Teljesen ledöbbentünk: az emberek több mint negyede külföldre menekülne Franciaországból

Franciaországban látványosan megrendült a közbizalom az állami intézmények iránt: 

A nemzeti kormány iránti bizalom 13 százalékponttal 29 százalékra esett vissza, a választások tisztaságában bízók aránya pedig ugyanennyivel, 51 százalékra csökkent. 

Hasonló visszaesés tapasztalható a bíróságok és a pénzügyi intézmények megítélésében is – 

A bizalmi válság hátterében súlyos politikai instabilitás áll: Emmanuel Macron elnök 2024 vége óta egymást váltó miniszterelnökökkel próbál kormányozni parlamenti többség nélkül, miközben a költségvetési viták sorra bizalmatlansági indítványokhoz vezetnek. 

A politikai elit iránti elégedetlenség tömegtüntetésekben is megjelent: tavaly ősszel Franciaországban zajlottak a legnagyobb szakszervezeti megmozdulások a 2023-as nyugdíjreform óta. 

A belpolitikai feszültségek következményeként egyre többen keresik a kiutat az országból.

A legnépszerűbb célországok Kanada, Svájc, Spanyolország és Algéria. 

A helyzetet tovább súlyosbítják a korrupcióval kapcsolatos félelmek és a tartós gazdasági pesszimizmus. A franciák közel 70 százaléka szerint a kormányzati korrupció széles körben elterjedt – ilyen magas arányra legutóbb egy évtizede volt példa. E

közben a gazdasági kilátásokat is borúlátás övezi: a többség úgy véli, hogy a helyi gazdaság romlik, miközben az államháztartási hiány, a csökkenő termelékenység és az eladósodottság tovább mélyíti a politikai válságot. 

Macron mandátuma 2027-ben jár le, utódjára pedig az a feladat vár majd, hogy újjáépítse azt a közbizalmat, amely elnöksége végére látványosan megroppant.

Nyitókép:  Ibrahim Ezzat / AFP