Ez nem fog tetszeni Magyar Péternek: a közvélemény-kutatók ráléptek a fékre

A baloldali elemzők politikai célból felsrófolták a Tisza-előnyt, de már látják, hogy mi a valóság, és elkezdték ehhez közelíteni a számaikat – értékelt a szakértő.

Kanada kormánya igyekezett tisztázni álláspontját a Kínával kötött friss megállapodás kapcsán. A reakcióra azután került sor, hogy Trump százszázalékos vám bevezetésével fenyegette meg az országot, amennyiben az szabadkereskedelmi egyezményt kötne Pekinggel.

Kanada nem kíván szabadkereskedelmi megállapodást kötni Kínával – erről beszélt Mark Carney miniszterelnök vasárnap, reagálva Donald Trump fenyegetésére, miszerint az Egyesült Államok százszázalékos vámot vetne ki a Kanadából érkező termékekre. A nyilatkozatról a The Guardian számolt be.

Carney hangsúlyozta, hogy a közelmúltban kötött kínai egyezség csupán néhány ágazatban csökkentette az elmúlt években bevezetett vámokat, és nem jelent átfogó szabadkereskedelmi nyitást. Felidézte azt is, hogy az Egyesült Államokkal és Mexikóval fennálló megállapodás értelmében Kanada nem köthet szabadkereskedelmi egyezményt nem piaci gazdaságokkal előzetes értesítés nélkül.

Nincs szándékunkban ezt megtenni Kínával vagy bármely más nem piaci gazdasággal
– fogalmazott Carney, hozzátéve:
Amit Kínával tettünk, az néhány, az elmúlt években kialakult probléma helyrehozása.
Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában reagált, azt állítva, hogy ha Carney úgy gondolja, hogy Kanadát Kína lerakodó kikötőjévé teszi az Egyesült Államok felé irányuló áruk számára, akkor súlyosan téved. A fenyegetés része volt annak a szócsatának, amely az utóbbi időszakban alakult ki a két vezető között. Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent az ABC műsorában úgy fogalmazott:
Nem engedhetjük, hogy Kanada olyan nyílássá váljon, amelyen keresztül a kínaiak olcsó áruval árasztják el az Egyesült Államokat.
Bessent szerint a nyáron újratárgyalandó amerikai–mexikói–kanadai megállapodás fényében nem világos, mit próbál elérni a kanadai miniszterelnök,
azon túl, hogy erényt fitogtat globalista barátai felé Davosban.
Trump fenyegetése egy szélesebb politikai konfliktusba illeszkedik, amely Carney és az amerikai elnök között bontakozott ki. A vita idején Trump Grönland megszerzésének ötletét is újra felvetette, ami a NATO-szövetségesek körében is feszültséget keltett. Carney a World Economic Forum rendezvényén arról beszélt, hogy a közepes hatalmaknak össze kell fogniuk:
A középhatalmaknak együtt kell cselekedniük, mert ha nem vagy az asztalnál, akkor az étlapon vagy.
Kapcsolódó vélemény
Trump elnök legalább öt (számára racionális) okból szeretné a világ legnagyobb szigetét megszerezni az USA részére.
Trump korábban Kanadát is provokálta, amikor többször utalt arra, hogy az ország az Egyesült Államok 51. tagállama lehetne, sőt egy olyan módosított térképet is közzétett, amely Kanadát, Grönlandot, Venezuelát és Kubát is amerikai területként ábrázolta.
Nyitókép: Vincent Thian / POOL / AFP