Közeledik a nagy nap: az elemző szerint ezért nyerheti meg a Fidesz a választást

A szakértő szerint egyértelmű, mi lesz a legfontosabb kérdés a választáson és „nem az Instagram-sztorik fogják eldönteni” az eredményt.

Újabb szankciós csomagon dolgozik az Európai Unió, miközben a magyar energiaellátás is kényes helyzetbe kerülhet. Brüsszel teljes tilalmat fontolgat az orosz olajtankerekhez kapcsolódó tengeri szolgáltatásokra, ami az Adria-vezetéken érkező szállítmányokat is ellehetetlenítheti.

Brüsszel ismét szigorítana: az Euronews beszámolója szerint az uniós nagykövetek nem tudtak megállapodni az Oroszország elleni új, huszadik szankciós csomagról, amelynek egyik legvitatottabb eleme a teljes tengeri szolgáltatási tilalom lenne az orosz olajtankerekre. Ha ez életbe lép, az EU-s cégek nem nyújthatnának biztosítási, banki, szállítási vagy akár kikötői szolgáltatásokat az orosz nyersolajat szállító hajóknak.
Brüsszel érvelése szerint a jelenlegi árplafon már nem felel meg a várakozásoknak, ezért sürgősen további nyomásgyakorlásra van szükség ahhoz, hogy visszafogják az orosz állam háborús kiadásait finanszírozó energiabevételeket. Az Európai Bizottság jelezte:

Ez nem abszolút előfeltétel. De minél nagyobb összhangot tudunk elérni, beleértve a G7 szintjét is, annál jobb.
Ugyanakkor az is elhangzott:
Nem fogunk visszariadni attól, hogy uniós szinten lépéseket tegyünk, ha a szélesebb körű megállapodás nem jön létre.
A fő kérdés azonban nem csupán geopolitikai, hanem nagyon is gyakorlati. Ha Brüsszel valóban teljes körű tengeri tilalmat vezet be, azzal nemcsak az árplafont szüntetné meg, hanem ellehetetleníthetné azokat a szállítmányokat is, amelyek Magyarország számára létfontosságúak.

Az Economx beszámolója szerint a Mol félmillió tonna nyersolajat rendelt Oroszországtól, amely a Barátság-vezeték leállása miatt tengeri úton, Horvátországon keresztül érkezne. A magyar kormány jelezte az Európai Bizottság felé, hogy aktiválná a Magyarországnak és Szlovákiának biztosított mentességet, és az Adria-vezetéken hozná be az orosz kőolajat.
Szijjártó Péter közlése szerint Magyarország nem készül az energiaellátás átszervezésére, hanem él az EU által biztosított lehetőséggel. Tavaly 4,9 millió tonna érkezett a Barátság-vezetéken és 400 ezer tonna az Adrián.
A tengeri út azonban korántsem problémamentes. Az első szállítmányok várhatóan márciusban futnának be az omišalji kikötőbe, ahonnan további 5–12 nap szükséges a finomítókig. A horvát fél ugyanakkor jelezte, hogy megvizsgálja, nem ütközik-e az orosz olaj kirakodása uniós vagy amerikai tilalmakba. Gazdasági miniszterük szerint csak az uniós jogszabályok és az OFAC előírásainak keretein belül segítenek.
Ez azt jelenti, hogy ha Brüsszel most újabb tengeri tilalmat vezet be, a horvát hatóságok akár jogi, akár logisztikai vagy környezetvédelmi okokra hivatkozva megtagadhatják a tanker kikötését.
Kapcsolódó vélemény
Brüsszel és Kijev Ukrajna uniós tagságát szeretné elérni bármi áron, ezért támogatják minden erővel Magyar Pétert.
A kivétel papíron létezik, de ha annak alkalmazását nem engedik, az Adria-vezeték gyakorlatilag használhatatlanná válhat. Egyetlen Aframax-típusú tanker mintegy százezer tonna olajat szállít, értéke 55 dolláros hordónkénti árral számolva 41,2 millió dollár, azaz 13,2 milliárd forint. A Mol két finomítójának napi igénye 30–40 ezer tonna, vagyis háromnaponta kellene befutnia egy hajónak a folyamatos ellátáshoz.
A tét tehát nem elméleti. Ha Brüsszel a geopolitikai nyomásgyakorlás jegyében a tengeri szolgáltatások teljes tiltása mellett dönt, miközben nem biztosítja a korábban kialkudott mentesség zavartalan érvényesítését, azzal nem Moszkvát, hanem a magyar és szlovák ellátásbiztonságot sodorhatja veszélybe. Az olaj nem ideológiai kérdés, hanem fizikai szükséglet – és ha nem érkezik meg, annak az árát végső soron minden magyar megfizeti.
Nyitókép: Thibaud MORITZ / AFP
