Szlovákia olyan ajánlattal állt Brüsszel elé, ami Magyaroroszág függetlenségét is érinti – tűkön ülve várjuk, mi lesz ebből

Értékes lehetőség ütötte fel a fejét.

A Bizottság elnöke a magas árak miatt nem az orosz energia kivezetését hibáztatja.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arról beszélt, hogy az Európai Uniónak sürgősen le kell bontania az egységes piac működését akadályozó belső korlátokat, ha valódi globális gazdasági erővé akar válni. Hangsúlyozta, az EU nemzetközi súlya gazdasági teljesítményétől függ, ami nemcsak a jólét, hanem a biztonság és a demokrácia alapja is.
Az energiaunió kapcsán úgy vélekedett, a fosszilis energiahordozóktól való függés és az elégtelen hálózati összekötések miatt továbbra is magasak és ingadozók az energiaárak. Példaként említette, hogy 2025-ben a gáztüzelésű áram ára átlagosan meghaladta a 100 eurót megawattóránként, míg a napenergia 34 euróba, a nukleáris energia pedig 50–60 euróba került.

Történelmi fordulópontnak nevezte, hogy tavaly először több villamos energiát termeltek az EU-ban nap- és szélforrásból, mint fosszilis energiahordozókból. Hangsúlyozta: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiák nemcsak tisztábbak és hazai forrásból származnak, hanem nagyobb függetlenséget, biztonságot és alacsonyabb költségeket is biztosítanak, ezért az EU jelentős beruházásokat tervez ezen a téren.
Ezt is ajánljuk a témában

Értékes lehetőség ütötte fel a fejét.

Emlékeztetett rá, hogy a kereskedelempolitikában 2025-ben megállapodás született többek között Mexikóval, Indonéziával és Svájccal, aláírták a Mercosur-egyezményt, valamint létrejött az Indiával kötött, rekordméretű szabadkereskedelmi egyezmény, de további együttműködéseket sürgetett.
Az erről szóló parlamenti vitában Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője bírálta a bizottság politikáját, kiemelve, hogy az EU versenyképességének romlásáért elsősorban a magas energiaárak felelősek.
Úgy vélte, az orosz energia kivezetése és az ideológiai alapú döntések tovább növelik a költségeket és veszélyeztetik a közép-európai országok energiabiztonságát.
Továbbá bírálta az Ukrajnának szánt uniós forrásokat és a Zöld Megállapodást is, amely szerinte nem fog valódi fordulatot hozni az európai versenyképesség helyreállításában, helyette konkrét energiaár-csökkentő intézkedésekre volna szükség.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP