Kína vezetésében zajló tisztogatások mögött hatalmi átrendeződés rajzolódik ki

Miközben Kínában a politikai és katonai elit felső szintjén zajló tisztogatások átrajzolják a döntéshozatali viszonyokat, Peking kifelé diplomáciai aktivitással igyekszik stabilitást sugározni. Ennek jegyében az elmúlt hónapokban több nyugati vezető is megfordult a kínai fővárosban, amit a BBC tudatos stratégiai építkezésként értelmez.

A brit kormányfő fogadtatása kifejezetten barátságosra sikerült, különösen azután, hogy London jóváhagyta egy hatalmas kínai nagykövetség megépítését a brit fővárosban. A BBC beszámolója szerint Peking korábban világossá tette: addig nem jelentik be Starmer útját, amíg ez a kérdés nem rendeződik. 

A BBC által idézett Dr. Jü Dzsi szerint már önmagában eredmény lenne, ha a felek reális alapokon álló kereskedelmi kapcsolatot tudnának kialakítani, ami sokat elárul arról, mennyire megváltozott az erőviszony a korábbi „aranykor” óta. A jelenlegi kínai diplomáciai offenzíva egy nagyobb geopolitikai átrendeződés része. Peking abban bízik, hogy a nyugati országok egy része hajlandó lesz pragmatikusabban viszonyulni hozzá, különösen azután, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban nyíltan konfrontatív politikát folytatott szövetségeseivel szemben is.

A lépés Washingtonban nem aratott osztatlan sikert: Trump 100 százalékos vámokkal fenyegette meg Kanadát egy esetleges kínai megállapodás miatt. Az üzenet egyértelmű volt: a globális játszmában nincs ingyen ebéd.

Starmer igyekezett előre tompítani az ütközést, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia nem kíván választani az Egyesült Államok és Kína között. A BBC szerint a pekingi vezetés sem ringatja magát illúziókba: 

– fogalmazott Dr. Jü Dzsi.

Gazdasági súly és a nyugati dilemma

A The Guardian cikke szerint Starmer látogatása szükségszerű, de tele van ellentmondásokkal. Kína a globális GDP közel ötödét adja, ipari termelése meghaladja a G7-országok összesített teljesítményét, és az Egyesült Államok egyetlen valódi technológiai riválisa, különösen a mesterséges intelligencia és a zöldenergia területén.

A brit titkosszolgálatok évek óta figyelmeztetnek a kínai kémtevékenységre és a diaszpóra megfélemlítésére. Starmer ígérete szerint „felveti mindazt, amit fel kell vetni” Hszi Csin-pinggel szemben, ami diplomáciai nyelven inkább kötelező fordulatnak hangzik, mint határozott kiállásnak. A Guardian szerint a valódi kérdés az, hogy a gazdasági érdekek és a nemzetbiztonsági szempontok ütközésekor végül melyik kerül majd előtérbe.

Kína katonai arca és a belső tisztogatás

Miközben Peking diplomáciai mosolyt mutat a külvilág felé, a kínai hadsereg belülről komoly átalakuláson megy keresztül. A Financial Times részletes elemzése szerint Hszi Csin-ping elnök eltávolította legfőbb tábornokát, 

A lap szerint a lépés kérdéseket vet fel Kína felkészültségével kapcsolatban egy esetleges tajvani konfliktusra. Bár az eltávolítás önmagában nem bénítja meg a hadsereg működését, egy kelet-ázsiai hírszerzési tisztviselő úgy fogalmazott:

Más elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a fiatalabb, Hszihez lojálisabb utódok hosszabb távon még elszántabb és nacionalistább hadsereget eredményezhetnek. A Financial Times szerint Kína így akár késleltetheti, de nem adja fel stratégiai céljait, különösen Tajvan ügyében.

Nyitókép: Carl Court / POOL / AFP