Egyetlen pillanat alatt beléphetünk az új atomkorszakba: ha Európa nukleáris fegyverekhez nyúl, kő kövön nem marad

Európában jelenleg mindössze Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik önálló nukleáris arzenállal, miközben a NATO többi tagállama döntően az Egyesült Államok elrettentő képességére építi biztonságpolitikáját. Azonban Donald Trump hivatalba lépése után érezhetően meginogtak a hagyományos transzatlanti kapcsolatok. A Reuters beszámolója szerint az amerikai elnök kemény hangvételű nyilatkozatai, valamint az a felvetése, hogy az Egyesült Államok megszerezné a NATO-tag Dániához tartozó Grönlandot több európai vezetőben is bizalmatlanságot keltett Washington irányába – írja az Infostart. 

Február elején Friedrich Merz német kancellár arról számolt be, hogy Berlin egyeztetéseket indított Párizzsal egy közös európai nukleáris elrettentő kapacitás kialakításáról. A kezdeményezést – visszafogott hangnemben ugyan, de – az észak-európai államok is pozitívan fogadták. Norvégia, Svédország és Finnország vezetői nem zárkóznának el attól sem, hogy saját nukleáris elrettentő képességgel rendelkezzenek. 

Párizs – Londonhoz hasonlóan – következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy saját nukleáris elrettentő képességgel rendelkezzen. Ugyanakkor a francia stratégiai gondolkodás nem arra épül, hogy közvetlenül szembeszálljanak egy ellenséges nagyhatalom túlerejével – például az orosz arzenállal való teljes körű nukleáris konfrontációt inkább az amerikai kapacitásokra bíznák. A párizsi doktrína lényege inkább az, hogy egy esetleges támadó gazdasági és politikai központjait érnék megsemmisítő csapások, ezzel elrettentve az első csapás megindításától. Ehhez a célhoz a viszonylag korlátozott francia nukleáris készletet is elegendőnek tartják. 

A nagy kérdés most az, hogy miként lehetne ezt a nemzeti elrettentő erőt európai szintre emelni, ugyanakkor a Reuters szerint brüsszeli és más európai fővárosokban folytatott háttérbeszélgetések során több aggály is felmerül. Alapvető kérdés például, hogy ki gyakorolná az ellenőrzést egy közös nukleáris kapacitás felett, vagyis ki dönthetne a fegyverek alkalmazásáról. Emellett az is tisztázásra vár, hogy rendelkezésre állnának-e a szükséges pénzügyi források, vagy a nukleáris fejlesztések a hagyományos haderő modernizációjától vonnának el jelentős összegeket. 

– figyelmeztetett a NATO főtitkára januárban az Európai Parlamentben. Mark Rutte szerint ezzel még azt is kockáztatnák a kontinens államai, hogy elveszítik a szabadságuk legfontosabb biztosítékát: az amerikai nukleáris ernyőt – írja a lap. 

Az Egyesült Államok jelenleg mintegy száz atombombát tárol európai szövetségesei területén. A Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Törökországban, valamint újra Nagy-Britannia területén elhelyezett fegyverek amerikai tulajdonban maradnak, és alkalmazásukról kizárólag Washington dönthet. 

Az európai nukleáris fegyverkezés gondolata ugyanakkor nem arat osztatlan sikert sem Franciaországban, sem Nagy-Britanniában, sem az Egyesült Államokban. 

Párizsban viszont úgy vélik, már az is erőteljes jelzés lehet Moszkva felé, hogy az európai országok egyáltalán napirendre tűzték saját nukleáris kapacitásuk kérdését. A Reutersnek nyilatkozó egyik magas rangú európai tisztviselő szerint önmagában az alternatívák megvitatása is üzenetértékű. 

Nyitókép forrása: Pixabay / Dice Me