Az ukránok elismerték: ők állnak a moszkvai merénylet mögött

Időközben az ukrán média is beszámolt róla, hogy Kirillov altábornagyot az ukrán biztonsági szolgálatok ölték meg.

Az SZBU bosszúja az orosz fővárosban is többször utolérte az ellenséges hadsereg krémjét 2022 óta.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta mind Moszkva, mind pedig nyugati elemzők szerint több magas rangú orosz katonai vezetőt és katonai struktúrához kötődő vezetőt célba vettek vagy sikerrel meggyilkoltak bizonyos támadások során. Ezek az incidensek fokozott figyelmet kaptak, mert a konfliktus rejtett, színfalak mögötti arcára világítanak rá.
Stanislav Rzhitsky volt orosz tengeralattjáró-parancsnokot 2023 júliusában lőtték le Krasznodar városában, miközben szokásos reggeli futását végezte egy parkban; a támadó több lövéssel végzett vele, majd elmenekült. Rzhitsky korábban a Krasznodar nevű tengeralattjáró parancsnoka volt, amely az orosz–ukrán háború során részt vett Ukrajna elleni rakétatámadásokban, ezért Kijev háborús bűnösként tartotta számon. Ukrán források később burkoltan elismerték, hogy a merénylet az SZBU célzott akciója volt, Moszkva pedig terrorcselekményként értékelte az esetet.

Az egyik legismertebb eset Igor Kirillov orosz altábornagy meggyilkolása volt, aki az orosz fegyveres erők sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi erőinek parancsnoka volt. Az altábornaggyal és asszisztensével a főtiszt moszkvai lakása előtt elhelyezett, robogóba rejtett pokolgép végzett 2024. december 17-én. A merényletért az SZBU vállalata a felelősséget, hangsúlyozva, hogy az ukránok háborús bűnösként tartották számon Kirillovot, akit „legitim célpontnak” tekintettek. A robbantás végrehajtója, egy 29 üzbég állampolgár, életfogytiglant kapott.
Kirillov volt az egyik legmagasabb rangú tábornok, akit az ukrajnai háború kezdete óta meggyilkoltak, és posztumusz „Oroszország Hőse” kitüntetést kapott Moszkvától.
Ezt is ajánljuk a témában

Időközben az ukrán média is beszámolt róla, hogy Kirillov altábornagyot az ukrán biztonsági szolgálatok ölték meg.

2025. december 22-én Fanyil Szarvarov vezérőrnagy, az orosz hadsereg általános személyzeti operatív kiképzési igazgatóságának vezetője is merénylet áldozata lett, az ő gépkocsijában pokolgép robbant. A detonáció következtében a magas rangú tiszt súlyos sérüléseket szenvedett, és később a kórházban halt bele a sérüléseibe. Az orosz hatóságok alapos gyanúja, hogy az ukrán szolgálatnak köze volt a merénylethez.
Ezt is ajánljuk a témában

Az ukrán titkosszolgálatokra gyanakodnak.

2026. február 6-án Vladimir Alekseyev vezérőrnagyot, az Orosz Katonai Hírszerzés (GRU) helyettes vezetőjét, több lövéssel megsebesítették Moszkvában egy merénylet során: az élelmiszer-kézbesítőnek álcázott elkövető több lövést adott le rá. Alekseyevet súlyos sérülésekkel szállították kórházba, és az esetet a Kreml terrortámadásként könyvelte el, amelynek elkövetesével Ukrajnát vádolja.
Ezt is ajánljuk a témában

Jelenleg is keresik a támadót.

Moszkva szerint a merényletet azért követték el, hogy meghiúsítsák az orosz–ukrán béketárgyalási folyamatokat.
Alekseyev a 2022-es háború kezdetétől aktív szereplő volt a GRU és a Wagner-csoport közötti kapcsolatok koordinálásában, és korábban Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság is szankcionálta különböző nemzetközi incidensek kapcsán.
Ezt is ajánljuk a témában

A 64 éves tábornokot súlyos állapotban szállították kórházba.

Ezeken az eseteken kívül még számos, meghiúsított vagy nem bizonyított, hasonló oroszországi SZBU-akcióról szóltak hírek, ezek közül említésre méltó az az állítólagos terv, amelynek keretében az ukrán szolgálat az Iszlám Állammal közösen követett volna el terrortámadást Moszkvában, egy magas rangú orosz katonai vezető ellen.
Ezt is ajánljuk a témában

Az FSZB közlése szerint az ukrán titkosszolgálatok az Iszlám Állammal közösen szerveztek volna robbantást az orosz fővárosban.

***
Fotó: Az orosz hatóságok helyszínelnek a Szarvarov-gyilkosság helyszínén / Alexander NEMENOV / AFP