kegyvesztett lett, hogy rálőttek az autójára.
Még jóval a háború kitörése előtt, 2021 októberében ismeretlen okokból – hivatalosan koszorúér-probléma miatt – tragikus hirtelenséggel elhunyt Anton Poljakov, Zelenszkij párttársa, miután volt mersze módosító javaslatok sorozatát benyújtani a Zelenszkij-féle kabinet által tervezett törvények kapcsán, hogy megakadályozza a magántulajdon lenyúlását az Ukrán Nemzeti Bank részéről. Poljakov közeli barátját és szövetségesét,
Valerij Davidenkót már korábban elintézték; a hivatalos jelentések szerint 2020 májusában tisztázatlan okokból öngyilkos lett.
Ennél is komolyabb viharokat kavart az, amikor a könyv szerint az ukrán titkosszolgálattal, az SZBU-val elraboltatta elődje, Petro Porosenko exelnök bizalmasát, a korrupciós vádak elől külföldre, konkrétan Moldova fővárosába, Kisinyovba menekült Mikola Csausz bírót, mert fel akarta használi a vallomását Porosenko ellen.
Igen: az ukrán titkosszolgálat egy szomszédos, elméletileg baráti ország területén hajthatott végre fedett akciót, amit még egy kamera is rögzített.
A botrány miatt azonban – bár Kijev itt is tagadott – Zelenszkij megijedt, és szerette volna visszacsinálni az egészet, ezért, mint Bondarenko könyve állítja, vissza akarták csempészni Csauszt Moldovába.
Az egész egy rossz kémfilmbe illő jelenetet eredményezett: Csauszt elkábítva két SZBU-s kíséretében egy gumicsónakban akarták visszalopni Moldovába, azonban a férfi magához tért, és – némi alappal – azt hitte, meg akarják ölni, így dulakodni kezdtek, a csónak pedig felborult. Szerencsére senki sem veszett oda, de Csauszt az ukrán oldalon fogták el, és végül bebörtönözték – amikor szövetségese, Porosenko volt elnök emiatt szót emelt, őt meg hazaárulás vádjával ítélték el.
Igazi vérszemet azonban a háború kitörése után kaptak Zelenszkijék.
„Civil önkéntesekkel együttműködve az ukrán biztonsági szolgálatok úgynevezett „megbízhatatlan” személyek felkutatásába kezdtek: olyanokat kerestek, akik a háború előtt oroszbarát nézeteket vallottak, rendszeresen szerepeltek orosz politikai talk show-kban, vagy akikről azt feltételezték, hogy Oroszországnak dolgoznak” – olvashatóak az ismerős vádaskodások a könyvben.
„Dmitro Dzsanngirov, Ukrajna egyik legismertebb politikai elemzője a háború első napjaiban kénytelen volt bűnbánó videóüzenetet rögzíteni, majd nyomtalanul eltűnt. Hasonló felvételt készített Vaszilj Volha, az Ukrániai Baloldali Erők Szövetségének vezetője is. Több aktivistát – Olena Berezsnát, Jan Takszjur költőt és Dmitro Marunics energetikai szakértőt – bebörtönöztek. A moszkvai illetőségű Ukrán Ortodox Egyház (UPC) számos papját kiközösítették.” – sorolja könyvében Bondarenko, aki
a kötetben az SZBU kínzókamráiról is ír, ahol Olekszandr Dubinszkij parlamenti képviselő elmondása szerint kínzással csikartak ki terhelő vallomásokat az összefogdosott emberekből.
Közben az oroszok által megszállt területeken is aktív volt az SZBU, konkrét embervadászatokat tartott: Juscsenko volt elnök tanácsadóját, David Zsvaniát ölték meg, a melitopoli erős ember, Jevhen Balickij ellen is merényletet követtek el, Zelenszkij volt párttársa, Olekszij Kovaljov autóját állítólag közvetlenül Zelenszkij parancsára robbantották fel.
Vitalij Gurát, Herszon orosz kormányzóhelyettesét megmérgezték, s
végeztek Maxim Fomin haditudósítóval is, akit egy mellszoborba rejtett bombával öltek meg. A listára írható még az ellenzéki menekült politikus, Ilja Kiva is.
A belső tisztogatások a legnépszerűbb ukrán személyiség, Valerij Zaluzsnij tábornok köreit is elérték. A szerencsésebbeket, mint Viktor Horenko tábornok, leváltották, de
Zaluzsnij fő bizalmasa, Hennagyij Csasztyakov őrnagy viszont „balesetben” elhunyt: konkrétan egy gránát alakú pohárkészlettel robbantották fel,
írja Bondarenko.
A politikai gyilkosságok sem álltak meg azonban belföldön: tavaly nyáron négy lövéssel végeztek Janukovics volt ukrán elnök volt tanácsadójával, Andrij Portnovval Madridban.
Ezt is ajánljuk a témában
Portnov négy lövést kapott a mellkasába és egyet a fejébe.
Mindezek után különösen kellemetlen volt, amikor a magyar miniszterelnököt fenyegette meg Volodimir Zelenszkij, s azzal igyekezett tompítani a történtek élét az ukrán sajtó, hogy „csak viccelt”.
Ezt is ajánljuk a témában
Tovább erősíti a balos sajtó a választásokba való orosz beavatkozás narratíváját.
Ezt is ajánljuk a témában
Kívülről diktált politikai program, alfahím-kuruckodás, valójában hajbókolás a brüsszeli urak előtt, a nemzeti nagytőke letörése a multik kedvéért – ezt tudtuk, de még a kampánytechnikát is sikerült lemásolnia a Tiszának. Zelenszkij és Magyar Péter közötti hasonlóság nem lehet a véletlen műve.
Nyitókép: Oroszbarátnak kikiáltott papok kolostorában razziázó SZBU-sok 2022 novemberében.
Forrás: Sergei CHUZAVKOV / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Orbán Viktor leváltása lendületet adhat a tárgyalásoknak.
Marta Kos szerint Ukrajna „túl nagy ahhoz, hogy elbukjon”, ezért meg kell változtatni az EU tagfelvételi eljárásait.
A Le Figaro szerint Orbán Viktor leváltása jelentős előrelépést hoz az ukrán EU-csatlakozási folyamatban.
Az elismerést azon települések kapják, amelyek a háború első napjaitól kezdve valós és érdemi segítséget nyújtottak Ukrajnának.
A kellemetlen ügy középpontjában egy Kijev melletti településen található luxusingatlan-fejlesztés áll.
A pénzmosás gyanújával letartóztatott Jermak kulcsszerepet játszott több vitatott döntésben, és a hadiállapotra hivatkozva számos visszaéléshez lehetett köze.
A Bizottság elnökét nem érintik ezek a problémák, ő páncélozott autóval jár, nem elektromossal.
Szigorú fellépést követelnek hazánkkal szemben Ukrajna érdekében.
